A parlamenti voksolástól eltérően ezúttal csak azok a külhoniak élhetnek a lehetőséggel, akik unión kívüli országban laknak. Ez azt jelenti, hogy hiába van majdnem 400 ezer választópolgár a levélben szavazók névjegyzékében, most alig több mint 115 ezren élhetnek majd ezzel a lehetőséggel. A ténylegesen szavazók száma pedig – a korábbi választások tapasztalatai alapján – még ennél is jóval kevesebb lesz, nagyjából 60-70 ezer körül alakul.
Azok a határon túli, magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok, akik például Erdélyben vagy a Felvidéken laknak, nem a magyar, hanem az adott ország (például Románia vagy Szlovákia) EP-listájára voksolnak. Ebben nincs választási lehetőségük, legfeljebb akkor vehetnek részt mégis nálunk az európai parlamenti választáson, ha a következő nem egészen három hétben magyarországi lakcímet szereznek, igaz, akkor kiesnek a másik ország névjegyzékéből. A lehetőség így leginkább a Szerbiában, Ukrajnában élő magyarokra vonatkozik, de például a Kanadában, az Egyesült Államokban vagy Ausztráliában élő magyarok is levélben voksolnak majd.
A Nemzeti Választási Iroda hétfőn kezdte el postázni a külföldön élőknek a szavazási csomagot. Az NVI adatai szerint a 115 ezer külhoni közül 85 ezren kérték, hogy postán küldjék ki a csomagot, a többiek – például a kettős állampolgárságot tiltó országok esetében – az ottani külképviseleten vehetik át a papírokat. Ám ahogy a parlamenti választásnál, ezúttal is megmarad a kettősség: a külföldön dolgozó, de magyarországi lakcímmel rendelkező magyarok nem voksolhatnak levélben, csak személyesen a külképviseleteken, ami sokszor jelentősen nehezíti azt, hogy részt vegyenek a választáson. Arról pedig, hogy a levélben szavazók névjegyzékében akár halottak is szerepelhetnek (hiszen aki egyszer regisztrált, az tíz évig a listán marad), Gáva Krisztián, az NVI elnökhelyettese a Népszavának nemrég azt mondta: a már regisztrált külhoniaknak leveleket küldtünk, amiben felhívtuk a figyelmüket arra, hogy szerepelnek a névjegyzékben és ha valamilyen adat változott, azt ők vagy a hozzátartozók jelentsék be. „Ennyit tudunk tenni, de információnk egyébként nincs arról, hogy akár halott emberek is vannak a névjegyzékben”.