László Imre az MSZP-Párbeszéd-DK-Momentum újbudai polgármesterjelöltje

Publikálás dátuma
2019.05.07. 14:33
László Imre
Fotó: Népszava
Szolgálatként, és nem hatalomként éli meg beosztásait, hangsúlyozta a volt kórházigazgató.
Az MSZP-Párbeszéd, a Demokratikus Koalíció (DK) és a Momentum László Imre volt kórházigazgatót jelöli a XI. kerület polgármesterének az őszi önkormányzati választáson - jelentették be a pártok képviselői kedden, Budapesten tartott sajtótájékoztatón.
László Imre hangsúlyozta, helyi lakosként egy élhetőbb, a XI. kerületben lakók érdekeit jobban szolgáló Újbudát kíván létrehozni. Bemutatkozásában kifejtette, hat évig volt a Honvédkórház parancsnoka 1995-2001 között, "amikor még rendben mentek a dolgok", majd tíz éven át irányította a Szent Imre kórházat.
"Minden beosztásomat szolgálatként és nem hatalomként éltem meg"

- fogalmazott. Hozzátette, hogy munkatársai segítségével Budapest talán legjobb intézményévé változtatták a Szent Imre kórházat, amelyet odakerülésekor megdöbbenésére sokan "halálgyárként" emlegettek.
Hintsch György, az MSZP-Párbeszéd-DK XI. kerületi frakcióvezetője elmondta, a Momentummal folytatott tárgyalásaikon nagyon hamar rájöttek: sokkal több olyan dolog van, ami összeköti őket, mint ami szétválasztaná. Szerinte minden fél egyetértett abban, hogy "a múlt sérelmeiből nem lehet közös jövőt építeni", továbbá kiderült az is, nem csak az "Orbánnak mennie kell" gondolat a közös bennük. Kiemelte, a mostani összefogás valamennyi tagja a jelenlegitől teljesen eltérő módon akarja vezetni a kerületet, választ adva például a helyi egészségügyi, oktatási és közlekedési problémákra.
Lakos Imre, a DK XI. kerületi elnöke úgy fogalmazott, a főváros legnépesebb városrésze olyan polgármestert érdemel, aki visszaadja annak tekintélyét. Szerinte ugyanis a kerület az elmúlt kilenc évben elszürkült, kormánypárti polgármestere pedig "gyakorlatilag eltűnt". A DK politikusa emlékeztetett továbbá, hogy helyben az MSZP és a DK a kormánypártoknál több szavazatot gyűjtött a tavalyi országgyűlési választáson.
Bedő Dávid, a Momentum helyi politikusa azt mondta, kötelességüknek érzik, hogy hidat képezzenek a bal- és jobboldali pártok között, ezért mindent megtesznek a teljes ellenzéki összefogás érdekében.
Lakos Imre kérdésre válaszolva elmondta, az LMP előtt továbbra is nyitva tartják az együttműködés lehetőségét.

Több mint két fokkal dőlt meg az országos hidegrekord hétfőn

Publikálás dátuma
2019.05.07. 13:59
Hétfői havazás a Kékestetőn
Fotó: Komka Péter / MTI
Az előrejelzés szerint szerdán a leghidegebb órákban fagypont alatti hőmérsékletet is mérhetnek. Kékestetőn még kedden is szállingózott a hó.
Az országos és a fővárosi nappali hidegrekord is megdőlt hétfőn - közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat. Mint írták, 2019-ig május 6-án 4,4 Celsius-fok volt a legalacsonyabb maximumhőmérsékleti rekord, amelyet Kékestetőn regisztráltak 1957-ben. Most az ország fölé áramló hideg levegő és a borongós, csapadékos időjárás miatt szintén Kékestetőn csak 2,3 fokos maximum hőmérsékletet mértek, így ez lett az új országos napi legalacsonyabb maximumhőmérsékleti rekord.
A májusi télben egyébként a Kőszegi-hegység után havazott az Északi-Középhegységben is: Kékestető hétfőn kifehéredett, és az Időkép kamerafelvételén látszik, hogy még kedden is szállingózott a hó.
A fővárosban is megdőlt a napi legalacsonyabb maximum hőmérséklet rekordja: a János-hegyen csupán 5,5 fokig melegedett fel a levegő a délutáni órákban. Az eddigi budapesti rekord 6,6 fok volt, amelyet 133 évvel ezelőtt, 1886-ban jegyeztek fel Krisztinavárosban - írta a meteorológiai szolgálat.
Az előrejelzés szerint szerdán a leghidegebb órákban fagypont alatti hőmérsékletet is mérhetnek. Napközben 15-20 fokig emelkedik a hőmérséklet. A következő napokban fokozatosan melegszik a levegő, de vasárnap újabb hidegfront várható.
Frissítve: 2019.05.07. 14:27

Ombudsman: a kerékbilincs nem a díjfizetés nélkül parkoló autók kerekeire való

Publikálás dátuma
2019.05.07. 13:38

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
A parkolás körüli jogszabályok miatt sérülhet az alaptörvényben rögzített jogállamiság, az abból levezethető jogbiztonság, és a tisztességes eljárás követelménye Székely László szerint.
Az alapvető jogok biztosa a parkolás szabályait is tartalmazó jogszabályok összehangolását javasolja, mert szerinte nem egyértelmű, hogy mikor lehet kerékbilincset alkalmazni és mikor nem. Székely László a vizsgálatot egy panaszbeadvány miatt indította.
A közúti közlekedésről szóló törvény alapján a várakozás a helyi önkormányzat vagy a parkolási közszolgáltató és a várakozási terület igénybe vevő közötti jogviszony. Ennek az a tartalma, hogy a jármű vezetője "bérbe veszi" az adott időre a közterület egy részét. Ha nem vagy nem teljes egészében fizeti meg a parkolás díját, akkor pótdíjat szabhatnak ki rá.
A kerékbilincs közhatalmi eszköznek minősül, hatósági alkalmazása csak a közlekedés rendjének megsértése esetén jogszerű

- ismertette jelentésében Székely László. Példának a korlátozott várakozási övezetben a várakozási idő túllépését hozta. Mint írta, ha valahol legfeljebb két órát szabad várakozni, az engedélyezett időtartamon belül csak pótdíj fizetésére kötelezhető a gépjármű tulajdonosa, hogyha díjfizetés nélkül parkol. Ha az autós a két órát meghaladóan díjfizetés nélkül várakozik az övezetben,
kerékbilincs alkalmazására csak a közterület közlekedési célú használatának védelme érdekében van lehetőség, vagyis nem a díjfizetés elmulasztása miatt.

A közterület-felügyeletről szóló törvény ezzel szemben akkor is lehetőséget ad a kerékbilincselésre, ha a jármű díjfizetés nélkül parkol a korlátozott várakozási övezetben. Pedig - mint a közlemény emlékeztet - fogalmilag a korlátozott várakozási övezet időbeli korlátozást jelent, a várakozás feltételeként ezért kizárólag időbeli feltételek adhatóak meg, vagyis csak pótdíjat lehet kiszabni. Kerékbilincset csak akkor lehet alkalmazni, ha az időbeni korlátozást túllépte a várakozó.
A biztos feltárta azt is: az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló rendelet nemcsak a korlátozott, hanem más várakozási övezetben is lehetőséget ad a kerékbilincs alkalmazására figyelmeztető közlekedési tábla elhelyezésére.
A rendelet így nem áll összhangban a közterület-felügyeletről szóló törvény és a KRESZ szabályaival.

A szabályozás nem egyértelmű, ezért a jogbiztonság követelményének sérelme mellett a tisztességes hatósági eljárás követelményével összefüggő sérelem veszélyét is magában hordozza - állapította meg.
Hozzátette, probléma adódhat abból is, hogy közterület-felügyelet vagy közterület-felügyelő is elláthat parkolási közszolgáltatást. A közterület-felügyeletről szóló törvény szabályai ugyanis nem biztosítják azt, hogy a közterület-felügyelők ne alkalmazhassák a díjfizetés elmaradásának szankciójaként a kerékbilincselést. Az ombudsman megállapította:
mindezek miatt sérülhet az alaptörvényben rögzített jogállamiság, az abból levezethető jogbiztonság, valamint ezzel összefüggésben a tisztességes eljárás követelménye.

Székely László felkérte az érintett tárcákat a szabályozás áttekintésére és az alkotmányos követelmények megfelelő módosítására.