Ezért szaporodtak el a patkányok a fővárosban

Rezsicsökkentés, száraz ősz, fura közbeszerzés, pezsgő párosodási kedv, a hulladékszállítás kormányzati szétrombolása – rengeteg összetevője van annak, hogy egyre másra bukkannak fel a patkányok a fővárosban.

A főváros patkányfertőzöttsége ugyan az utóbbi hónapokban izmosodott politikai üggyé, szakmai berkekben régóta tudták, „helyzet van”, azaz a hosszú patkánymentes évtizedek után egyre duzzad a budapesti populáció. Persze minden relatív: Budapest szerencsére még így sem annyira fertőzött, mint például Párizs – ahol immár 3,8 milliósra becsülik a „patkánylakosok” számát.

A hazai szakmai tippek tavaly ősszel még néhány tízezres populációról szóltak. És ennél többet nem lehet tudni, mivel az illetékesek jelenleg makacsul hallgatnak. Pontosabban a főváros azt ismételgeti, hogy „patkányinvázió” márpedig nincs, de azt nem hajlandó közölni, hogy a közegészségügyi hatóságok hány fővárosi ingatlanban észlelték a rágcsálók nyomait mostanában. A valós helyzetről az árulhat el valamit, hogy „elővigyázatosságra hivatkozva” a múlt héten 300 millió forintos pluszmegbízást kapott a patkányirtással egy sajátos közbeszerzés után tavaly megbízott RNBH konzorcium. (A cég eredendően évi 260 millió forintért vállalta a patkánymentes Budapestet).

Az persze nem vitás, hogy a fővárosi állatok elszaporodása nem most kezdődött. Erről tanúskodik a Budapest 2017-es környezeti állapotértékelésének 175. oldalán olvasható adatsor is amiből kiderül, hogy a Bábolna Bio Kft.-nek 2013 után a korábbinál jóval több munkájába telt, hogy fenntartsa a patkánymentességet. Példának okáért 2012-ben 250 épületben bukkantak fel a rágcsálók, 2015 folyamán viszont már 1520 épületben jelentek meg. Emlékeztetőül: a patkánymentesség annyit tesz, hogy irtás után a kormányhivatal ezzel foglalkozó ellenőrei a kerületenként megvizsgált épületek 1-2 ezrelékében találnak a rágcsálók jelenlétére utaló nyomokat. Úgy tudjuk, 2018 közepéig a mérések még a 2 ezrelék alatti eredményeket mutattak. Őszre viszont több kerületben is átlépte a 2 ezrelékes küszöböt a fertőzöttség.

A patkányállomány „felfutásának” okairól a szakmai berkekből származó magyarázatokat szedtük csokorba, hangsúlyozva, hogy külön-külön valószínűleg egyik tényező sem kizárólag felelős a helyzetért. Ahogy Zöldi Viktor, a fővárosi patkányhelyzet kontrollját a kormányhivataltól a napokban átvevő Nemzeti Közegészségügyi Központ (NKK) szakértője is figyelmeztetett a főváros Közbeszerzési Bizottságában: ez egy rendkívül komplex probléma.

Szemétszállítás problémái

A nemrég Fővárosi Közgyűlés közbeszerzése elé került előterjesztésből is kiderült, hogy a I., V., VI., VII., VIII., IX., XIII., XIV., XIX., XX. kerületek a leginkább fertőzöttek, azaz úgy tűnik, hogy a patkányprobléma igazi „belvárosi ügy”. Márpedig a szakmában nem kérdés, hogy a belvárosban évtizedeken át nem voltak rágcsálók, most elsősorban az elszállítatlan szemétkupacok – illetve a benne rejlő élelmiszer – csalja felszínre az emberek társaságát amúgy alapvetően kerülő állatokat.

A közhiedelemmel ellentétben a vízközeli életmódot folytató patkány természetes közege a csatorna, ha csak lehet, ott él. Kivétel, ha az utcán rengeteg élelmet talál, akkor ugyanis legyőzi a félénkségét. És most volt mire elözönleni az utcákat, hiszen a kabinet központosította a szemétszállítást, aminek következtében a helyi szolgáltatók a működésképtelenség határára kerültek, és megesett, hogy a fővárosban sem vitték el hetekig a szemetet.

Elhúzódó, meleg, száraz ősz

A patkányok nem „csak úgy” szaporodnak, hanem ciklikusan, párzási kedvük a nyár közepére-végére ér csúcsra. Ebből a szempontból a tavalyi, hosszú száraz, meleg ősz ideális körülményeket nyújtott számukra. A csatornahálózatban lecsökkenő vízhozam miatt értelemszerűen jóval nagyobb hely marad a rágcsálóknak, akik köszönik a lehetőséget és belakják azt, méghozzá rekordgyorsasággal.

Vízhasználati szokások megváltozása

A fővárosi hálózat a jelenleginél jóval nagyobb használatra van méretezve. A 30 évvel ezelőtti mértéknek ma nagyjából harmada a vízfogyasztás, azaz jóval nagyobb a hely odalent. Ráadásul a vízhasználat csökkenése miatt „nincs átmosva” a csatornahálózat, a patkányok számára táplálékot jelentő, a vécén lehúzott ételmaradék sokkal tovább a csatornában marad, amiből kényelmesen falatozhatnak.

Özönvízszerű, nyáreleji esők

Ugyanakkor abban sincs köszönet, ha időnként mégis nekiered az eső. A vélelmezhetően a felmelegedés miatt gyakran özönvízszerű nyári esők ugyanis nemcsak a csatornarendszert öblítik át, de gyakran elmossák a kihelyezett mérgezett csalétket is, így a patkányirtók kezdhetik előröl a munkát.

Rezsicsökkentés

Az utóbbi években a szolgáltatók nem tudtak érdemben áldozni a csatornarendszer karbantartására – többek között azért mert, a rezsicsökkentés megkurtította forrásaikat. A kormányközeli Századvég 2016-os tanulmánya hatvan oldalon át sorolja, hogy mi vezetett a víz- és csatornahálózat elhasználódásához, a szolgáltatók csődközeli helyzetéhez, és mit kellene tenni ahhoz, hogy elkerülhető legyen a katasztrófa. Az összeállítás szerint – több más tényező mellett – a közműszolgáltatókra kivetett különadók és a rezsicsökkentés miatt került katasztrofális helyzetbe az ágazat.

Szolgáltatóváltás

A tavalyi szolgáltatóváltáskor is felmerült ellenzéki részről, hogy a 2018 őszi patkány észlelések „tetőzése” azzal magyarázható, hogy a főváros nem rögtön kötött megállapodást a Bábolna Bio Kft.-t követő RNBH konzorciummal, hanem a szerződés lejárta után csak 19 nappal.

Bár a patkány rendkívül szapora állat, Reisinger Mátyás, az RNBH konzorcium vezetője szerint ez csak fantazmagória volt. Arra emlékeztetett, hogy a patkányok vemhességi ideje 21-22 nap, az ivarérettséghez pedig két hónap kell, azaz két és fél hetes kihagyás nem okozhatott volna patkányhullámot, sokkal inkább az őszi időjárás és a rágcsálók életciklusa volt a felelős a tavaly őszi elszaporodásért. Ugyanakkor úgy tudjuk: korábban, még a bábolnás időszakban is előfordult, hogy a főváros késve kötött újabb szerződést a patkányirtó szolgáltatóval és a csúszás hatására valamelyest megnövekedett állományt csak hosszabb idő alatt lehetett visszaszorítani.

Ahogy az is némileg árulkodó, hogy a főváros tavaly decemberben még rendkívüli sürgősséggel indokolta a Fővárosi Közgyűlés előtt, hogy megszavazzák a 650 milliós keretösszeg emelését kártevőirtásra, ám utána csaknem négy hónapba telt, hogy szerződést kössenek a kiegészítő, rendkívüli irtásról a szolgáltatóval.

Ellenálló képesség

Kevésbé tudott, hogy az RNBH pontosan milyen szereket használ a patkányirtásra, ám az a szakmában ismert, hogy a mérgeket nem lehet a végtelenségig használni. Az állatok ugyanis nemcsak rendkívül intelligensek. Emiatt a korábban hatékonyan ölő mérgek egy idő után hatástalannak bizonyultak, mivel a patkányok felismerték a csalétek és a kialakuló rosszullét közötti összefüggést, és elkerülték a szert. Ráadásul kialakulhat bennük rezisztencia az irtószerekkel szemben. A mostani, RNBH-val kötött szerződésnek már része volt a rezisztencia-management, ami azt jelenti, hogy a szolgáltatónak folyamatosan vizsgálni kell, vannak-e „ellenálló” patkányok, és ha ilyeneket talál, akkor speciális védekezési módszert kell bevetnie.