Budapesti gimnazisták ételpazarlást csökkentő alkalmazása nyerte a dublini programozóverseny nagydíját

Publikálás dátuma
2019.05.06. 18:26

Fotó: Procomm
A feleslegessé vált élelmiszerek újrahasznosítását és egyszerű elosztását segítő interaktív közösségi alkalmazásukkal, a FoodOverflow-val két díjat is elnyert a hétvégén Dublinban rendezett nemzetközi ifjúsági programozóversenyen a budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium tanulóiból álló háromfős csapat.
A FoodOverflow (korábbi nevén FoodCoin) csapata még februárban lett a hazai mezőny legjobbja a UPC Magyarország, a SKOOL és a Kódgarázs gyerekeknek szóló programozóversenyén, a Future Makers Nagydíjon, amelyen azt mutatták be a versenyzők, hogy miként tudják élhetőbbé és fenntarthatóbbá tenni környezetüket kreatív informatikai megoldások, fejlesztések segítségével. A verseny első helyezettjeként elnyerték azt a lehetőséget is, hogy kiutazzanak a Dublinban megrendezett nemzetközi ifjúsági programozóversenyre, a The Coolest Projects eseményre, ahol nemzetközi közönség előtt is bemutathatták alkotásukat.
A verseny vasárnapi döntőjén több mint hétszáz, a világ 22 országából érkezett tizenéves programozó mérte össze tudását és mutatta meg fejlesztéseit a nemzetközi szakmai zsűrinek és a több ezer látogatónak. Az erős versenyben végül két kategóriában is sikeresen szerepelt a Boér Bence, Tóth Ambrus és Szigeti Péter alkotta magyar csapat, hiszen FoodOverflow elnevezésű közösségi fejlesztésükkel 
elhozták a Future Makers Nemzetközi Nagydíját, valamint a The Coolest Projects weboldal kategóriának 3. helyezését is.

A FoodOverflow arra az ellentmondására kínál lehetséges megoldást, hogy bár a világ egyik fő problémája az éhezés, a fejlett országokban tonnaszámra kerülnek a szemétbe olyan ételek, amely még fogyaszthatóak lennének. A közösségi platformon a felhasználók megoszthatják egymással a számukra feleslegessé vált élelmiszert. Az interaktív felület számos kreatív elemet tartalmaz; a készítők például arra is figyeltek, hogy értesítést küldjön, ha egy általuk feltöltött termék lejárati dátuma közeleg, és egy integrált térkép segítségével megmutatja, hol vehető át az élelmiszer. A felhasználók aktivitásukkal pontokat, úgynevezett étel-érméket gyűjthetnek, amelyeket aztán különböző kedvezményekre használhatnak fel.
Szerző
Témák
ételpazarlás

Evés közben ment be az oroszlánokhoz a gondozó, túlélte

Publikálás dátuma
2019.05.06. 13:35
Illusztráció
Fotó: JULIAN STRATENSCHULTE / AFP
Súlyosan megsebesítette két hím oroszlán azt a fiatal gondozót, aki a szabályokat figyelmen kívül hagyva, etetési időben ment be ellenőrizni az állatok kifutójának kerítését egy észak-németországi állatkertben. A férfi "csodával határos módon" túlélte a támadást.
A Hamburgtól nagyjából 80 kilométerre délre fekvő Hodenhagenben működő Serengeti Park szóvivője, Asta Knoth szerint a szombati eset nyomán indított vizsgálat "emberi mulasztásra" vezette vissza a támadást, ám egyelőre nem tudni, hogy a 24 éves, tapasztalt gondozó miért nem követte a protokollt.
A férfi valószínűleg a kerítéseket akarta ellenőrizni a szombat reggeli nyitás előtt, ám épp akkor ment be az oroszlánok területére, amikor az állatok ettek. A szabályok szerint a gondozók kizárólag akkor léphetnek be a területre, ha az állatok a ketreceikben vannak.
A két kasztrált hímoroszlán, amely az állatkert többi oroszlánjától elkülönítve él, észrevette a férfit és rátámadt. A gondozót a karján, a lábán és a mellkasán harapták meg az állatok, az intézmény két másik dolgozójának sikerült kimentenie a férfit. A sérültet mentőhelikopterrel szállították kórházba, útközben magánál volt és tudott beszélni. Öt órán át műtötték és várhatóan teljesen fel fog épülni.
"Valóságos csoda, hogy fiatal kollégánk túlélte az esetet"

- mondta Fabrizio Sepe, az intézmény vezetője.

 A hodenhageni park több mint 1500 állatnak ad otthont. Az intézmény legutóbb öt évvel ezelőtt kapott nagy figyelmet, amikor egy nőstényoroszlán rátámadt egy látogatókat szállító szafaribuszra és betörte az egyik ablakot. Egy család könnyebben megsérült az üvegszilánkok miatt.
Szerző
Frissítve: 2019.05.06. 18:25

Kivágták Magyarország legidősebb erdejét

Publikálás dátuma
2019.05.06. 11:11

Fotó: Gálhidy László / WWF
Védett területen álló, 180 éves erdőt vágtak ki a Bükki Nemzeti Parkban. A WWF Magyarország szerint a természetvédelmi oltalom alatt álló állami erdőterületeken zajló fakitermelés jelenlegi gyakorlata fenntarthatatlan, ezért átfogó szakmai megoldásra lenne szükség.
A Bükk-fennsík peremén lévő Tar-kő szomszédságában egy védett, nemzeti parki területen álló, 180 éves bükkösben végzett egyhektáros fakitermelést az Egererdő Zrt. állami erdőgazdaság. Magyarország egyik legidősebb, természetvédelmi szempontból különösen értékes, az európai Natura 2000 hálózat részeként is nyilvántartott erdejében olyan ritka madárfajok fordultak elő, mint a fehérhátú fakopáncs vagy a kék galamb, emellett 13 védett és fokozottan védett növényfaj példányainak adott otthont. A kitermelt mintegy 600 m3 faanyag – részben éppen a fák igen magas kora miatt – nagyrészt csak alacsony piaci értékű tűzifának vagy rostfának alkalmas.
WWF Magyarország 2016-ban publikált elemzése szerint a 180 évnél idősebb erdők területe országosan nem éri el az 1000 hektárt – ami az országos erdőterületnek kevesebb, mint fél ezreléke. 
„Sajnos tény, hogy Magyarország természeti és turisztikai szempontból legértékesebb erdeinek fennmaradása még a nemzeti parkokban, védett területen sem minden esetben biztosított. Az idős erdők felbecsülhetetlen értéket képviselnek, amelyek újbóli kialakulásához több emberöltőnyi idő szükséges”

– mondta Gálhidy László, a WWF Magyarország erdővédelmi programvezetője.

Gálhidy László a farönkök előtt
Fotó: WWF
Hazánk erdeinek mintegy húsz százaléka áll védettség alatt. Nem köztudomású, hogy ezek legnagyobb részét állami erdőgazdaságok kezelik, a nemzeti parki területeken is. Az erdőgazdaságok számára előírt, túlzott mértékű fakitermelési elvárások sajnos évről évre pótolhatatlan veszteségeket okoznak a természeti értékekben, amelynek mindannyian kárát látjuk. Egyes erdőtípusok – alföldi tölgyesek – idős állományainak a puszta léte is veszélyben van. A magyar társadalomnak nemcsak a faanyagra van szüksége, hanem – megfelelő nagyságú területen – a sértetlenül megőrzött természet egy-egy darabjára is. A védett állami területek kezelését a tájkép, a klíma, valamint az egészségünk védelme érdekében is szükséges lenne új alapokra helyezni.
A WWF Magyarország javasolja, hogy az erdészeti és a természetvédelmi ágazat működéséért egyszerre felelős Agrárminisztérium prioritásként támogassa a védett területek kezelési terveinek kidolgozását, és hozza tető alá nemzeti parki övezeti rendszer 1996 óta függőben lévő kialakítását. Ez biztosíthatná – többek között – a börzsönyi Csarna-völgy háborítatlanságát is. A 2017. év során módosított erdőtörvény természetvédelmi célú korlátozásait minél előbb szükséges helyreállítani – reméljük, hogy ez ügyben az Alkotmánybíróság mielőbbi döntése várható. Javasolják továbbá, hogy az ország erdőterületének alig több mint egynegyed százalékát (2016-ban 6875 hektárt) kitevő, 150 évesnél idősebb erdőkben – azok különleges természetvédelmi értéke miatt – fák kivágására csak természetvédelmi kezelés keretében legyen lehetőség.
Szerző
Frissítve: 2019.05.06. 11:44