Belgium;

- Négyszáz éves kőkisfiú, fehérborban sistergő kagyló és a franciával birkózó tájnyelv

Elbűvölő macskaköves utcák, modern városok, számtalan féle sör és ínycsiklandó csokoládék várják az utazókat. Brüsszelben találhatók az Európai Unió központi szervei, és a NATO központja.

Ha a modern Belgiumot szeretné látni, erre a főváros, Brüsszel a legmegfelelőbb hely. A helybeliek szerint a brüsszeli főtér Európa legszebb tere és noha ízlések és pofonok különbözőek, de ez alighanem így van. A Grand Place hét gyönyörű épülete közül a legfantasztikusabb a Király Háza, és a számtalan csodás szoborral díszített Városháza. A téren esténként kísérteties zenét játszanak és fényjáték szórakoztatja a turistákat. Állítólag mindennek az az alapja, hogy a legendák szerint egynémely házban gyakori vendégek a földöntúli lények. A meséket és legendákat illetően amúgy is zseniális brüsszeliek elterjesztették, hogy a főtér egyik házának oldalában látható szobor megérintése szerencsét hoz. Az ázsiai turisták ezrével simogatják az azóta egyre fényesedő alkotást.

A másik híres brüsszeli látnivaló az innen néhány percre lévő szobor, a Manneken Pis, ahol a turistacsoportok tucatjai tolongtak a helyszínen. A Brüsszel jelképévé lett Pisilő kisfiúhoz nagyon sok legenda kapcsolódik, a történészek egy része szerint már az 1300-as években volt ilyen alkotás. A legelfogadottabb verzió szerint az 1600-as évek végén egy gazdag helyi család egyetlen gyermeke, egy ötéves kisfiú elveszett a vásárban. Öt napon keresztül kereste az apja, míg végül az egyik utcasarkon meglátta a fiát, amint éppen pisilt. A találkozás örömére készíttetett egy szobrot, végül ez lett Brüsszel jelképe. Az idők folyamán mindenki fel akarta öltöztetni a meztelen alakot, több mint hatszáz ruhát kapott a szobor, ezeket a városi múzeumban lehet megtekinteni. Az emancipáció jegyében azóta elkészült a pisilő kislány szobra is.

A belga csoki nagyon népszerű. Az üzletek kirakatában egy látványos gépezeten megállás nélkül kering a sűrű csokoládé, még az is megkívánja az édességet, aki egyébként nem rajong érte. A belga „tenger gyümölcsei” praliné klasszikus finomság, ezt mindenütt lehet kapni. A központi téren található a csokimúzeum, ahol az édesség elkészítésének fortélyaival ismerkedhetnek meg.

Mindenképp érdemes megnézni az Atomiumot. Ez a vas atomjának több milliárdszoros nagyítása, a furcsa alkotásban sétálgatni is lehet, és izgalmas kiállítással szórakoztatják a látogatókat. A létesítmények többségét nyáron késő estig fel lehet keresni, hiszen Brüsszelben éjjel negyed tizenegykor még szinte világos van. Aztán mintegy öt perc alatt hirtelen sötét lesz.

A nemzeti konyha specialitásai a kagylók, amelyeket zöldséges-tejszínes-fehérboros lében megpárolva, sült krumplival tálalnak. Az italok terén leghíresebbek a belga sörök, amelyekből 500 fajtát készítenek ma is. Nem csak az idehaza is ismert márkákat forgalmazzák, hanem megkóstolhatjuk a cseresznyesört, a meggysört, több mint ötszázfajta izgalmas nedűt. Híres még a brüsszeli csipke. Mivel a helybeliek megszokták, hogy a turisták nem szeretnek több száz euróért izgalmas csipkekölteményeket vásárolni, ezért néhány euróért apró csipkedarabkákat is árusítanak.

Flandriában élnek a holland nyelvet, illetve az annak csak tájszólási szinten eltérő helyi változatát, a flamandot beszélő flamandok. Itt él Belgium lakosságának 55 százaléka, míg a délen található – földrajzilag a legnagyobb – Vallónia régióban a franciául beszélő vallon népcsoport lakik, az ország lakosságának 31 százaléka. A hivatalosan is kétnyelvű és az 1980-as évektől régió státuszt élvező Brüsszel fővárosi régióban a belga lakosság kb. 10 százaléka él, illetve jelentős számú diplomata és egyéb külföldi állampolgár, akik az Európai Unió és a NATO különféle szervezeteinél dolgoznak. A német nyelvű kisebbség Vallónia keleti részén, az első világháború után Belgiumhoz csatolt területeken él. 

Vannak olyan technikai vívmányok, amelyeket korábban a jövő újításaiként a filmvásznon láttunk, ma pedig már a mindennapjaink részeivé váltak.