Előfizetés

Ezért szaporodtak el a patkányok a fővárosban

Batka Zoltán Nagy B. György
Publikálás dátuma
2019.05.08. 11:01

Fotó: Shutterstock
Rezsicsökkentés, száraz ősz, fura közbeszerzés, pezsgő párosodási kedv, a hulladékszállítás kormányzati szétrombolása – rengeteg összetevője van annak, hogy egyre másra bukkannak fel a patkányok a fővárosban.
A főváros patkányfertőzöttsége ugyan az utóbbi hónapokban izmosodott politikai üggyé, szakmai berkekben régóta tudták, „helyzet van”, azaz a hosszú patkánymentes évtizedek után egyre duzzad a budapesti populáció. Persze minden relatív: Budapest szerencsére még így sem annyira fertőzött, mint például Párizs – ahol immár 3,8 milliósra becsülik a „patkánylakosok” számát. A hazai szakmai tippek tavaly ősszel még néhány tízezres populációról szóltak. És ennél többet nem lehet tudni, mivel az illetékesek jelenleg makacsul hallgatnak. Pontosabban a főváros azt ismételgeti, hogy „patkányinvázió” márpedig nincs, de azt nem hajlandó közölni, hogy a közegészségügyi hatóságok hány fővárosi ingatlanban észlelték a rágcsálók nyomait mostanában. A valós helyzetről az árulhat el valamit, hogy „elővigyázatosságra hivatkozva” a múlt héten 300 millió forintos pluszmegbízást kapott a patkányirtással egy sajátos közbeszerzés után tavaly megbízott RNBH konzorcium. (A cég eredendően évi 260 millió forintért vállalta a patkánymentes Budapestet). Az persze nem vitás, hogy a fővárosi állatok elszaporodása nem most kezdődött. Erről tanúskodik a Budapest 2017-es környezeti állapotértékelésének 175. oldalán olvasható adatsor is amiből kiderül, hogy a Bábolna Bio Kft.-nek 2013 után a korábbinál jóval több munkájába telt, hogy fenntartsa a patkánymentességet. Példának okáért 2012-ben 250 épületben bukkantak fel a rágcsálók, 2015 folyamán viszont már 1520 épületben jelentek meg. Emlékeztetőül: a patkánymentesség annyit tesz, hogy irtás után a kormányhivatal ezzel foglalkozó ellenőrei a kerületenként megvizsgált épületek 1-2 ezrelékében találnak a rágcsálók jelenlétére utaló nyomokat. Úgy tudjuk, 2018 közepéig a mérések még a 2 ezrelék alatti eredményeket mutattak. Őszre viszont több kerületben is átlépte a 2 ezrelékes küszöböt a fertőzöttség. A patkányállomány „felfutásának” okairól a szakmai berkekből származó magyarázatokat szedtük csokorba, hangsúlyozva, hogy külön-külön valószínűleg egyik tényező sem kizárólag felelős a helyzetért. Ahogy Zöldi Viktor, a fővárosi patkányhelyzet kontrollját a kormányhivataltól a napokban átvevő Nemzeti Közegészségügyi Központ (NKK) szakértője is figyelmeztetett a főváros Közbeszerzési Bizottságában: ez egy rendkívül komplex probléma. Szemétszállítás problémái A nemrég Fővárosi Közgyűlés közbeszerzése elé került előterjesztésből is kiderült, hogy a I., V., VI., VII., VIII., IX., XIII., XIV., XIX., XX. kerületek a leginkább fertőzöttek, azaz úgy tűnik, hogy a patkányprobléma igazi „belvárosi ügy”. Márpedig a szakmában nem kérdés, hogy a belvárosban évtizedeken át nem voltak rágcsálók, most elsősorban az elszállítatlan szemétkupacok – illetve a benne rejlő élelmiszer – csalja felszínre az emberek társaságát amúgy alapvetően kerülő állatokat. A közhiedelemmel ellentétben a vízközeli életmódot folytató patkány természetes közege a csatorna, ha csak lehet, ott él. Kivétel, ha az utcán rengeteg élelmet talál, akkor ugyanis legyőzi a félénkségét. És most volt mire elözönleni az utcákat, hiszen a kabinet központosította a szemétszállítást, aminek következtében a helyi szolgáltatók a működésképtelenség határára kerültek, és megesett, hogy a fővárosban sem vitték el hetekig a szemetet. Elhúzódó, meleg, száraz ősz A patkányok nem „csak úgy” szaporodnak, hanem ciklikusan, párzási kedvük a nyár közepére-végére ér csúcsra. Ebből a szempontból a tavalyi, hosszú száraz, meleg ősz ideális körülményeket nyújtott számukra. A csatornahálózatban lecsökkenő vízhozam miatt értelemszerűen jóval nagyobb hely marad a rágcsálóknak, akik köszönik a lehetőséget és belakják azt, méghozzá rekordgyorsasággal. Vízhasználati szokások megváltozása A fővárosi hálózat a jelenleginél jóval nagyobb használatra van méretezve. A 30 évvel ezelőtti mértéknek ma nagyjából harmada a vízfogyasztás, azaz jóval nagyobb a hely odalent. Ráadásul a vízhasználat csökkenése miatt „nincs átmosva” a csatornahálózat, a patkányok számára táplálékot jelentő, a vécén lehúzott ételmaradék sokkal tovább a csatornában marad, amiből kényelmesen falatozhatnak. Özönvízszerű, nyáreleji esők Ugyanakkor abban sincs köszönet, ha időnként mégis nekiered az eső. A vélelmezhetően a felmelegedés miatt gyakran özönvízszerű nyári esők ugyanis nemcsak a csatornarendszert öblítik át, de gyakran elmossák a kihelyezett mérgezett csalétket is, így a patkányirtók kezdhetik előröl a munkát. Rezsicsökkentés Az utóbbi években a szolgáltatók nem tudtak érdemben áldozni a csatornarendszer karbantartására – többek között azért mert, a rezsicsökkentés megkurtította forrásaikat. A kormányközeli Századvég 2016-os tanulmánya hatvan oldalon át sorolja, hogy mi vezetett a víz- és csatornahálózat elhasználódásához, a szolgáltatók csődközeli helyzetéhez, és mit kellene tenni ahhoz, hogy elkerülhető legyen a katasztrófa. Az összeállítás szerint – több más tényező mellett – a közműszolgáltatókra kivetett különadók és a rezsicsökkentés miatt került katasztrofális helyzetbe az ágazat. Szolgáltatóváltás A tavalyi szolgáltatóváltáskor is felmerült ellenzéki részről, hogy a 2018 őszi patkány észlelések „tetőzése” azzal magyarázható, hogy a főváros nem rögtön kötött megállapodást a Bábolna Bio Kft.-t követő RNBH konzorciummal, hanem a szerződés lejárta után csak 19 nappal.    Bár a patkány rendkívül szapora állat, Reisinger Mátyás, az RNBH konzorcium vezetője szerint ez csak fantazmagória volt. Arra emlékeztetett, hogy a patkányok vemhességi ideje 21-22 nap, az ivarérettséghez pedig két hónap kell, azaz két és fél hetes kihagyás nem okozhatott volna patkányhullámot, sokkal inkább az őszi időjárás és a rágcsálók életciklusa volt a felelős a tavaly őszi elszaporodásért. Ugyanakkor úgy tudjuk: korábban, még a bábolnás időszakban is előfordult, hogy a főváros késve kötött újabb szerződést a patkányirtó szolgáltatóval és a csúszás hatására valamelyest megnövekedett állományt csak hosszabb idő alatt lehetett visszaszorítani. Ahogy az is némileg árulkodó, hogy a főváros tavaly decemberben még rendkívüli sürgősséggel indokolta a Fővárosi Közgyűlés előtt, hogy megszavazzák a 650 milliós keretösszeg emelését kártevőirtásra, ám utána csaknem négy hónapba telt, hogy szerződést kössenek a kiegészítő, rendkívüli irtásról a szolgáltatóval.  Ellenálló képesség Kevésbé tudott, hogy az RNBH pontosan milyen szereket használ a patkányirtásra, ám az a szakmában ismert, hogy a mérgeket nem lehet a végtelenségig használni. Az állatok ugyanis nemcsak rendkívül intelligensek. Emiatt a korábban hatékonyan ölő mérgek egy idő után hatástalannak bizonyultak, mivel a patkányok felismerték a csalétek és a kialakuló rosszullét közötti összefüggést, és elkerülték a szert. Ráadásul kialakulhat bennük rezisztencia az irtószerekkel szemben. A mostani, RNBH-val kötött szerződésnek már része volt a rezisztencia-management, ami azt jelenti, hogy a szolgáltatónak folyamatosan vizsgálni kell, vannak-e „ellenálló” patkányok, és ha ilyeneket talál, akkor speciális védekezési módszert kell bevetnie.

Ma kezdődik a rágcsálóirtás

Intenzív patkányirtás kezdődik szerdán Budapesten, írja a főpolgármesteri hivatal közleményében. A munkák itt kezdődnek: Déli pályaudvar, Szél Kálmán tér, Kelenföldi pályaudvar, Nyugati pályaudvar, Keleti pályaudvar, Hősök tere, Köki Terminál, Kőbánya vasútállomás, Deák tér, Erzsébet tér,Vámház körút - Vásárcsarnok, Örs vezér tere. Jövőhéten aztán folytatják az V., IX., XIII. kerület szennyvízcsatorna-rendszereivel, amikbe irtószert tesznek. "A szakemberek minden kezelt pontot kétszer visszaellenőriznek, és amennyiben még a második ellenőrzéskor is patkány-előfordulást állapítanak meg, úgy a kezelést a felszínre is kiterjesztik. A szakemberek a lakásokba munka közben nem mennek be, a lakóépületek egyes részeit (pl. belső udvar, pince) azonban szükség esetén kezelniük kell", írják. Az irtás a következő nyolc hónapban is folytatódik, további részleteket és helyszíneket később közölnek majd. 

18

A hatályos jogszabályok szerint ez a cikk olyan elemeket tartalmazhat, amelyek kiskorúak számára károsak lehetnek. Ha Ön elmúlt 18 éves, kattintson a gombra, és a tartalom elérhető lesz. Minden más esetben görgessen tovább a következő cikk megtekintéséhez.

Visszatoloncoltak egy hattagú menekültcsaládot az éj leple alatt Szerbiába a magyar hatóságok

New York Times/Washington Post/AP
Publikálás dátuma
2019.05.08. 10:17
A röszkei tranzitzóna kapuja
Fotó: Kelemen Zoltán Gergely / MTI
Szemeteszsákba csomagolt cókmókjukat egyszerűen áttették szerb területre a kerítés egyik kapujánál, ám ott senki sem várt rájuk.
A magyar hatóságok az éj leple alatt visszatoloncoltak egy hattagú afgán családot Szerbiába a röszkei tranzitközpontból. A menedékkérőket, a két szülőt és a négy gyereket, valamint szemeteszsákba csomagolt cókmókjukat egyszerűen áttették szerb területre a kerítés egyik kapujánál, ám ott senki sem várt rájuk -  Az ENSZ menekültügyi szakértői végigkísérték az eljárást, de roppant szokatlannak tartják, hogy bárkit az éjszaka kellős közepén küldjenek vissza a szomszédos országba. Közben a magyar Helsinki Bizottság azt közölte, hogy eredménnyel járt Strasbourgban, így az Emberi Jogi Bíróság egy másik család esetében felfüggesztette a deportálást. Egy 3. família sorsa egyelőre bizonytalan. A Bevándorlási Hivatal szerint az év első 4 hónapjában 279 kérelmező kapott valamilyen fokú védelmet, illetve menedéket. A múlt hónap végén összesen 3616 olyan ember élt az országban, aki megkapta a menekült státuszt.