Meccsek helyett fákat lehet nézni egy osztrák stadionban

Publikálás dátuma
2019.05.06. 10:10
Illusztráció
Fotó: firo Sportphoto/Picture-Alliance / AFP
Ausztria legnagyobb nyilvános művészeti installációját készíti Klagenfurtban Klaus Littmann bázeli művész, aki kereken 300 fával fogja betelepíteni a karintiai város Wörthersee stadionját.
 A szeptember 9-től október 27-ig látható For Forest: the Unending attraction of Nature (Erdőért - a természet végtelen vonzereje) című művészi projektet Max Peintner osztrák képzőművész, építész 1970-ben készült rajza ihlette. A kép egy stadiont ábrázol, ahol a nézők nem futballistákat, hanem sok-sok fát, szinte egy teljes erdőt néznek. Klaus Littmann 30 éve látta először a rajzot, és felvetette az osztrák művésznek, hogy a való életben rekonstruálja azt.
Littmann egy Közép-Európa növényvilágát bemutató erdőt tervez felállítani 12-14 méter magas lombos és tűlevelű fákkal. A projekt kivitelezését Enzo Eneas neves tájépítész fogja felügyelni. A látogatók a lelátókról nézhetik meg majd az erdőt. Az installációhoz szerveznek kiállításokat is a természetről a Karintiai Modern Művészetek Múzeumával és a Klagenfurti Állami Galériával közösen. A projekt lezárultával, a fákat elültetik a közeli köztereken.
Klaus Littmann több mint 80 művészeti projektet valósított már meg, olyan képzőművészekkel dolgozott együtt, mint Christo és felesége, Jeanne-Claude, Tony Cragg, Guillaume Bijl és Cesar.
 A klagenfurti Wörthersee stadiont a 2008-as futball Európa-bajnokságra építették, és azóta sporteseményeknek, koncerteknek, kulturális rendezvényeknek egyaránt helyet ad. 
Szerző
Frissítve: 2019.05.06. 11:38

Fenntartható és menő: megunt ruhák új élete

Publikálás dátuma
2019.05.04. 11:11

Fotó: FacebookSwappis ReFashion - RuhaForgó
A Svédországból importált ruhacsereprogram, mivel újrahasználaton alapul, fenntartható, ennek köszönhetően olcsó kincslelőhely is.
Szinte minden nő érzi, sőt mondja is néha: még akkor sincs egy felvehető rongya, ha tele van a szekrénye ruhákkal. És, bár sokan fogadják meg egy új ruhadarab vásárlásakor, hogy kidobnak egy régit, kevesen teszik is ezt meg. Ezen a kettős problémán segít a Swappis nevű, ruhacserélős program
Aki a megunt, kinőtt, de jó állapotban lévő ruháit, táskáit, ékszereit a RuhaForgóban leadja, tagságot és kedvezményes vásárlásra jogosító pontokat kap. Az újrahasználatra bocsátott holmikért cserébe féláron válogathat a mások által behozott, megkímélt, sokszor márkás termékek közül. A használtruha-bázis jelenleg egy pesthidegkúti raktárban vásár formájában működik, de ruhát leadni a Grundon is lehet. A kitalálója tervezi a bővülést és a webáruház létrehozását is.
A Swappis nem turkáló, létrehozója, Fritzson-Bajdor Tünde fenntartható divatmárkának tartja. Mint a Népszavának elmondta, azt tapasztalta, az emberek, éljenek bárhol, belefáradtak az „eldobhatóság kultúrájába”, már nem érzik megfelelőnek az olcsón, a „hülyének is megéri”-akciókon megszerzett, majd hamar tönkre is menő termékek használatát.
A fenntartható és újrafelhasználható ruhacsereprogramot Svédországban kísérletezte ki és tette minden szempontból sikeressé. Miután Uppsalában fenntartható fejlődésből diplomát szerzett, több svéd divatcéggel is kapcsolatba került. Az árnyoldalakat és a kihívásokat megismerve úgy döntött, a „forradalom” oldalára áll. Önkénteskedett egy környezetvédelmi egyesület ruhacsere rendezvényén, majd maga is elkezdett ilyeneket szervezni. Olyan kreatívan rendezte be a belvárosi üzletét, hogy sokan nem is vették észre, hogy az használtruhás. Amikor aztán a családja élete több ponton is fordulóponthoz ért, úgy érezte, „lejárt a Svédországra rendelt idő,” tíz év után, 2017-ben hazaköltöztek. 
Bár Svédországban komoly kultúrája van az újrahasználatnak, a Swappis Magyarországon is hamar népszerűvé vált. Tünde szerint azért, mert itt kapnak is, akik adnak. A „nyílt lapokkal játék”, a ruhák láthatósága mellett a személyes és a közösségi médiás aktív kapcsolat is sokaknak szimpatikus. A kategóriánként sorakozó ruhák mellett a berendezés: a feliratok, bábuk azt jelzik: itt „foglalkoznak” a behozott holmikkal. Annyira, hogy Tünde szerint minden ruhának egyénisége és története van, a legtöbbet ismeri és gyakran el is meséli az új tulajdonosnak. 

Miért Swappis?

Az angol csere (swap) szó és a svéd kicsinyítőképző ötvözete. A Svédországban már bevezetett márkanevet a kitalálója itthon sem változtatta meg, csak hozzátette a ReFashion magyar megfelelőjét, a RuhaForgót. 

Az újrafelhasználás a környezet védelme szempontjából fontos, de pénztárcabaráttá is teszi a vásárlást. Az árazást Tünde még „próbálgatja”. Régebben minden darabot külön osztályozott, most kategóriánkénti a díjszabás.

Megéri

A blúzok, a nadrágok, a szoknyák, a blézerek, a mellények, a táskák és az ékszerek is 500 forintba kerülnek, a tagoknak. Csak úgy: üres kézzel betérve a dupláját kell fizetni.

Szerző
Frissítve: 2019.05.07. 08:15

Megmutatta újszülött matakókölykét a budapesti Állatkert (videó)

Publikálás dátuma
2019.05.03. 15:42

Fotó: Kovács Attila / MTI
Négy hete született matakó (háromöves tatu) kölyköt mutattak be pénteken Fővárosi Állat- és Növénykertben.
A matakók különlegessége a többi tatufaj között, hogy teljesen, szinte egy szabályos golyóvá össze tudnak gömbölyödni - mondta el Hanga Zoltán az állatkert sajtószóvivője. A legtöbb tatufaj hasa ugyanis összegömbölyödéskor védtelen marad, ezért veszély esetén félig földbe ássák magukat erős karmaikkal. Hozzátette: a Dél-Amerikában őshonos faj a kisebb tatufélék közé tartozik, súlya felnőttkorban sem haladja meg a kettő kilogrammot, élethossza akár 30-35 év is lehet. Az állatkert négy évvel ezelőtt kezdett el a matakók tartásával foglalkozni, tavaly született az első matakókölyök, egy hím, Briós, aki azóta már egy franciaországi állatkertben él - emelte ki Hanga Zoltán. A mostani újszülött matakókölyök nőstény, neve egyelőre még nincs. Ugyanattól az anyától született, mint Briós. A matakókölyköt leginkább a nyitás utáni órákban lehet látni a Pálmaházban, a maradék időt egyelőre fészekben tölti - fűzte hozzá. Kitért arra is: világszerte összesen 21 tatufaj létezik, a legkisebbek súlya kevesebb, mint egy kilogramm, a legnagyobbé eléri az 50 kilogrammot is. Páncéljuk elcsontosodott bőrből áll, nincs összenőve a csontvázzal. Elsősorban rovarokkal táplálkoznak.
Szerző
Frissítve: 2019.05.03. 17:20