Pompeo: Oroszországnak mennie kell Venezuelából

Publikálás dátuma
2019.05.05. 19:41
Fegyveres összecsapás az utcán, az ellenzéki elnökjelölt Juan Guaidóhoz hű katonák célzásra emelik fegyverüket
Fotó: FEDERICO PARRA / AFP
Némi időbe telik, amíg a Nicolas Maduro elnököt is távozásra bírjuk - mondta optimistán az amerikai külügyminiszter.
Oroszországnak „távoznia kell”  Venezuelából - jelentette ki Mike Pompeo amerikai külügyminiszter vasárnap a Fox televíziónak adott interjújában. Pompeo azt is megjegyezte, hhogy amikor Finnországban találkozik Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, személyesen is felszólítja a venezuelai érdekszféra elhagyására. A politikus szerint a Trump-kormányzat „egy sor megoldást” készít elő a venezuelai politikai helyzet rendezésére. Úgy vélte, csak idő kérdése, hogy Nicolás Maduro, Venezuela elnöke mikor távozik a hatalomból. „Ezek a dolgok néha időbe telnek” - fogalmazott a miniszter, aki kedden azt állította:
Maduro már készen állt, hogy repülővel elhagyja az országot és Kubába távozzon, de Moszkva tanácsára mégis maradt.

Az újságíró felvetésére, hogy vajon nem az amerikai hírszerzés kudarca volt-e, hogy a kormányzat Maduro gyors távozását vetítette előre, a külügyminiszter elhárította a választ. Nem kívánt nyilatkozni arról, vajon az elmúlt napokban az amerikai kormányzat milyen információkra alapozva nyilatkozott a venezuelai elnök gyors távozásáról - mutat rá cikkében az MTI.   „Ha meggondolja, hol tartott az az ország 90 nappal ezelőtt, akkor a venezuelai népnek nagyon büszkének kell lennie önmagára” - fogalmazott Pompeo. Hozzáfűzte, hogy szerinte Venezuela "ma sokkal közelebb van a demokrácia helyreállításához", mint 90 nappal ezelőtt.  Mike Pompeo interjút adott az ABC televíziónak is. Az Ez a hét című, heti vasárnapi magazinnak azt hangsúlyozta, hogy a Trump-kormányzat diplomáciai és politikai megoldásokat keres, amelyeket Washington a politikai szövetségeseivel készít elő, és - tette hozzá - "legutóbb felmerült az Egyesült Államok hadseregének részvételével kidolgozott megoldás is". Arra az újságírói kérdésre, hogy vajon az Egyesült Államok elnöke elrendelhet-e  katonai intervenciót a kongresszus felhatalmazása nélkül, Mike Pompeo leszögezte: az elnöknek az alkotmány 2. cikkelye értelmében egy sor jogköre van, és ő bizakodik, hogy "bármilyen akció Venezuelában törvényes lesz". 
Moszkva azonban nehezen fogja eltűrni, hogy az Egyesült Államok felborítsa a Maduro elnökkel kialakított, számukra gyümölcsöző kapcsolatokat: az oroszok sorra vásárolják fel a bajba került ország olajmezőit. Hogy érdekeltségüket megvédik, azzal is jelezték, hogy két TU 160-as katonai szállítórepülővel és katonákkal is megjelentek a dél-amerikai országban.
Szerző
Frissítve: 2019.05.05. 20:25

Kényszerleszállást hajtott végre egy kigyulladt Superjet Moszkvában (videók) - 13 halottja van a szerencsétlenségnek

Publikálás dátuma
2019.05.05. 18:20

Fotó: Youtube
Az Aeroflot Szuhoj SSJ-100-as típusú utasszállító repülőgép fedélzetén 73 utas és 6 főnyi személyzet utazott.
Tizenhárman életüket vesztették az Aeroflot légitársaság Moszkva-Murmanszk járatának seremetyjevói kényszerleszállása során - közölte vasárnap este kórházi forrásokra hivatkozva a TASZSZ orosz hírügynökség. A RIA Novosztyi szerint, amely 5 sérültről tud, az összes utast sikerült felfújható csúszdán kimenekíteni a hátsó részén lángban álló járműből. Az orosz fővárosból Murmanszkba tartó gép a TASZSZ értesülése szerint az egyik hajtóműben kiütött tűz miatt fordult vissza. Az Interfax hírügynökség viszont, amely szerint 6 ember szenvedett égési és a menekülés közben szerzett sérüléseket, úgy tudja, hogy a gépnek csak másodszorra sikerült leszállnia, amikor orral a kifutópályának ütközött, és kigyulladt. A repülőgéppel megszakadt a földi irányítók kapcsolata, miután a pilóta vészjelzést adott le. Az utasszállító közép-európai idő szerint 17 órakor szállt fel, és mintegy 40 perc múlva ért földet, miután több kört is leírt Moszkva megye fölött. A TASZSZ egy névtelen informátora azt állította, hogy a repülőt villámcsapás érhette. Az Interfax szerint a tüzet sikerült eloltani. A Rosszija 24 hírtelevízió azt jelentette, hogy a baleset miatt késnek a járatok Seremetyjevón, de a repülőtéren nem állt le a repülőgépek indítása és fogadása.
Szerző
Frissítve: 2019.05.05. 20:24

Rendőrkapitányságon rendeztek mészárlást a tálibok, kilencen meghaltak

Publikálás dátuma
2019.05.05. 17:21
Illusztráció - a kép egy augusztusi merénylet helyszínén készült.
Fotó: Mir Ahmad Firooz / ANADOLU AGENCY
Az iszlamista támadásnak negyven sérültje is van, az áldozatok száma még emelkedhet.
Radikális iszlamista tálibok megtámadták vasárnap az észak-afganisztáni Baglán tartomány rendőr-főkapitányságát, legalább kilenc ember életét vesztette és negyvenegyen megsebesültek - közölték a kabuli belügyminisztérium és helyi egészségügyi hatóságok. A halottak között van a tálibok négy harcosa és az afgán biztonsági erők öt tagja. A sebesültek közül mintegy harmincan szintén a biztonsági erők tagjai. A hatóságok szerint félő, hogy az áldozatok száma emelkedhet, mivel helyi idő szerint a délutáni órákban még zajlottak az összecsapások. Délben egy öngyilkos merénylő robbantotta fel robbanószerrel megpakolt kocsiját a tartományi székhelyen, Puli-Humriban - közölte Asadulláh Shahbász tartományi tanácsos a dpa német hírügynökséggel.  A robbantást követően fegyveresek rohamozták meg a rendőrségi létesítményt. A kabuli vezetés megdöntéséért harcoló tálibok jelentkeztek a támadás végrehajtóiként. Közölték: hogy a "szent háborút" a böjti hónap idején is folytatni fogják. "Tűzszünetről csak akkor tárgyalunk, ha véglegesítettük a megállapodást a külföldi csapatok kivonásáról" - hangsúlyozta Szohail Sahín, a tálibok katari irodájának szóvivője.  

A tálibok teljes amerikai kivonulást akarnak

A merénylet az afgán nagytanács pénteki ülését követte, amelynek meghívott tagjai átfogó fegyverszünetet követeltek a kormány és a felkelők között a közelgő ramadán idejére, s egyebek mellett kezdeményezték 175 tálib fogoly elengedését is. Több tanácstag kifejezte reményét, hogy a böjti hónapban megkezdődhetnek a végleges békemegállapodásról szóló tárgyalások. A megbeszélésekre számos magas rangú politikai, törzsi és vallási vezető érkezett az ázsiai ország minden szegletéből, több befolyásos politikus azonban a bojkottot választotta. A tálibok korábban azt mondták, a nagytanács - pastu nyelven loja dzsirga - az Egyesült Államok beépített embereinek kirakatgyűlése, és célja a nemzet megtévesztése.A kabuli kormány az Egyesült Államok támogatásával igyekszik tárgyalóasztalhoz ültetni a tálibokat, hogy véget vethessenek az afganisztáni konfliktus 2001 óta tartó legújabb szakaszának. A tálibok egyelőre nem hajlandóak hivatalos megbeszéléseket folytatni az általuk amerikai bábkormánynak tartott kabuli vezetéssel, ám többször találkoztak az Egyesült Államok főtárgyalója, Zalmay Khalilzad vezette amerikai küldöttséggel Katarban. A dohai kétoldalú tárgyalások fő témája az amerikai csapatkivonás és a terrorizmus elleni garanciák, írja az MTI.
Szerző