Újévi lakoma az éhező városban

Publikálás dátuma
2019.05.07. 09:00

Az orosz állami média lejáratási akciója 2 millió megtekintést hozott egy független filmnek a YouTube-on.
Alekszej Kraszovszkij Ünnep című filmje még el sem készült tavaly októberben, amikor a köztévé elnökpárti hírháttér-műsora, a Vesztyi nyegyeli pellengérre állította. Az ürügy az volt, hogy a rendező a sajtóban, jobb műfaji megjelölés híján, vígjátéknak nevezte munkáját, amely a leningrádi blokád alatt játszódik, panaszkodott, hogy fenyegetéseket kap, és kijelentette, a film sorsa fényt deríthet arra, van-e cenzúra Oroszországban. Mindez annyira felbőszítette a politikai propagandától sem idegenkedő műsorvezetőt, Dmitrij Kiszeljovot, hogy hosszú blokkban tette helyre az alkotó nyafogásait, és dokumentumokkal felidézve a leningrádiak szenvedését, figyelmeztette: aki vígjátékot akar csinálni a történelem tragikus, egyben hősies eseményeiből, megérdemelten számíthat a társadalom elutasítására. Ezek után az Ünnep, amely mindenféle állami és egyéb támogatás nélkül, kizárólag az alkotók pénzéből készült el, valahogy nem is jutott el a mozikba. Így Kraszovszkijék számára nem maradt más út, mint az internetes terjesztés. Ami (választható angol felirattal) a mai napig sikeres. És a film ellen felhozott vádakat is eloszlatja. Az Ünnep legfeljebb csehovi értelemben nevezhető vígjátéknak. Humora fájdalmas, és egyáltalán nem a blokád szívszorongató eseményeire, a kitartás hősiességének megkérdőjelezésére irányul. Abszurd alaphelyzetből fakad. Egy privilegizált helyzetben lévő család (a férj titkos hadügyi kutatóintézetben dolgozik) az újév ünneplésére készül. A város éhezik, de ők kaptak egy csirkét, van kenyerük, salátájuk, szalonnájuk, fenyőfájuk. (Kiszeljov persze azt is bizonygatta műsorában, hogy ekkora különbségek nem léteztek.) Ám a gondtalan szilveszterezést megzavarja, hogy a gyerekek vendégeket hoznak – az ostromlott, éhező városból. Anyjuk, aki morgó nagyasszonyként szeret viselkedni, nem tudja, hogyan kezelje a helyzetet. Elszégyelli magát, és ügyetlen magyarázatokat eszel ki privilégiumaikra. Később az apa megrémül: nem találja laboratóriuma kulcsát, úgy érzi, kutatásai az ellenség kémeinek kezébe kerülhettek. Ezernyi szorongás tör elő a szereplőkből, percenként változtatva a helyzetet, az emberi viszonyokat. És kiderül, nem aljas emberekről és tiszta lelkű áldozatokról van szó. Összeköti őket, hogy mindannyian csak élni akarnak a történelem viharában. Ami szakadékot teremt közöttük: az Egyenlőtlenség. Ami békében talán nem is olyan feltűnő, de végveszélyben életről és halálról dönt. Az Ünnep a társadalmi egyenlőtlenségek ellen lép fel, nem kis aktuális töltéssel. Ez zavarhatta igazán az orosz egyenlőtlenség rendszerének elitjét. De a botránykeltéssel csak felerősítették a film üzenetét, és annak társadalmi hatását. A minimalizált vizuális eszközökkel készült, inkább tévéfilmre emlékeztető alkotás alighanem észrevétlen maradt volna a mozikban. De olyan csatornára száműzték, ahol a színészi játéknak köszönhetően művészi értékei kiszikráznak, és közéleti lelket megmozgató élményt nyújt.
Témák
orosz film
Frissítve: 2019.05.08. 11:35

Új fejezet a kultúrharcban: közpénzzel kitömött nemzeti erőközponttá tehetik a Petőfi Irodalmi Múzeumot

Publikálás dátuma
2019.05.07. 08:00
Petőfi Irodalmi Múzeum
Fotó: Google Street View
Új korszakra van szükség a magyar kultúrában, mondta Orbán a 2018-as választás után, és az Emmi ki is dolgozott erre egy alapos előterjesztést.
"Magyarország Miniszterelnöke a 2018-as országgyűlési választásokat és az új kormány megalakulását követően több alkalommal is kifejtette, hogy a magyar kultúrában, kultúrpolitikában új korszakra van szükség" - vezeti fel a kormány újabb terveit egy a hvg.hu birtokába jutott dokumentum, amelyet az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) készített, és többek közt Kásler Miklós hagyott jóvá. A címe alapján kifejezetten a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) "hosszú távú fejlesztési és működési koncepciójáról" szóló, ugyanakkor ennél jóval továbbmutató dokumentum egy komplex, "nemzeti" jellegű javaslatsorozatot vázol fel, amelyben központi szerepet szánnak a múzeumnak, írja a lap. Káslerék anyaga olyan "új víziót" ismerteti, aminek köszönhetően
a PIM "nemzeti jelentőségű irodalmi erőközponttá" válik, sőt azt tűzik ki célként, hogy "közép-európai szinten meghatározó ikonikus helyszínné és szervezőközponttá" váljon.

Az utóbbi idők kormányzati kulturkampfjának egyik csataterévé váló múzeum "erőközponttá" változtatásának fő eszköze a közpénz: 2019-ben PIM költségvetésére fordított 2,9 milliárd forinthoz képest duplájára emelnék a intézményre költött összeget. A felvázolt programra 2020-ban 6,1 milliárd forintot, 2021-ben 5,8 milliárd forintot, 2022-ben pedig 5,4 milliárd forintot irányoznak elő.
Azt is megállapítja az előterjesztés, hogy a PIM "teljesítőképességének határán van". Ezért mindenképpen "radikális fejlesztés szükséges". Ez alatt részben központosított működést, a "feladatok koncentrált átrendezését" és az intézményi feladatkörök, jogosítványok felülvizsgálatát értik. De az előterjesztés kimondja azt is:
a múzeum "ha úgy tetszik: politizáljon. Álljon bele az európai és magyar értékek védelmébe. Generáljon társadalmi vitákat. Provokáljon ki produktív konfliktusokat"

- sürgeti a dokumentum. Szót ejt továbbá arról, hogy a PIM szélesebb társadalmi közönséget megszólító programok helyszíne lehetne - ezt viszont úgy keretezi, mint az "író-centrikusság", illetve az "író ír írónak" nem részletezett "gyakorlatával" való leszámolást. Egyúttal az előterjesztés feltörekvő kortárs szerzőknek a Magyar Művészeti Akadémia-tagság előtti lépcsőfokká is tenné a múzeumot, illetve - átszabott ösztöndíj-rendszer és kötelező fellépések melletti - inkubátorházává. Ösztöndíjat osztanának a jövőben a 40-60 éves korosztálynak is. Hadat üzen továbbá a német közvetítésnek az irodalomban,valamint
a külföldi szerzők magyarra, magyar szerzők idegen nyelvre történő fordításának koncepciózus összefogását is a PIM feladatául jelöli meg a dokumentum.

Az újságírókra is gondoltak az előterjesztés megalkotói: a PIM-et valamiféle újságíróképzővé tennék azzal, hogy hozzácsapnák a a Nemzeti Tehetséggondozó Nonprofit Kft.-t. A jelenleg az Emmi alá tartozó Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. tulajdonában lévő kft célja a "magyar érdekeket szem előtt tartó újságírók" képzése, akik "akik képesek lesznek alakítani, ezáltal jobbá tenni a világot". A javaslat a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter, Bártfai-Mager Andrea feladatává teszi, hogy intézze az ehhez szükséges rendeletmódosításokat.
A jövőben a központként funkcionáló Károlyi-palotát és a PIM tagintézményeit - az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI) a Kassák Múzeum és a Mesemúzeum ingatlanjait - egy rendszerbe szerveznék. Az átalakított erőközpont-inkubátorházba más módon is pezsgőbb életet generálnának: a jövőben ez lenne a székhelye „minden nagyobb írószervezetnek”. Így helyt adna többek közt a Magyar Írószövetségnek, a Szépírók Társaságának, a József Attila Körnek (JAK), a Fiatal Írók Szervezetének (FISZ) is - sorolják. Ez lenne a "PIM-ökoszisztéma".
Az előterjesztésből nem derül ki, hogy mikor kerül a kormány elé, így mikor dönthetnek róla. A hvg.hu azt írja, a szöveg terjedelme miatt még csak be sem tudta mutatni az egészet egyetlen cikkben, és folytatást is ígér.
Szerző

Érvelés vagy rizsa – ilyen volt a magyar érettségi

Publikálás dátuma
2019.05.06. 12:34
KÕRÖSI CSOMA Sándor
Fotó: Balogh Zoltán / MTI
Kreatív, gondolkodást, érvelni tudást és akarást igénylő, ugyanakkor száraznak ítélt feladatokkal találkoztak a magyar nyelv és irodalom érettségin a vizsgázók.
Volt diák, aki szerint szar volt a téma, volt, aki úgy érezte, nem akarták nagyon szivatni - a Népszavának nyilatkozó érettségizők véleménye éppúgy megoszlik, ahogy a megkérdezett tanároké, akik a korosztály érdeklődését figyelembe vevő, de száraz szövegértési feladatokról és időhiányról beszéltek lapunknak. A középszintű érettségi első részében, a diákoknak a játék fogalmát körüljáró szövegértelmezést kellett megoldaniuk, valamint a szinkronizált filmekről szóló érvelést, vagy egy régészeti lelethez kapcsolódó hivatalos levelet kellett írniuk. A második részben Mándy Iván-novellaelemzés vagy József Attila és Radnóti Miklós versösszehasonlítás közül választhattak.   Magyar nyelv és irodalomból középszinten több mint hetvenezer, míg emelt szinten ezerhatszáz diák tett hétfőn érettségi vizsgát.
“A tavalyi középszintű magyar érettségi szövegértésének témája a barátság, az ideinek pedig a játék volt. Ezek alapján úgy látszik, az utóbbi időben a feladatsort összeállítók figyelembe veszik, hogy milyen téma ragadhatja meg az érettségiző korosztály figyelmét” – mondta lapunknak első benyomásai alapján Fábry Eszter, a budapesti Vörösmarty Mihály Gimnázium magyartanára. Az általunk megkérdezett tanárokhoz hasonlóan ő is kiemelte: a szövegértésre szánt kilencven perc nagyon szűkös. “Akik kicsúsztak az időből, azok a gyakorlati írásbeliségnél valószínűleg a hivatalos levelet választották, hiszen a betanult formai követelmények alapján könnyebben meg tudják írni ezt a szövegtípust. Úgy gondolom, hogy az érvelési téma sem volt bonyolult, hiszen a szinkronizált filmekről kellett véleményt alkotniuk.” „A szövegértés szövege kissé száraz volt, és a feladatok nem voltak teljesen egyértelműek. Az általános problémaként felmerülő időhiány miatt a feladatsor összeállítóinak még inkább oda kellene figyelniük, hogy a feladatban szereplő szöveg ne legyen száraz és a kérdések egyértelműek legyenek. A gyakorlati szövegalkotásban a tanítványaim többsége az érvelést választotta, mert ahhoz kevésbé nélkülözhetetlenek a formai követelmények, de országos szinten el tudom képzelni, hogy a hivatalos levél népszerűbb volt, pont azért, mert sablonosabb módon is meg lehet írni” – mondta lapunknak Szabó Ádám az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium magyar vezetőtanára. Bár a játékelmélet témáját érdekesnek találta a nagykátai tanárnő, Szabóné Horuczi Gyöngyi, megjegyezte, a hozzá kapcsolódó feladatok között azonban voltak nehezebbek is: "a 6. feladatban például egy festményt kellett értelmezni a feladatsor alapján. Ehhez el kellett vonatkoztatni az alap szövegtől, valamint magasabb szinten kellett azt értelmezni. A 11. feladat is a nehezebbek közé tartozott, mivel a teljes szöveg alapján kellett különféle játékelméletek részlegességét igazolni."  „Egy-két valóban kreativitást igénylő feladat is volt, amikor Magritte képét és gondolatait kellett összevetni az olvasottakkal, talán ezt emelném ki, de pont ezt tartom érdekesnek” – említette meg lapunknak Tarkó Ilona, egy ceglédi középiskola tanára is.

Két költő kertje

Az érettségi második része, a műelemzés kapcsán Fábry Eszter elmondta, fontosnak tartja, hogy a tanulók ne csak lexikai tudást kapjanak az iskolákban, hanem tudjanak, akár egy idegen szöveget is értelmezni, arról véleményt alkotni. Úgy véli, József Attila Kertész leszek és Radnóti Miklós Istenhegyi kert című verse jó választás az összehasonlító verselemzéshez, mivel költészetük a 12.-es tananyag nagy részét képezi, így talán ez megnyugtatóbb lehetett a diákoknak, hogy számukra nem ismeretlen költőktől kellett verset elemezni. A versek összehasonlító elemzését Szabó Horuczi Gyöngyi szintén jól megoldható feladatnak tartja, "ha a diák a szerkezet kérdéseit sem felejti ki az elemzésből. Az összehasonlítás emellett most is a logikus építkezésről szól.”  Tarkó Ilona is megemlítette, amellett, hogy József Attila és Radnóti Miklós is ismert, szeretett költői a magyar irodalomnak, alapmotívumokat kellett összehasonlítani: kert, virág, ez valamennyi diáknak mond valamit, ahogy a költői én és a külvilág is. „Ráadásul mindkét versben rögtön megjelenik a lírai alany (Leszek, kutyám), igazán jól összevethető a két alkotás” – részletezte. Szabó Ádám másképp gondolja: a két vers a látszólag közös kertmotívum ellenére sem könnyen összehasonlítható.

Érvelés vagy rizsa

Szabóné Horuczi Gyöngyi úgy véli, a gyakorlati szöveg és az érvelés témái érdekesek, könnyen továbbgondolhatóak voltak, a diákok valószínűleg jól meg tudták oldani. Bernau Bianka, a Kolping Katolikus Általános Gimnázium és Sportgimnázium érettségiző diákja szerint azonban „az első részben szar volt a téma, hogy feliratosan vagy szinkronizáltan szeretem jobban a filmet, érvelni kellett valamelyik mellett. Szerintem a feliratos jobb, mert jobban visszaadja a film hangulatát, erről 120 és 200 szó közötti terjedelemben kellett írni. A novellaelemzés kapcsán így nyilatkozott: „400 szó volt a minimum, 387-et írtam, aranyos volt a sztori, de ennyit nem lehetett róla írni. Sokat rizsáztam, a semmiről írtam, töltelékszavakkal lehetett megoldani a feladatot. Mivel plusz-mínusz tíz százalékkal el lehetett térni az előírt terjedelemtől, 387 szóval a határon belül voltam itt is.”  „Több korábbi év feladatsorához képest a mostani szövegértés számomra nehezebb volt, a kérdések megfogalmazása szerintem bonyolultabbra sikerült idén. Előfordult, hogy valamelyik kérdésnél leblokkoltam” – mondta a Népszavának Balogh Bálint, a Budai Középiskola diákja. „Az érveléses feladat már jobban bejött, a szinkron fontossága mellett érveltem. Szerintem a felirat elviszi a figyelmet, bár a nyelvgyakorlást segíti. Azt is leírtam, hogy nekem fontos, hogy néhány magyar színész hangját szeretem és fel is ismerem. A Mándy-novella értelmezésénél az anya-fiú kapcsolatról próbáltam számomra lényeges és személyes gondolatokat leírni. Összességében kibírtam, de ha most újraírhatnám, már vizsgadrukk nélkül még jobb lenne.” „Szerintem egész jó volt, nem éreztem, hogy nagyon szívatni akarnak” – jegyezte meg Ludányi Eszter, a Veres Pálné Gimnázium végzős diákja. „A szövegértésnél a szöveg viszonylag könnyen érthető volt, csak néhány feladat volt furcsa, értelmetlen. A köznapi szövegalkotás témájához könnyen kapcsolódni lehetett: a feliratos/szinkronizált film olyan téma amihez vannak saját gondolataim, a másik, a régészeti szerintem fura volt.” Kiemelte, az elemzésnél az egyik szöveg tényleg Radnóti volt, ahogy arra számítani is lehetett. „Igazából mindkettő vállalható volt, a mi csoportunk tavaly írt is ilyen verselemzést ahol két kertes verset kellett összehasonlítani. Bár végül nem azt választottam, mert a szerkezetét nem láttam át. A novella tetszett, pont ilyesmit írtunk gyakorlásnak pár hete. Lehetett a témáról írni eleget, én kb. 15 perccel hamarabb is ki tudtam jönni. Az első részt épphogy befejeztem stimmelt a fél óra – egy óra beosztás. Összességében szerintem elég jó évet fogtam ki, nem volt nagyon vészes.” 

Mándy Iván már nem kortárs

 Szabó Ádám úgy véli, a műértelmező szövegalkotás esetében Mándy novellája egyfelől jó választás, mert kitűnő szövegről van szó, másfelől azonban sokak számára jelenthetett kihívást, „mert nem teljesen hagyományos novella, tehát a novellaelemzés módszereit nem lehet sablonszerűen alkalmazni rá, illetve a novella világa (az ötvenes évek valósága, melyben a Horthy-rendszerben szocializálódott anyafigura teljesen elveszetten létezik) nagyon távoli a mai fiatalok számára, és árnyalt lélekrajza valószínűleg sokak számára nem volt egészen érthető. "Az érettségi második részében most nem volt igazán kortárs szöveg, Mándy Iván is klasszikusnak számít már, nemcsak azért, mert 1995-ben meghalt, hanem azért is, mert maga a korszak, amelyben játszódik a novella történelemből is tanult anyag, a konkrét évszám lehet zavaró (esetleg rögtön a forradalomra asszociál a diák), de teljesen egyértelmű, világos novelláról van szó, egy átlagos érettségizőnek értenie kell ezt a szöveget" - mondta Tarkó Ilona. Tölgyesi Kristóf, a budapesti Eötvös József Gimnázium tanulója szerint nem volt vészesen nehéz a középszintű magyar érettségi. „A szövegértési feladat teljesen érthető volt, nem voltak benne olyan szakszavak, amelyek után bogarászni kellett volna. A kérdések is egész jók voltak. A korábbi években voltak ennél nehezebbek is. A második részben Mándy Iván novelláját elemeztem. Mándy nem volt kötelező tananyag, most találkoztam a nevével először. Nem tudom, mennyire sikerült jól, szerintem ebben a szövegben nem annyira az irodalmiság volt fontos, hanem a boldog békeidők és a szocializmus valóságának az ütköztetése.” „Bevallom, kicsit féltem, hogy milyen témában lesz majd a szövegértés, de ezzel a játékot definiálóssal sikerül érdekes területre tapintaniuk. A hozzá tartozó kérdések nagy része is megválaszolható volt a szöveg alapján, bár volt pár nem annyira intuitív is” – vélekedik Vizkeleti Péter, ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnáziumának tanulója. Az érettségiző szerint az érvelés témája nagyon gondolatébresztő volt: szinkronizálás vs. feliratozás. „Ilyen témáról könnyű írni, így ezt választottam” – jegyezte meg. „Az elemző esszénél Mándy Iván Nyaralás című novellájának elemzését választotta, „mert a prózát emészthetőbbnek találom, illetve mert egyből megfogott, hogy egy anya-fiú kapcsolatról szól a novella. Mindezt az író megfűszerezte egy kis szocializmussal, a két szereplő rendszerhez való hozzáállásával és eltérő nézőpontjával. Nem mondom, hogy megírta magát a szöveg, de relatíve kis erőfeszítéssel is össze lehetett hozni azt a minimum 400 szavas elemzést.” 
Érettségizők Debrecenben, az Ady Endre Gimnáziumban
Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI

Bob Dylan a vizsgán

Emelt szinten a diákoknak József Attila szövegértelmezést kellett megoldaniuk, valamint további a szerzőhöz kapcsolódó feladatokat. Szövegalkotást a nemrég elhunyt Tandori Dezső A Semmi kéz című verse alapján kellett írniuk, a reflektálási feladatban pedig arról kellett véleményt alkotniuk, egyet értenek-e Bob Dylan Nobel-díjával. Az emelt szintű érettségi feladatsorban József Attilához kapcsolódó feladatok szerepeltek, s mivel neki mind az életét, mind az életművét részletesen tudni kell, ezért ez nem okozhatott problémát egy felkészült diáknak (kellett pl. a A Dunánál műfaja vagy volt versfelismerés, ez azért szokott lenni) – mondta Tarkó Ilona. „A műelemzésnél előjött egy valóban kortárs költő: Tandori Dezső, mivel februárban halt meg, akár még várható is volt. A Semmi Kéz című alkotás elemzése egy átlagos diáknak valóban nehéz, de elméletileg emelt szinten nem okozhatna gondot. Én azért ezt tényleg komolyabb, nehezebb feladatnak tartom” – fűzte hozzá a ceglédi tanárnő. Az emelt szintű érettségit tevő diákok alacsony számát illetően Tarkó Ilona elmondta, magyarból, nyelvtanból olyan követelmények vannak, amelyekkel ő is csak egyetemi tanulmányai során találkozott, pl. szociolingvisztika. „Az is igaz, hogy az olvasás helyett sokan választják a filmnézést, azaz nehezebb elolvastatni egy hosszabb regényt a diákokkal. Emelt szinten szerintem is alapvető, hogy olvasson a vizsgázó, viszont biztosan kivennék néhány nehezebb anyagot. Szó sincs róla, hogy mindenki, aki emelt szinten érettségizik, az magyartanár akar lenni, sőt, aki annak indul, azok közül is sokan meggondolják magukat, lássuk be, ez továbbra sem a legvonzóbb pálya.” 

Hol a kortárs irodalom helye?

Nem az érettségi szabja meg, hogy a hallgatók milyen tudással érkeznek az egyetemre, hanem az azt megelőző, a gimnázium elé is visszanyúló tanulmányaik és ismereteik - vélekedik Bengi László, az ELTE BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének egyetemi docense. “A diákok évről évre változnak, a felkészültségük és érdeklődésük is más lesz. A nehézséget inkább abban látom, hogy a diákok nem mindig vannak tisztában azzal, mire számíthatnak az egyes szakokon. Az egyetemen a nyitottság, a szorgalom és az érdeklődés megléte a döntő. Ha ez megvan egy hallgatóban, akkor be fogja tudni pótolni az esetleges hiányosságait.” “Fontosnak tartom, hogy a kortárs irodalom az általános és középiskolai tanulmányok során megjelenjék, de annak jóval kisebb jelentőséget tulajdonítok, hogy az érettségin szerepel-e vagy sem” – állítja. Meglátása szerint korábban kellene a legnagyobb súlyt helyezni a kortárs gyermek- és ifjúsági irodalom széles körű megismertetésére és olvasására. “Ekkor szerezhetik meg a fiatalok azt a tapasztalatot, hogy az irodalom a jelenben is élő jelenség, s ez teremthet közvetítést, afféle hidat a múlt alkotásai felé.” 

Az utolsó "nyugodt" érettségi

Idén kicsivel több, mint 111 ezer diák vágott neki az érettségi vizsgáknak, közülük 71 400-an végzős középiskolások. Ma a matematikával, szerdán a történelem, majd az angol és a német tantárgyakkal folytatódnak az írásbeli vizsgák. Az Oktatási Hivatal adatai szerint összesen várhatóan csaknem 395 000 vizsgát tesznek: 43 300-at emelt szinten, 351 700-at pedig középszinten. Ez az arány jövőre szinte biztosan változik majd, 2020-tól ugyanis a minden a felsőoktatásba felvételiző diáknak kötelező lesz legalább egy tárgyból emelt szintű érettségit tennie, emellett egy középfokú nyelvvizsgát is elvárnak majd. Ha a kormány nem változtat a tervein, a szigorítás miatt a jövőre végző korosztálynak jóval nehezebb dolga lesz, ha tovább szeretne tanulni.

Szinkronizált vagy feliratos filmek?

„Egyfelől nagyon örülök, hogy a szinkronizálás szerepelt a magyar érettségi érvelési feladatai között, mert ez azt jelzi, hogy már nem csupán üzleti, hanem kulturális kérdésként része a közbeszédnek. Másfelől a leegyszerűsített kérdés felvetése – Szinkronizált vagy feliratos filmek? – káros és kontraproduktív. A választás kényszere helyett végre azt kellene hangsúlyozni, hogy mindegyiknek van létjogosultsága: a szinkronizált, az eredeti nyelvű, az eredeti nyelvű magyar felirattal, az eredeti nyelvű eredeti felirattal és az audio narrációs változatnak is” - válaszolt lapunk megkeresésére Rajkai Zoltán, színművész, a budapesti Katona József Színház tagja, a Színházi Dolgozók Szakszervezete Szinkron Alapszervezetének elnöke. „Ha tehetném, elolvasnám a diákok érvelését, biztosan felvetődne sok új szempont is” – fűzte hozzá.

Frissítve: 2019.05.06. 19:18