Mértani sorozat, módusz és medián, vektorok, százalékszámítás, geometria, gráfok, halmazok – többek között ilyen témájú feladatokat kaptak a diákok a középszintű matematikaérettségi első részében - tudta meg az Eduline. 

A második, hosszabb és összetettebb feladatokból álló részben egyenlőtlenség, koordinátageometria, sík- és térgeometria, gráfok, valószínűségszámítás szerepel. A korábbi évekhez hasonlóan több szöveges feladatot is kaptak, amelyek közül kettő aktuális témához: a Föld vízkészletéhez, illetve elektromos autókhoz kapcsolódik.

A matematikából középszinten vizsgázók először két feladatsort kapnak: az első 10-12 feladatot tartalmaz, amely alapfogalmak, definíciók, egyszerű összefüggések ismeretét ellenőrzi. Ebben a feladatlapban előfordulhat néhány igaz-hamis állítást tartalmazó vagy egyszerű feleletválasztós feladat is, de a feladatok többsége nyílt végű. Az első feladatlap megoldására 45 percet kapnak a diákok, ha letelik az idő, a felügyelő tanárok összeszedik a lapokat – derül ki az Oktatási Hivatal tájékoztatójából.

Ezeknek a feladatoknak a megoldásával 30 pontot lehet szerezni - több pontot ér a második, hosszabb, összetett feladatokból álló része, azzal maximum 70 pontot gyűjthetnek a vizsgázók.

A második feladatlap megoldására 135 percet kapnak a diákok. A II/A rész három, egyenként 9-14 pontos feladatot tartalmaz, mindegyik több részkérdésből áll. A II/B rész három, egyenként 17 pontot feladatból áll – ezek közül az érettségizőknek kettőt kell választaniuk, és csak annak a kettőnek a megoldását értékelik majd a tanárok. Mindegyik feladat összetett, több matematikai témakört érint.

Megengedett segédeszköz - közép- és emelt szinten is - a függvénytáblázat - egyidejűleg akár többféle is -, szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, körző, vonalzó, szögmérő, amiről a diákoknak kell gondoskodniuk. Az eszközöket a diákok a vizsga során egymás között nem cserélhetik - írta az MTI.

Nem kéne a roma értelmiségnek egy beszélgetést kezdeményezni Vecsei Miklóssal? – kérdezte közösségi oldalán Szőke Judit, az Új Start Alapítvány vezetője. A kérdés aktualitását az adta: a közelmúltban hivatalossá vált, hogy Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke lesz a romák felzárkózásáért felelős miniszterelnöki biztos. Előzőleg Farkas Flórián fideszes képviselő, majd – rövid ideig – Balog Zoltán volt miniszter töltötte be a posztot.
Vecsei egyelőre nem akart nyilatkozni lapunknak. Kérésünket azzal hárította el, hogy még ismerkedik a feladatkörével: a kinevezéséről szóló értesítés szerint május 31-ig kell kidolgoznia a koncepcióját. Szőke Judit szerint éppen ezt az egy hónapot kellene kihasználniuk a roma értelmiségieknek arra, hogy találkozzanak Vecseivel, „ne mindig csak kullogjunk az események után”. Szőke Judit nincs egyedül véleményével. A roma közélet általunk megkérdezettek szereplői, akik amúgy kedvezően fogadták Vecsei Miklós kinevezését, kifejezetten elvárják, hogy a miniszterelnöki biztos tárgyalóasztalhoz üljön velük.
– Jó program romák bevonása nélkül nem létezik – hangsúlyozta Makai István, a Roma Polgári Tömörülés elnöke. Éppen ezért abban bízik, hogy Vecsei Miklós, akit eddigi tevékenysége alapján a téma szakértőjének tart, a roma szervezeteket is megkérdezi arról, hogyan lehet javítani a romák helyzetén. Az új miniszterelnöki biztosnak Makai szerint kormányzati szinten, szakmai szempontok alapján, „társadalmasítva” kell képviselnie a roma integráció ügyét. Vecsei Miklósnak – tette hozzá – minden esélye megvan rá, hogy ehhez széles körű konszenzust tud teremteni. – Bizalommal tekintek a kinevezésére, hisz olyan szakemberről van szó, aki már bizonyított. Egyetlen ciklus alatt nem lehet csodát tenni, de már az is sokat jelentene, ha végre jó úton elindulna a cigányok ügye – mondta a miskolci Dancs Mihály, a Roma Polgárjogi Mozgalom elnöke, az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) képviselője.
Annál, ami volt, csak jobb jöhet – utalt Dancs Mihály arra az időszakra, amikor Farkas Flórián töltötte be miniszterelnöki biztosi tisztséget. Az ORÖ képviselője azt is reméli, hogy konstruktív, szakmai együttműködés lesz Vecsei Miklós és a mindenkori országos önkormányzat között.
Berki Judit, a Nógrád megyei Bátonyterenyén élő szociálpolitikus többször dolgozott együtt Vecsei Miklóssal, most éppen a Gyerekesély program keretében a „máltaiak” munkatársa. Berki először is azt szeretné tudni, hogy mit takar pontosan a Vecsei kinevezési papírjában olvasható „diagnózis alapú felzárkózási roma stratégia”, a program milyen módszert alkalmaz és mikor indul.
A konzultáció Berki Judit szerint is nagyon fontos: a romákon kívül az önkormányzatok, egyházak, civil szervezetek bevonására is szükség van. Nem halogatható tovább a területi egyenlőtlenségek csökkentése – jelentette ki. Várakozásai szerint Vecsei Miklós fel tudja hívni a kormány figyelmét erre a súlyos problémára, a területi egyenlőtlenségek kezeléséhez pedig lesz elegendő forrása és eszköze.

Orbán Viktor átlépte a Rubikont azzal, hogy hivatalosan bejelentette: nem támogatja Manfred Webert az Európai Bizottság élére, és másik jelölt után néz. Úgy gondolom, hogy ezzel vége a Fidesz tagságának az Európai Néppártban (EPP). Nem tudjuk, hogy a szakítás pontosan mikor és milyen formában fog bekövetkezni, de a magyar kormányfő gyakorlatilag közölte, hogy elhagyja az EPP-t – mondta a Népszavának egy nevének elhallgatását kérő brüsszeli forrás, aki közelről ismeri a néppárti döntéshozatalt. Hozzátette: Orbán bejelentése nyilvánvalóan Matteo Salvini és Heinz-Christian Strache budapesti látogatásának az eredménye. A szakértő szerint Orbán azért kampányol nyíltan a jobboldali politikusokkal, mert úgy véli, hogy immár nagyobb befolyásra, több hatalomra tehet szert az EPP-n kívül, mint azon belül. Eddig ennek épp a fordítottja volt igaz. Bár régóta bírálja a néppártot, sokáig több esélyt látott hatalmi céljai elérésére a pártcsalád soraiban. Egy ideje már látszik, hogy ez megváltozott, erre mutatott a Jean-Claude Junckert célkeresztbe állító kormányzati plakátkampány is, amelyről Orbán pontosan tudta, hogy megsérti vele a néppárt egyik vezető személyiségét. Forrásunk lehetetlennek ítélte, hogy az Európai Néppárt az osztrák modellt követve összefogjon a tőle jobbra álló poltikai erőkkel.
– Minden előrejelzés azt mutatja, hogy az Európai Parlamentben akkor sem lesz a jobboldalnak többsége, ha az EPP együttműködésre lépne minden, tőle jobbra álló politikai erővel. Orbán Viktor bizonyára tudja ezt. Egyesek szerint inkább arra játszik, hogy a döntéseket akadályozó kisebbséget hozzon össze, vagyis az EP egyharmadát maga mögé állítsa. A parlamentben azonban kevés olyan ügy van, amihez kétharmados többség kell. Ráadásul a blokkoló egyharmad is csak úgy jöhetne létre, ha a populista baloldal és a populista nacionalisták összefognának. Erős kétségeim vannak azzal kapcsolatban, hogy ezek az erők képesek lennének-e bármilyen koordinációra – hangsúlyozta a szakértő, aki kizárta, hogy az EPP együttműködjön olyan politikusokkal, mint a francia Marine Le Pen, vagy olyan pártokkal, mint a görög Arany Hajnal. Úgy vélte, hogy az EPP-től jobbra álló erők sem egységesek, és legalább két vagy három frakcióba fognak tömörülni.
– Nem lehet olyan vezetőjelöltje az Európai Néppártnak, aki azt akarná, hogy Marine Le Pen vagy a hozzá hasonló figurák szavazataival válasszák meg az Európai Bizottság elnökének. Ez az álláspont független Manfred Webertől – fejtegette forrásunk. – Ha a Fidesz elhagyná a pártcsaládot, az kevesebb konfliktussal járna, mint ha az EPP tenné ki a szűrét – válaszolt a kapcsolat jövőjére vonatkozó kérdésünkre.