"A szokásos üzletmenetnek véget kell vetni" - Egymillió faj pusztulhat ki az ember miatt

Publikálás dátuma
2019.05.07. 09:09
A Kékúszójú tonhalat au ipari halászat miatt kihalás fenyegeti
Fotó: Jeffrey Rotman / AFP/Biosphoto
Példátlanul sok fajt veszélyeztet kihalás - figyelmeztetett egy hétfőn közzétett átfogó jelentés, amely a modern civilizáció természetkárosító hatásait foglalta össze. A kutatók szerint azonnal lépni kell.
Az emberi közösségek jövőjéhez szükséges ökoszisztémákat az összeomlástól csak a globális gazdasági és pénzügyi rendszer széleskörű megváltoztatása óvhatja meg - erre a következtetésre jutott a jelentés, amelyet 130 ország, köztük az Egyesült Államok, Oroszország és Kína is támogatott.
"Az élet alapvető, összekapcsolódó hálózata a Földön egyre kisebb lesz, fennmaradása egyre küzdelmesebb. Ezt a veszteséget az emberi tevékenység okozza, amely közvetlen fenyegetést jelent az emberiség jóllétére a világ minden régiójában"

- hangsúlyozta Josef Settele professzor, a jelentés társszerzője hétfőn Párizsban, a Biodiverzitási és Ökoszisztéma-szolgáltatási Kormányközi Tudományos Testület (IPBES) tanácskozásán.

 Az 50 ország 145 szakértője által jegyzett tanulmány sarokköveként szolgálhat az egyre sokasodó kutatásoknak, amelyek arra utalnak, hogy a világnak egy posztnövekedési gazdasági modellt kell elfogadnia, ha el akarja kerülni a légszennyezés, az élőhely-pusztulás és a széndioxid-kibocsátás egymást kölcsönösen felerősítő, életet fenyegető kockázatait.
A Globális értékelés (Global Assessment) címet viselő jelentés szerint a Föld becsült 
nyolcmillió növény-, rovar- és állatfajából mintegy egymilliót veszélyeztet a kihalás, nagyon sokat évtizedeken belül.

A méhpusztulásról már mindenki hallott
Fotó: Wassilios Aswestopoulos / AFP/NurPhoto
A szerzők szerint elsősorban a nagyüzemi földművelés és halászat okolható a fajkihalás ilyen elképesztő mértékéért, amely akár több tízszerese-százszorosa is lehet az elmúlt tízmillió év átlagának. A jelentés leszögezte, hogy súlyosbítja a veszteségeket a klímaváltozás, amelyet nagyrészt a fosszilis tüzelőanyagok elégetése okoz.
Robert Watson brit környezettudós, az IPBES elnöke azt mondta: a természet megőrzésére, helyreállítására és fenntartható használatára csak akkor van esély, ha a társadalmak hajlandóak szembeszállni a status quo megőrzése mellett elkötelezett érdekeltségekkel. Hozzátette: a jelentés szerint 
még nincs késő a változtatáshoz, de csak akkor, ha az máris elkezdődik a helyitől a globális szintig mindenhol.

Ezen "alapvető, a technológiai, gazdasági és társadalmi tényezőket is érintő, rendszerszintű átszervezést értünk" - hangsúlyozta.
Az átfogó jelentés 15 ezer tudományos cikk hároméves felülvizsgálata nyomán értékelte a globalizált ipari társadalom növekedésének mélyreható hatását az elmúlt fél évszázadban. A jelentés szerint az őshonos fajok átlagos populációja a legtöbb jelentős szárazföldi élőhelyen legalább 20 százalékkal csökkent, legnagyobb részben az 1900-as évektől. A veszélyeztetett listán szerepel a kétéltű fajok több mint 40 százaléka, a zátonyképző korallok majdnem 33 százaléka és a tengeri emlősök több mint egyharmada. A rovaroknál nem ennyire tiszta a kép, de becslések szerint tíz százalékukat fenyegeti kihalás.
"Egyik határtól a másikig futunk, hogy olcsó (kihasználható) természetet találjunk a bolygó minden táján. A legfontosabb üzenet az, hogy 
a szokásos üzletmenetnek véget kell vetni"

- figyelmeztetett Eduardo Brondizio antropológus, az Indianai Egyetem professzora, a tanulmány társszerzője.

Kínai halászhajó flotta
Fotó: AFP/Imaginechina
A Természetvédelmi Világalap (WWF) kezdeményezésére hétfőn több száz tekintélyes személyiség szólította fel a kormányokat, hogy adjanak hathatós választ "a riasztó ENSZ-jelentésre". Az iCall4nature című nyílt levél követeli a világ vezetőitől, hogy vessenek véget az erdőirtásnak, a talajpusztításnak, védjék meg az édesvizeket, az óceánokat és a tengeri élővilágot, főképpen a műanyagoktól, és ösztönözzék az áttérést a fenntartható mezőgazdaságra. Az aláírók között szerepel Jean Jouzel klimatológus, Jane Goodall primatológus, Nicolas Hulot volt francia környezetvédelmi miniszter és három francia színésznő, Marion Cotillard, Juliette Binoche, Isabelle Adjani is. 
Az IPBES az ENSZ keretein belül 2012 áprilisában alakult meg azzal a céllal, hogy erősítse a tudomány és a szakpolitikai döntéshozatal közötti kapcsolatot a biológiai sokféleség, az ökoszisztéma-szolgáltatások megőrzése és fenntartható használata érdekében. A bonni székhelyű tanácsadó testület legfontosabb tevékenységi köre, hogy feltárja azokat az alapvető tényeket és tennivalókat, amelyeket a biológiai sokféleség megőrzésének stratégiája uniós és világszinten is meghatároz. Fő feladata, hogy független grémiumként mérje fel a világ biológiai sokféleségét, a rá leselkedő veszélyeket, pusztulásának mértékét. Jelenleg 132 ország a tagja. A tagországok és a tagszervezetek korlátozott időre neveznek ki szakértőket a jelentések összeállítására.
Szerző
Frissítve: 2019.05.07. 10:17

Budapesti gimnazisták ételpazarlást csökkentő alkalmazása nyerte a dublini programozóverseny nagydíját

Publikálás dátuma
2019.05.06. 18:26

Fotó: Procomm
A feleslegessé vált élelmiszerek újrahasznosítását és egyszerű elosztását segítő interaktív közösségi alkalmazásukkal, a FoodOverflow-val két díjat is elnyert a hétvégén Dublinban rendezett nemzetközi ifjúsági programozóversenyen a budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium tanulóiból álló háromfős csapat.
A FoodOverflow (korábbi nevén FoodCoin) csapata még februárban lett a hazai mezőny legjobbja a UPC Magyarország, a SKOOL és a Kódgarázs gyerekeknek szóló programozóversenyén, a Future Makers Nagydíjon, amelyen azt mutatták be a versenyzők, hogy miként tudják élhetőbbé és fenntarthatóbbá tenni környezetüket kreatív informatikai megoldások, fejlesztések segítségével. A verseny első helyezettjeként elnyerték azt a lehetőséget is, hogy kiutazzanak a Dublinban megrendezett nemzetközi ifjúsági programozóversenyre, a The Coolest Projects eseményre, ahol nemzetközi közönség előtt is bemutathatták alkotásukat.
A verseny vasárnapi döntőjén több mint hétszáz, a világ 22 országából érkezett tizenéves programozó mérte össze tudását és mutatta meg fejlesztéseit a nemzetközi szakmai zsűrinek és a több ezer látogatónak. Az erős versenyben végül két kategóriában is sikeresen szerepelt a Boér Bence, Tóth Ambrus és Szigeti Péter alkotta magyar csapat, hiszen FoodOverflow elnevezésű közösségi fejlesztésükkel 
elhozták a Future Makers Nemzetközi Nagydíját, valamint a The Coolest Projects weboldal kategóriának 3. helyezését is.

A FoodOverflow arra az ellentmondására kínál lehetséges megoldást, hogy bár a világ egyik fő problémája az éhezés, a fejlett országokban tonnaszámra kerülnek a szemétbe olyan ételek, amely még fogyaszthatóak lennének. A közösségi platformon a felhasználók megoszthatják egymással a számukra feleslegessé vált élelmiszert. Az interaktív felület számos kreatív elemet tartalmaz; a készítők például arra is figyeltek, hogy értesítést küldjön, ha egy általuk feltöltött termék lejárati dátuma közeleg, és egy integrált térkép segítségével megmutatja, hol vehető át az élelmiszer. A felhasználók aktivitásukkal pontokat, úgynevezett étel-érméket gyűjthetnek, amelyeket aztán különböző kedvezményekre használhatnak fel.
Szerző
Témák
ételpazarlás

Evés közben ment be az oroszlánokhoz a gondozó, túlélte

Publikálás dátuma
2019.05.06. 13:35
Illusztráció
Fotó: JULIAN STRATENSCHULTE / AFP
Súlyosan megsebesítette két hím oroszlán azt a fiatal gondozót, aki a szabályokat figyelmen kívül hagyva, etetési időben ment be ellenőrizni az állatok kifutójának kerítését egy észak-németországi állatkertben. A férfi "csodával határos módon" túlélte a támadást.
A Hamburgtól nagyjából 80 kilométerre délre fekvő Hodenhagenben működő Serengeti Park szóvivője, Asta Knoth szerint a szombati eset nyomán indított vizsgálat "emberi mulasztásra" vezette vissza a támadást, ám egyelőre nem tudni, hogy a 24 éves, tapasztalt gondozó miért nem követte a protokollt.
A férfi valószínűleg a kerítéseket akarta ellenőrizni a szombat reggeli nyitás előtt, ám épp akkor ment be az oroszlánok területére, amikor az állatok ettek. A szabályok szerint a gondozók kizárólag akkor léphetnek be a területre, ha az állatok a ketreceikben vannak.
A két kasztrált hímoroszlán, amely az állatkert többi oroszlánjától elkülönítve él, észrevette a férfit és rátámadt. A gondozót a karján, a lábán és a mellkasán harapták meg az állatok, az intézmény két másik dolgozójának sikerült kimentenie a férfit. A sérültet mentőhelikopterrel szállították kórházba, útközben magánál volt és tudott beszélni. Öt órán át műtötték és várhatóan teljesen fel fog épülni.
"Valóságos csoda, hogy fiatal kollégánk túlélte az esetet"

- mondta Fabrizio Sepe, az intézmény vezetője.

 A hodenhageni park több mint 1500 állatnak ad otthont. Az intézmény legutóbb öt évvel ezelőtt kapott nagy figyelmet, amikor egy nőstényoroszlán rátámadt egy látogatókat szállító szafaribuszra és betörte az egyik ablakot. Egy család könnyebben megsérült az üvegszilánkok miatt.
Szerző
Frissítve: 2019.05.06. 18:25