EPP-játszma: sietnie kell Orbánnak, ha maga akar kilépni a Néppártból

Publikálás dátuma
2019.05.08. 07:00

Fotó: Miniszterelnöki sajtóiroda / MTI
Nyilván nem akarja megvárni, amíg kidobják, de ha szabályosan akar kilépni, az hosszú ideig tart.
- Orbán Viktor tegnapi bejelentése alapjaiban változtatta meg és írta felül a Fidesz által az Európai Néppárt és a szárnyait bontogató egységes európai szélsőjobboldal között folytatott eddigi egyensúlyozó politikát - nyilatkozta a Népszavának Hegedűs Dániel, a German Marshall Fund elemzője. A szakértő szerint maga a bejelentés, hogy a Fidesz nem támogatja többé Manfred Weber jelöltségét az Európai Bizottság elnöki posztjára, még értelmezhető volt egy utolsó kétségbeesett kísérletként a tét emelésére a Fidesz és az EPP közti eddigi pókerjátszmában. Ám a CDU elnök Annegret Kramp-Karrenbauer állásfoglalása, melyben felszólította a Fideszt az EPP elhagyására, egyértelművé tette, hogy erről a pontról már nincs visszatérés.
Jelenleg már csak az a kérdés, hogy mikor és hogyan történik a formális szakítás.

Ugyanakkor továbbra is nyitott kérdés marad, hogy mi változtatta meg két héttel a választások előtt Orbán kalkulációit. Hegedűs úgy véli: a miniszterelnök lépése csak akkor tűnhet valamennyire is racionálisnak, ha vagy arról rendelkezett biztos, de nem nyilvános információkkal, hogy az EPP hatalmi központjaiban megszületett a Fidesz kizárásáról szóló végleges döntés, vagy úgy értesült, hogy Weber immár nem számíthat a szükséges támogatásra az EU állam- és kormányfői, a progresszív európai pártfrakciók, vagy adott esetben egyenesen az EPP részéről. Ha a második forgatókönyv állna a döntés hátterében, akkor vagy a rendelkezésre álló információk nem voltak megalapozottak, vagy az EPP meghatározó pártjainak reakcióit kalkulálta félre a magyar kormányfő. Ha célja a tétek emelése volt, akkor ugyanazt a hibát követte el ismét, mint a Juncker elleni kampánnyal. Nem értette meg, hogy nyugati partnerei éppúgy hatalmi logikát követnek, mint ő maga, és ennek megfelelően kevésbé tolerálják nagypolitikai és hatalmi kérdésekben az árulást, mint a demokrácia és a jogállamiság leépítését - fejtette ki lapunknak Hegedűs Dániel.  Nem tud „öt perc alatt” kilépni a Fidesz az Európai Néppártból, még akkor sem, ha Orbán Viktor így dönt. A párt elnökét ismerve Orbán nyilván nem fogja megvárni, amíg formálisan is kizárják őket, hanem, ha úgy látja, hogy a szakítás elkerülhetetlen, akkor inkább, amolyan arcmentő akcióként, a Fidesz „fordít hátat” az EPP-nek. Csakhogy elvileg ennek is megvan a maga metódusa. Mivel a Fidesz alapszabályba foglalta, hogy a párt az EPP tagja, értelemszerűen ezt is módosítani kell majd. Erre viszont kongresszust kell összehívni, mert csak ez módosíthatja az alapszabályt, a dolog természetéből adódóan rendkívüli kongresszust. Az alapszabály szerint a leggyorsabb esetben is minimum harminc napba telik a Kongresszus összehívása. Így, ha Orbán Viktor legalább a látszatra ügyelni kíván és egy előzetes kongresszusi felhatalmazás birtokában jelenti be a távozást, akkor igyekeznie kell. 
Ha a Kongresszus már csak utólag adja áldását az egészre, akkor világossá válik a nyilvánvaló, hogy a testület valójában csak a pártvezér egyéni döntéseit legitimálja.

A szállodákkal fizetteti meg az állam, hogy mindent tudjon a vendégekről

Publikálás dátuma
2019.05.08. 06:45

Fotó: Shutterstock
Az állam szeme mindent lát: a hotelvendégek adatait júliustól azonnal és elektronikusan. A szoftver egy közepes szállásadónak havi 15-35 ezer forintjába kerül.
- Ha nem kellene külön fizetni a programért, nem lenne semmi gond – mondta egy balatoni szálloda vezetője a januártól működő Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központról (NTAK), ahová a szállásadóknak a jövőben fel kell tölteniük a vendégek adatait. A hazai hoteleknek júliustól, a panzióknak októbertől, a kempingeknek, közösségi és egyéb szálláshelyeknek az új évtől kell csatlakozniuk a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) által kezelt rendszerhez. Személyiségi jogi szempontból aggályos lehet, hogy egy turisztikai szervezet kezel ilyen jellegű adatokat, melyekhez ráadásul a NAV, a rendőrség vagy az idegenrendészet is hozzáférhet. Így vélekedett lapunknak korábban a kötelező adatszolgáltatásról Majtényi László, az Eötvös Károly Intézet vezetője. 
Nyolc szobás – 16 férőhelyes – szálláshelyig ingyenes szoftvert biztosít – az MTÜ az adatszolgáltatáshoz, az ennél nagyobbaknak viszont a jelenlegi adminisztrációs rendszerüket kell átalakítaniuk, vagy külön szoftvert kell vásárolniuk. Ennek költsége egy átlagos, 20-30 szobás szálláshely esetén 15-35 ezer forint havonta, ami az általunk megkérdezett szállásadók szerint kigazdálkodható, hiszen jellemzően egyetlen vendégéjszaka ára. A szálláshelykiadók szerint előnye is akad az NTAK-nak, mert átláthatóbbá teszi az rendszert. - Megfelelő működéssel segít az ágazat kifehérítésében, napra kész statisztikákat ad, melyeknek köszönhetően sokkal hatékonyabb lehet a marketing – mondta megkeresésünkre Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének ügyvezető elnöke. – Az adatvédelemről nem tudok nyilatkozni, de információink szerint megfelel a GDPR-szabályoknak. Flesch Tamás szerint a szállásadóknak különösebb plusz terhet sem jelent az NTAK, hiszen a vendégadatokat eddig is le kellett jelenteniük a KSH-nak, viszont a feldolgozott adatokat csak hónapokkal később kapták meg, míg az új rendszerben napi szinten követhetőek lesznek a különféle statisztikák, amire sokkal hatékonyabb marketinget lehet szervezni. - Arra mindenképpen jó lehet az új rendszer, hogy kiszűrje a csalókat – mondta egy budapesti szállodás –, emellett pontosabb képet lehet kapni a turistaforgalomról. Továbbá szerintem legalább annyira fontos, hogy ellenőrizhetővé válik, megfelelően használták-e fel a Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Programban kiosztott sokmilliárdnyi támogatást. Azaz végre akár jól is elsülhet egy központi kezdeményezés és nem a vállalkozók húzzák a rövidebbet. Bár azért jellemző, hogy a rendszer tájékoztatójából nem hiányzik a fenyegetés sem, hiszen azokat, akik nem csatlakoznak időben vagy valami hibádzik majd az adatszolgáltatásuknál, gyakoribb NAV- és más hatósági ellenőrzésekkel és akár a szálláshely bezárásával fenyegetik. Csak, hogy érezze az ember, hogy törődnek vele…
Szerző
Témák
hotel

Fidesz-szavazók szerint fontosabb az EP-választás, mint az önkormányzati

Publikálás dátuma
2019.05.08. 06:30

Fotó: RICCARDO PAREGGIANI / AFP
Mert elhiszik a megállítandó migránsáradatról szóló kampányt.
Csúcsra jár a kampány, ezt jelzi, hogy pezseg az emberekben a választási kedv: a szavazók mintegy 80 százaléka állítja, hogy biztosan elmenne voksolni, ha most vasárnap lenne az országgyűlési megmérettetés. A legaktívabbak az MSZP szimpatizánsai 90 százalékos részvételi hajlandósággal, a második helyen a Fidesz szavazói állnak, akiknek 81 százaléka támadná az urnákat, de a bizonytalanok majdnem 60 százaléka sem maradna otthon. Nem véletlen, hogy a Fidesz népszerűsége, ha lassan is, de izmosodik – a kormánypártot a Publicus Intézet szerint a biztosan szavazó pártválasztók 54 százaléka kedveli. Az MSZP és a Párbeszéd szövetségére a biztosan voksolók 16 százaléka szavazna. A Jobbiké a harmadik hely 14 százalékkal. Az 5 százalékos bejutási küszöbnél (és ebből a szempontból mindegy, hogy honi parlamenti vagy EP-választásról van szó) a DK áll, a formációval a biztos pártválasztó szavazók 5 százaléka rokonszenvez. A Momentum és az LMP a „biztosak” 3-3 százalékát tudhatja magáénak.  
Érdemes azonban különbséget tenni az országgyűlési és az EP választások megítélése között: utóbbinál jóval alacsonyabb részvételre lehet számítani, így többet nyomnak a latban a mindenképpen szavazó „keménymagok”.

Amelyek a DK-t biztosan belövik Brüsszelbe, és a Momentum is átbukhat az ötszázalékos küszöbön. (Az MSZP és a Jobbik esetében ez nem kérdés, az LMP ebben a verzióban sem bejutó. Arról, hogy az EP-választásra melyik párt milyen támogatottsággal fut rá, a Publicus Intézet oldalán található ábra mesél.)
A pártlogika viszont attól függetlenül működik, hogy belpolitikai vagy uniós meccsről van szó: az emberek majdnem háromnegyede ugyanis úgy szavaz, ahogy egy hazai választáson is tenné. (Persze számosan állították, hogy az adott formáció programja alapján voksolnak, de mint kiderült, az EP-választási elképzeléseket az emberek 56 százaléka is csak nagyjából ismeri, 32 százaléka pedig sehogy.) Épp ezért meglepő, hogy arra a kérdésre, miszerint az EP-, vagy az önkormányzati választás fontosabb, az emberek 61 százaléka válaszolta, hogy mindkét választás ugyanolyan lényeges, illetve a „brüsszeli voksolás” a fajsúlyosabb kérdés. Különösen a Fidesz-támogatók álláspontja meglepő, ugyanis ennek a körnek 38 százaléka tartja egyenrangúnak a két választást, 35 százaléka az EP-voksolást véli fontosabbnak, és mindössze 22 százalék sorolja első helyre az önkormányzatit. (Minden más párt esetében az önkormányzati választás a hangsúlyosabb.) A Fidesz rangsort vélhetően a kormánykommunikáció alakítja, sikerrel megy át, hogy az EP-választás a migránsáradat elkerüléséről szól, illetve egyfajta szabadságharcként értelmezhető az elnyomó EU-val szemben. Abban viszont mindenki egyetért, hogy az EU-választás a pénzről szól és hozzájárulhat az uniós pénzek tisztább elosztásához, hatékonyabb felhasználáshoz – a Fidesz hívei is ezt gondolják, mégpedig 59 százalékos többséggel. Ez azért különösen fontos, mert a jelek szerint a kormánypárt hívei is aggódnak amiatt, milyen pozíciókat harcolhat ki Magyarország a következő 2021 és 2027 közötti uniós pénzügyi ciklusban. Ezt az aggodalmat jelzi, hogy miként vélekednek a kormánypárti szimpatizánsok az Európai Néppárt és a Fidesz viszonyáról (és utóbbi tagságának felfüggesztéséről a legerősebb uniós pártcsaládban).
Ugyanis a fideszesek 52 százaléka egyöntetűen azt vallja, hogy Magyarország érdekkérvényesítő pozíció egyértelműen romlanak, ha kirúgják a Néppártból. Így nem meglepő, hogy a kormánypárti hívek többsége simán elfogadná azt, ami ellen a kormány ágál: egyrészt csatlakozna az európai ügyészséghez, másrészt rábólintana, hogy a támogatásokat a jogállam működéséhez (például a bíróságok függetlensége) kössék.
Szerző
Frissítve: 2019.05.08. 11:00