Nem tett le a kormány az újságírókamaráról

Publikálás dátuma
2019.05.06. 07:00
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
A Magyar Sportújságírók Szövetsége múlt heti közgyűlésén olyan elképzelésként említették a szervezetet, amely hamarosan megvalósul.
Az újságírókamara létrehozásáról beszélt Szöllősi György, a Magyar Sportújságírók Szövetségének (MSÚSZ) elnöke, szervezet közgyűlésen - értesült a Népszava. Az elképzelésről lapunk írt 2018 januárjában – akkor egy olyan, legkésőbb 2019-ben felálló szerveztet körvonalazódott, amelybe a kiadókkal együtt léptetnék be gyakorlatilag a teljes magyar közéleti sajtót, a kamrai tagságra irányuló nyomást pedig előnyökkel (például utazási kedvezménnyel, a kényszervállalkozó újságírók zavaros nyugdíjviszonyainak rendezésével) kompenzálnák. A kormány ugyanakkor csak a kamarához tartozó médiakiadványokat és újságírókat tekintené partnerének, tehát csak nekik küldene meghívókat a kormányzati sajtóeseményekre, ők léphetnének be a parlamentbe, a képviselői irodaházba, és bizonyos, egyelőre közelebbről meg nem határozott egységes szakmai és etikai normák betartásához kötnék az amúgy ingyenes, sajtóigazolvánnyal is járó tagságot.
A hazai sajtószakmai szervezetek azóta több alkalommal is elutasítóan reagáltak az elképzelésre, részben a korábbi rossz emlékű, az állami antiszemitizmust intézményesítő sajtókamarával fölmerülő párhuzam miatt, részben pedig azért, mert semmilyen konzultációt nem folytattak a szakma képviselőivel a tervekről, így az érdekképviseletek leginkább a kormányzati akaratérvényesítés, a politikai befolyásszerzés újabb eszközét látták a majdani sajtókamarában. Egy hónappal ezelőtt, amikor a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) székházában, a MÚOSZ belpolitikai szakosztályának hívására szinte az összes szakmai szervezet – a MÚOSZ mellett a Magyar Újságírók Közössége, a Sajtószakszervezet, a Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége, a Protestáns Újságírók Szövetsége, a Magyar Lapkiadók Egyesülete – vezetői összegyűltek, hogy a sajtóigazolványok kiadásáról és az érdekképviselet lehetőségeiről beszélgessenek, a kamara kizárólag negatív kontextusban került szóba, részben a politikai ráhatással, részben a ma létező szervezetek tagságának esetleges elszívásával összefüggésben.
A Népszavának a MSÚSZ-kongresszuson jelen lévő forrásai szerint viszont a sportújságíró-szövetség tanácskozásán az elnök kifejezetten pozitív fejleményként beszélt a szervezet várható létrejöttéről. A Nemzeti Sport főszerkesztőjeként is dolgozó, a miniszterelnök bizalmi köréhez tartozó Szöllősi György lapunk értesüléseit nem kívánta kommentálni.
A MÚOSZ áprilisi fórumán egyébként az is elhangzott, hogy amennyiben a kormány a szakmai szervezetekkel folytatott egyeztetés nélkül, netán egyéni képviselői indítványként előterjesztett törvénnyel hozza létre a kamarát, az újságíró-érdekképviseletek azonnal az európai illetve a nemzetközi újságíró-szövetséghez, valamint az európai unió intézményeihez fordulnak. A többek között éppen a sajtószabadság helyzete miatt (a saját európai pártcsaládjától is) bírálatokat kapó Orbán-kabinetnek most aligha hiányozna egy újabb sajtóbotrány – kormányközeli forrásokból úgy tudjuk, a szervezet témáját az EP-választás után tűzik napirendre.

Az Európai Bizottság vizsgálja a médiapanaszt

Elsőként a Bruxinfo hírportál, majd a Politico is megírta, hogy az Európai Bizottság érdemben foglalkozik a Fidesz-közeli sajtó állami hirdetésekkel történő illegális támogatása miatt idén januárban beadott panasszal. A beadványt érintett piaci szereplőként a Klubrádió jegyzi, a panaszt Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője és a Mérték Médiaelemző Műhely állította össze, a MÚOSZ pedig csatlakozott hozzá. A Bruxinfonak Margarethe Vestager versenyjogi biztos beszélt az ügyről, megemlítve többek között, hogy a Bizottságnak meg kell akadályozni az uniós jogot sértő médiamonopóliumok kialakulását (a többek között a kormányközeli KESMA miatt kialakult túlzott koncentráció a panaszbeadvány egyik fontos eleme). A Politico Cikkében Jávor Benedek is megszólalt, és arról beszélt, hogy a fideszes médiagömböc felhizlalását uniós források is segítették. Jávor lapunk kérdésére azt mondta: a közelmúltban hosszú és tartalmas beszélgetést folytatott Vestagerrel a panaszbeadványról, és meggyőződött róla, hogy a Bizottság az ügy jelentőségének megfelelően kezeli a médiaviszonyok Magyarországi, immár a választások tisztaságát is kétségessé tevő torzulását.

Csehország és Szlovákia nagyon nem örül Habony nemzetközi hírügynökségének

Publikálás dátuma
2019.05.06. 06:36

A kormánypropaganda legújabb elemét a Visegrádi 4-ekről nevezték el, de kizárólag a hivatalos magyar állaspontot közvetíti.
Magyarország ugyan azt remélte, hogy a nemrégiben indult londoni hírügynökség összehozza a Visegrádi Csoportot, ám Szlovákiának és Csehországnak nem tetszik, hogy a sajtóiroda a V4NA, vagyis a V4 Hírügynökség elnevezést kapta, miközben a szélsőjobbos, Orbán-kormány közeli vállalkozás a magyar miniszterelnök nacionalista mondandóját szajkózza - írja a Guardian. A jelentések fő témája rendre az, milyen veszélyekkel jár a migráció. Nagyjából úgy, ahogyan azt a magyar állami tévé szokta taglalni. A céget azért hozták létre, hogy megfelelő külföldi anyagokkal lássa el a Fidesz-barát magyar sajtót, illetve hogy felerősítse Orbán üzenetét a határokon kívül. Igaz, az utóbbi időben valamivel nőtt a nem politikai jellegű anyagok száma, de azért így is bőven van migrációellenes beszámoló. A jelentéseket csak az előfizetők olvashatják, de a hírügynökség honlapja nem árulja el, hogy mennyibe kerül az előfizetés, és hogy mik a megrendelés feltételei. De az biztos, hogy a V4NA-t a londoni magyar nagykövet, Szalay-Bobrovniczky Vince jegyeztette be. A részvények többsége a KESMA, tehát a kormánypárti magyar médiabirodalom kezében van, a kisebbségi tulajdon pedig Habony Árpádé. Ennek ellenére Kovács Zoltán tagadja, hogy a hatalomnak bármi köze volna az ügynökséghez. Viszont azt fontosnak tartja, hogy ellensúlyozzák a nyugati sajtó politikai torzításait Magyarország, illetve Közép-Európa kapcsán. A londoni magyar diplomáciai képviselet szóvivője azt közölte, hogy magánvállalkozásról van szó, ezért nem is kívánt semmilyen megjegyzést fűzni annak működéséhez, létrejöttének körülményeihez. Ugyanakkor Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője arra számít, hogy a cég hamarosan jó sok tapasztalt brit újságírót is alkalmaz, és majd ők kérdeznek a fontos uniós eseményeken.  
Szerző

Akkora a baj, hogy már a kormány is az oktatási rendszer újabb átalakításán gondolkodik

Publikálás dátuma
2019.05.06. 06:00

Fotó: Shutterstock
A tanárok szerint tanulmányok helyett arra lenne szükség, hogy kikérjék a pedagógusok véleményét.
- Nagy lehet a baj az oktatásban, ha már kormányzati szinten is javítani akarnak rajta – így összegezték lapunknak tanárok azt a nemrégiben megjelent két tanulmányt, amelyet a Matolcsy György irányította Magyar Nemzeti Bank, valamint a Varga Mihály pénzügyminiszter vezette Nemzeti Versenyképességi Tanács (NVT) készített. Ezekben igencsak lehangoló képet festenek az oktatás állapotáról, s mindez komoly kritika a 2010 óta eltelt időszak szakpolitikának. A két dolgozat olyan, mintha az ellenzék és a szakmai szervezetek kritikáját gyúrták volna egybe, az MNB-tanulmány szerint például a jelenleginél sokkal több forrást kellene biztosítani az oktatásnak, s a munkaalapú társadalom helyett – amelyet Orbán Viktor mellett például Parragh László iparkamara-elnök is favorizál – tudásalapút kell létrehozni, nagyobb szabadságot kell adni a pedagógusoknak az oktatási módszertanok megválasztásában, valamint a helyi tantervek készítésében. Az NVT kritikaként fogalmazza meg a túlságosan szétaprózódott, s így csak drágán fenntartható iskolaszerkezetet, helyette racionalizálást és tudásközpontok kialakítását javasolja. De Vargáék szerint túlságosan bő a tananyag, s hiba a lexikális ismeretekre épülő oktatás is, helyette – ahogy az MNB is – a képesség- és készségfejlesztést, valamint a gyakorlati életben használható tudás oktatását javasolják, felszámolva a frontális oktatást. A Hoffmann Rózsa, korábbi közoktatási államtitkárhoz köthető idea, a két tanítási nyelvű képzés elvetése helyett erősítenék az idegen nyelven oktatást, ahogyan a számítógépes ismeretek is az alapképzések közé kerülnének.  - Ötletekkel és tanulmányokkal eddig is tele volt a padlás, inkább az a kérdés, hogy a gyakorlatban mi valósul majd meg mindebből – mondta lapunknak Pilz Olivér, a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója, a miskolci Herman Ottó Gimnázium tanára. Szavai szerint véget kellene már vetni annak, hogy mindig „odafent” találják ki, milyen legyen az oktatás, a szakma szereplőit pedig kihagyják a gondolkodási folyamatból. - Úgy látszik, annyira nagy a baj, hogy ez már a legfelsőbb kormánykörökig is eljutott – jegyezte meg a terveket hallva egy szekszárdi általános iskola pedagógusa. – Az illetékesek majdnem egy évtizedig homokba dugták a fejüket, s hagyták, hogy az értelem helyett a politika, illetve mindenféle, a kormánypártokhoz közelálló lobbi döntsön oktatási kérdésekben. Nincs új a nap alatt, az értelmes pedagógusok a kezdetektől mondták, a hoffmanni „reform”, amit persze nyugodtan nevezhetünk Orbán Viktor lázálmának is, a romlásba vezet. Egy somogyi iskola igazgatója szerint a legfontosabb, hogy adják vissza az intézmények önállóságát. - Gazdasági és szakmai értelemben is ez kell, hogy legyen az első lépés – jelentette ki. – Ne kelljen tíz papírt kitölteni, hogy legyen kréta, hogy az elromlott projektort megjavíttathassuk. Hadd döntse el az iskola, ezen belül a pedagógus, melyik tankönyvből akar tanítani. Sokkal lazább keretekre van szükség a normális oktatáshoz, és persze értelmesen lecsökkentett tananyagra. Be kell hozni a 21. századi technikát az oktatásba, ne a vastag betűs anyagot magolják be a diákok, hanem tudják használni a számítógépet, a telefonjukat a tanuláshoz.  A szakképzésben talán még nagyobba baj, mint a gimnáziumokban. Egy miskolci szakképzőiskola tanára szerint hozzájuk – tisztelet a kivételnek – azok érkeznek, akiket máshová nem vettek fel: ritka, hogy valóban egy-egy szakma iránti érdeklődés vezeti őket. - Volt olyan fodrásztanuló, aki az oktatótól kérdezte meg, hogy kell felmosni a padlót, mert még életében nem csinált ilyet.  Egy egri vendéglátós tanár arról panaszkodott, hogy a szakmai gyakorlatokat siralmas színvonalon végzik el azok a cégek, ahová a diákokat kiközvetítik: ezen nem segít semmiféle ráncfelvarrás, itt radikális változtatásokra lenne szükség. - Egy-egy vállalkozás havi hetvenezer forintot kap egy olyan diák után, aki náluk tölti a gyakorlati időt a „csodálatos” duális képzési szisztémában. Ám az éttermek nem tanítanak meg szinte semmit, a mosogatást és a kulimunkát végeztetik el a tanulókkal, a cizellált folyamatok közelébe oda se engedik őket. Ennél már az is jobb lenne, ha a gyakorlati időt inkább az iskolai tankonyhán vagy a tancukrászdában töltenék - mondta. Hozzátette: ehhez persze az kellene, hogy az iskolák kapjanak többlet forrásokat, de erről egyelőre nem esett szó, csak újabb és újabb tanulmányokat készítenek, feleslegesen.