Még a fideszesek háromnegyede is jónak tartja az európai uniós tagságot

Publikálás dátuma
2019.05.06. 07:27
Illusztráció
Fotó: Michal Fludra / AFP / NurPhoto
A fideszesek többsége is - az ellenzékhez hasonlóan - támogatja Magyarország uniós tagságát, de mint a ZRI felméréséből kiderül, még az EU-tagság ellenzői közül sem mindenki szavazná meg a kilépést.
A magyarok több mint háromnegyede előnyösnek tartja hazánk európai uniós tagságát - derül ki abból az április második felében készített reprezentatív felmérésből, amelyet a Závecz Research készített a 24.hu megbízásából. A megkérdezettek 17 százaléka minősítette nagyon előnyösnek, 59 százalékuk pedig előnyösnek a magyar EU-tagságot, amelyet mindössze 17 százalék ítél hátrányosnak.
Noha az ellenzéki szavazók még kedvezőbbnek látják a csatlakozásunk óta eltelt tizenöt évet, és 88 százalékuk előnyösnek tartja a belépést, jól látható, hogy a Fidesz-szavazók körében sem működik az általános EU-ellenes propaganda: 63 százalék előnyösnek, 10 százalék nagyon előnyösnek gondolja Magyarország uniós tagságát, azaz közöttük is majdnem háromnegyednyi az elégedettek aránya.
A legkevésbé az 50-59 éves korosztály támogatja Magyarország uniós tagságát - de még köztük is 65 százalék tartja azt jónak. Emellett ebben a korosztályban vannak a legtöbben, 24 százaléknyian, akik szerint ez inkább hátrányokkal jár.
Árnyaltabb kép bontakozott ki, amikor a kutatás során azt kérdezték a válaszadóktól, hogy egy ötös skálán mennyire teljesültek a csatlakozással kapcsolatos várakozásaik. Itt a közepesnél kicsit jobb, 3,2-es átlagosztályzat született, a legjobb érdemjegyet (3,4) a legfiatalabbak, vagyis a 18 és 29 év közöttiek adták, a legrosszabbat (3-ast) az általános iskolai végzettséggel vagy azzal sem rendelkezők, illetve a községben élők. Ugyanakkor mind a Fidesz-szavazók, mind az ellenzékiek átlagos osztályzata 3,2 volt.
A kutatásból az is kiderült: ha most tennék fel a kérdést, csatlakozni akar-e az ország az EU-hoz, 69 százalék szavazna igennel. 2003 áprilisában 84 százalék voksolt a belépésre - igaz, csak 45,6 százalékos részvétel mellett, most pedig mindössze 7 százalék mondta, hogy nem menne szavazni.
Mint kiderült, kilépni még az EU-tagság ellenzői sem feltétlenül szeretnének az unióból: mikor számukra úgy tették fel a kérdést, szavaznának-e az EU elhagyására, mindössze a háromnegyedük felelt igennel.
Szerző
Frissítve: 2019.05.06. 09:15

Nem tett le a kormány az újságírókamaráról

Publikálás dátuma
2019.05.06. 07:00
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
A Magyar Sportújságírók Szövetsége múlt heti közgyűlésén olyan elképzelésként említették a szervezetet, amely hamarosan megvalósul.
Az újságírókamara létrehozásáról beszélt Szöllősi György, a Magyar Sportújságírók Szövetségének (MSÚSZ) elnöke, szervezet közgyűlésen - értesült a Népszava. Az elképzelésről lapunk írt 2018 januárjában – akkor egy olyan, legkésőbb 2019-ben felálló szerveztet körvonalazódott, amelybe a kiadókkal együtt léptetnék be gyakorlatilag a teljes magyar közéleti sajtót, a kamrai tagságra irányuló nyomást pedig előnyökkel (például utazási kedvezménnyel, a kényszervállalkozó újságírók zavaros nyugdíjviszonyainak rendezésével) kompenzálnák. A kormány ugyanakkor csak a kamarához tartozó médiakiadványokat és újságírókat tekintené partnerének, tehát csak nekik küldene meghívókat a kormányzati sajtóeseményekre, ők léphetnének be a parlamentbe, a képviselői irodaházba, és bizonyos, egyelőre közelebbről meg nem határozott egységes szakmai és etikai normák betartásához kötnék az amúgy ingyenes, sajtóigazolvánnyal is járó tagságot.
A hazai sajtószakmai szervezetek azóta több alkalommal is elutasítóan reagáltak az elképzelésre, részben a korábbi rossz emlékű, az állami antiszemitizmust intézményesítő sajtókamarával fölmerülő párhuzam miatt, részben pedig azért, mert semmilyen konzultációt nem folytattak a szakma képviselőivel a tervekről, így az érdekképviseletek leginkább a kormányzati akaratérvényesítés, a politikai befolyásszerzés újabb eszközét látták a majdani sajtókamarában. Egy hónappal ezelőtt, amikor a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) székházában, a MÚOSZ belpolitikai szakosztályának hívására szinte az összes szakmai szervezet – a MÚOSZ mellett a Magyar Újságírók Közössége, a Sajtószakszervezet, a Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége, a Protestáns Újságírók Szövetsége, a Magyar Lapkiadók Egyesülete – vezetői összegyűltek, hogy a sajtóigazolványok kiadásáról és az érdekképviselet lehetőségeiről beszélgessenek, a kamara kizárólag negatív kontextusban került szóba, részben a politikai ráhatással, részben a ma létező szervezetek tagságának esetleges elszívásával összefüggésben.
A Népszavának a MSÚSZ-kongresszuson jelen lévő forrásai szerint viszont a sportújságíró-szövetség tanácskozásán az elnök kifejezetten pozitív fejleményként beszélt a szervezet várható létrejöttéről. A Nemzeti Sport főszerkesztőjeként is dolgozó, a miniszterelnök bizalmi köréhez tartozó Szöllősi György lapunk értesüléseit nem kívánta kommentálni.
A MÚOSZ áprilisi fórumán egyébként az is elhangzott, hogy amennyiben a kormány a szakmai szervezetekkel folytatott egyeztetés nélkül, netán egyéni képviselői indítványként előterjesztett törvénnyel hozza létre a kamarát, az újságíró-érdekképviseletek azonnal az európai illetve a nemzetközi újságíró-szövetséghez, valamint az európai unió intézményeihez fordulnak. A többek között éppen a sajtószabadság helyzete miatt (a saját európai pártcsaládjától is) bírálatokat kapó Orbán-kabinetnek most aligha hiányozna egy újabb sajtóbotrány – kormányközeli forrásokból úgy tudjuk, a szervezet témáját az EP-választás után tűzik napirendre.

Az Európai Bizottság vizsgálja a médiapanaszt

Elsőként a Bruxinfo hírportál, majd a Politico is megírta, hogy az Európai Bizottság érdemben foglalkozik a Fidesz-közeli sajtó állami hirdetésekkel történő illegális támogatása miatt idén januárban beadott panasszal. A beadványt érintett piaci szereplőként a Klubrádió jegyzi, a panaszt Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője és a Mérték Médiaelemző Műhely állította össze, a MÚOSZ pedig csatlakozott hozzá. A Bruxinfonak Margarethe Vestager versenyjogi biztos beszélt az ügyről, megemlítve többek között, hogy a Bizottságnak meg kell akadályozni az uniós jogot sértő médiamonopóliumok kialakulását (a többek között a kormányközeli KESMA miatt kialakult túlzott koncentráció a panaszbeadvány egyik fontos eleme). A Politico Cikkében Jávor Benedek is megszólalt, és arról beszélt, hogy a fideszes médiagömböc felhizlalását uniós források is segítették. Jávor lapunk kérdésére azt mondta: a közelmúltban hosszú és tartalmas beszélgetést folytatott Vestagerrel a panaszbeadványról, és meggyőződött róla, hogy a Bizottság az ügy jelentőségének megfelelően kezeli a médiaviszonyok Magyarországi, immár a választások tisztaságát is kétségessé tevő torzulását.

Csehország és Szlovákia nagyon nem örül Habony nemzetközi hírügynökségének

Publikálás dátuma
2019.05.06. 06:36

A kormánypropaganda legújabb elemét a Visegrádi 4-ekről nevezték el, de kizárólag a hivatalos magyar állaspontot közvetíti.
Magyarország ugyan azt remélte, hogy a nemrégiben indult londoni hírügynökség összehozza a Visegrádi Csoportot, ám Szlovákiának és Csehországnak nem tetszik, hogy a sajtóiroda a V4NA, vagyis a V4 Hírügynökség elnevezést kapta, miközben a szélsőjobbos, Orbán-kormány közeli vállalkozás a magyar miniszterelnök nacionalista mondandóját szajkózza - írja a Guardian. A jelentések fő témája rendre az, milyen veszélyekkel jár a migráció. Nagyjából úgy, ahogyan azt a magyar állami tévé szokta taglalni. A céget azért hozták létre, hogy megfelelő külföldi anyagokkal lássa el a Fidesz-barát magyar sajtót, illetve hogy felerősítse Orbán üzenetét a határokon kívül. Igaz, az utóbbi időben valamivel nőtt a nem politikai jellegű anyagok száma, de azért így is bőven van migrációellenes beszámoló. A jelentéseket csak az előfizetők olvashatják, de a hírügynökség honlapja nem árulja el, hogy mennyibe kerül az előfizetés, és hogy mik a megrendelés feltételei. De az biztos, hogy a V4NA-t a londoni magyar nagykövet, Szalay-Bobrovniczky Vince jegyeztette be. A részvények többsége a KESMA, tehát a kormánypárti magyar médiabirodalom kezében van, a kisebbségi tulajdon pedig Habony Árpádé. Ennek ellenére Kovács Zoltán tagadja, hogy a hatalomnak bármi köze volna az ügynökséghez. Viszont azt fontosnak tartja, hogy ellensúlyozzák a nyugati sajtó politikai torzításait Magyarország, illetve Közép-Európa kapcsán. A londoni magyar diplomáciai képviselet szóvivője azt közölte, hogy magánvállalkozásról van szó, ezért nem is kívánt semmilyen megjegyzést fűzni annak működéséhez, létrejöttének körülményeihez. Ugyanakkor Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője arra számít, hogy a cég hamarosan jó sok tapasztalt brit újságírót is alkalmaz, és majd ők kérdeznek a fontos uniós eseményeken.  
Szerző