Veszélyekre figyelmezteti Magyarországot az Európai Bizottság

Publikálás dátuma
2019.05.08. 08:15

Kiadták az előrejelzést a magyar gazdaság idei és jövő évi teljesítményéről.
Egy erős 2018 után Magyarország gazdasági bővülése kapacitási korlátokba ütközhet, miközben a termelékenység növekedése továbbra is szerény marad. A magas munkaerő-költségek és a gyorsan növekvő belföldi kereslet növeli az inflációt és hozzájárul a folyó fizetési mérleg egyenlegének romlásához. A költségvetési hiány fokozatosan csökken és idén, illetve jövőre a GDP 2 százaléka alatt marad. Többek között ezt tartalmazza az Európai Bizottság tavaszi előrejelzése a magyar gazdaság idei és jövő évi teljesítményéről. A testület szerint 2018-ban 4,9 százalékos volt a magyar GDP növekedése, amit elsősorban az építési beruházások lendítettek fel. Ez a bővülés idén és jövőre 3,7, illetve 2,8 százalékra fog csökkenni, főleg a kapacitások szűkülése miatt. Az állami beruházások szintje 2019-ben eléri a csúcsot, párhuzamosan az EU-források felszívásával. Az alacsony munkanélküliség és a minimálbér emelése miatt a bérek átlagos növekedése túlszárnyalja a termelékenység bővülését. A Bizottság azt jósolja, hogy a háztartások jövedelmének egyre nagyobb hányadát fogják felemészteni a lakhatási költségek az emelkedő lakásárak és a lakáshoz jutási rendszer változása miatt. Az exportpiacok szűkülése miatt a kivitel nem növekszik számottevően, ugyanakkor az élénk belső kereslet magasan tartja az importot, ami 2019-20-ban hozzájárul a folyó fizetési mérleg hiányának emelkedéséhez. Az előrejelzés szerzői szerint a kedvező irányt nem külső, inkább belső tényezők veszélyeztetik, például az, hogy a munkaerőpiac beszűkülése miatt tovább növekedhetnek a bérek és a fogyasztás. A túlfűtött gazdaság táplálja az inflációt, amely a tavalyi 2,9 százalékról idén 3,2 százalékra nő. A költségvetési hiány tavaly 2,2 százalékon stabilizálódott annak ellenére, hogy a makrogazdasági környezet kedvező volt. A deficit idén a GDP 1,8 százalékára csökken, de a közkiadások tervezettnél gyorsabb emelkedése és a lakástámogatási rendszer széleskörű igénybevétele ronthat a hiányszámokon — állapítja meg a bizottsági előrejelzés. 

Újra akcióban a devizahitelesek

Publikálás dátuma
2019.05.08. 06:00

Fotó: Vajda József
Az Alkotmánybíróságnak – egy beadvány nyomán – döntenie kell, kezdeményezi-e az adósok és a bank viszonyát rendező törvény egyes paragrafusainak megsemmisítését.
A devizahitelesek még reménykednek abban, hogy a hazai bíróságok, a Kúria útmutatásai alapján végre rendezik az árfolyamkockázat viselésének ügyfelekre hárítása miatt évek óta húzódó kérdést. Az Európai Bíróság (EUB) e témában hozott legutóbbi ítéletei még inkább erősítették ebbéli várakozásaikat. Az Országgyűlés ellenzéki képviselői - más jogi eszközük nem lévén -, a minap beadványt nyújtottak be az Alkotmánybírósághoz (AB), amelyet Csitos Eszter kecskeméti ügyvéd és az általa képviselt Hiteles Magyarok Fóruma Érdekvédelmi Egyesület tagja, Bercsényi Mátyás fogalmazott meg arról, hogy a 2014-ben elfogadott, második devizahiteles törvény (DH2) egyes paragrafusai (konkrétan a 37. és a 37/A. §) nemzetközi szabályozásokba ütköznek, és a panaszt benyújtók kérték azok megsemmisítését. Érvelésük szerint több uniós szerződés is egyértelművé teszi, hogy a közösségi jognak elsőbbsége van a nemzeti joggal szemben. Jelenleg a devizahiteles törvények alapján a hazai bíróságoknak e szerződések semmisségét indítványozó perek kapcsán azok „életben tartására” kell törekedniük – érveltek a panasz benyújtói. 
A devizahiteles törvények szabályai elvették az adósoktól a szerződésük semmissé tételének lehetőségét. Emiatt több hazai bíróság is az Európai Bírósághoz fordult, előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezve, és az EUB több esetben – mint lapunk is megírta – már meghozta a devizahitelesek számára reménykeltő határozatait. Ezt követően a Kúria közleménye szerint a devizahiteles ügyeket tárgyaló bírókat tömörítő Konzultációs Testületük megállapította: az ügyfél tájékoztatása akkor megfelelő, ha abból kitűnik, hogy a fogyasztóra hátrányos árfolyamváltozásnak nincs felső határa, vagyis a törlesztőrészlet akár jelentősen is megemelkedhet, valamint ha abból az is kitűnik, hogy az árfolyamváltozás lehetősége valós, és az a hitel futamideje alatt is bekövetkezhet. Majd hozzátették, hogy ha ez az írásbeli vagy szóbeli tájékoztatásból nem derül ki, akkor csak eddig a mértékig terhelhető az árfolyamkockázat a fogyasztóra.
Fontos megállapítása volt a Konzultációs Testületnek, hogy a bíróságoknak nem szabad a fogyasztóval szemben túlzottan magas elvárhatósági mércét felállítani, miután a felek között „információs egyensúlyhiány” áll fenn. A fogyasztótól elvárható, hogy a szerződést aláírás előtt alaposan áttanulmányozza, és ha annak valamely rendelkezése nem érthető a számára, azzal kapcsolatban tájékoztatást kérjen. Ugyanakkor nem értékelhető a fogyasztó terhére, ha ezt azért nem tette meg, mert a szöveg túl bonyolult volt. Azt ígérték, hogy még a nyári ítélkezési szünet előtt a Konzultációs Testület megvizsgálja, hogy az árfolyamkockázatra vonatkozó kikötések érvénytelensége milyen jogkövetkezményekkel jár, illetve a bank és az ügyfél hogyan fog elszámolni egymással. A Hitelsikerek Egyesület szerint a Kúria közleményeiből nem olvasható ki egyértelműen, hogy a nemzetközi és a hazai szabályozások közötti ellentmondásokat azonnal feloldják – bár erre minden felhatalmazásuk meglenne, önálló hatalmi ágról lévén szó –, ezért az adósokat képviselő ügyvédek, szakemberek a rendelkezésre álló lehetőségek közül igyekeznek mindent kihasználni, hogy a felborult egyensúly helyreálljon, ezért az AB-hez fordultak.

Az Alkotmánybíróság áprilisi tréfája

 Nyilvános adattá válhat, kik adtak véleményt a Kúria devizahiteles jogegységi határozatához, miután az Alkotmánybíróság (AB) Alaptörvény-ellenesnek minősítette, és április 1-jei határozatával megsemmisítette azt a kúriai bírói döntést, melynek tárgya egy magánszemély közérdekű adatigénylése volt. Az adatigénylés a Kúria egyik 2013-as polgári jogegységi (PJE) határozatának előkészítésével kapcsolatos (külső) véleményekre irányult. Mint ismeretes, a jogegységi határozatot hozó tanács külső véleményeket is beszerezhet az eljárás előkészítése során, sőt a tanács ülésén a véleményezők is részt vehetnek; az ő adataikat kérte ki a magánszemély. Az ominózus, 6/2013. számú PJE-határozat a devizaalapú kölcsönszerződésekkel kapcsolatos pereket vizsgálta, és általánosságban (például az árfolyamkockázatot illetően) jogszerűnek és élőnek minősítette a szerződéseket. A bíróságokra nézve kötelező jogegységi határozatot ma is sokan vitatják. Miután a Kúria az adatigénylés teljesítését elutasította, az adatkérő a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordult, amely az adatok nyilvánossága mellett foglalt állást, ám a Kúria a NAIH felhívásának sem tett eleget, így a magánszemély perelt. Azt kérte az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszéktől, hogy kötelezze a Kúriát az általa öt pontba sorolt adatok (lásd keretes írásunk) kiadására. Ám az FT elutasította kérését, másodfokon azonban a Fővárosi Ítélőtábla a törvényszék döntését megváltoztatta, és kötelezte a Kúriát az 1–4. pontokban kért adatok kiadására (az 5. pont esetében az elsőfokú elutasítás időközben jogerőre emelkedett).  Az ügy itt fordult abszurdba: a Kúria nem fogadta el az ítélőtábla döntését, ezért felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához. Vagyis a Kúria elleni adatigénylési perben végül a felülvizsgálati jogkörben eljáró Kúria döntött, de csak részben a Kúria javára. Ezt a kúriai döntést semmisítette meg április 1-jén az AB, ahová a magánszemély alkotmányjogi panasszal fordult. A Kúria ítélete szerint a Kúriának ki kell adnia a véleményadásra felkért és a véleményt adó szervezetek nevét, illetve azt, hogy hány és milyen kérdésben kért véleményt a legfőbb bírói szerv, de nem kell kiadnia a személyek neveit (1. és 2. pont) és a vélemények tartalmát sem (4. pont). Az AB nem vizsgálta a konkrét ügyben felmerült adatokat, mondhatni „formai”, nem tartalmi szempontból döntött. Ennek lényege: a Kúria nem végezte el a nyilvánosságkorlátozás indokoltságának vizsgálatát, s így az igényelt iratokat – tartalmukra való tekintet nélkül – egészében zárta ki a nyilvánosságból. Az AB szerint a kúriai döntés Alaptörvény-ellenes, mert lehetőséget ad a feltétlenül szükségesnél tágabb alapjog-korlátozásra (a közérdekű adatok nyilvánosságának a korlátozására). Az AB közleményben jelezte, hogy határozatából a kért adatok megismerhetővé tételére irányuló közvetlen kötelezettség nem származik. Vagyis – ezt már mi tesszük hozzá – a magánszemélynek vélhetően újra a Kúriához kell fordulnia, ha nem is adatigényléssel, hanem pere újratárgyalása miatt. A konkrét ügyre vonatkozó konzekvenciáit ugyanis az eljáró bíróságnak kell levonnia az AB döntése után. Simon Zoltán A Kúriától kért adatok 1. A véleményadásra felkért szervezetek, személyek neve. 2. A véleményt adó szervezetek, személyek neve. 3. Hány és milyen kérdésekben kért véleményt a Kúria. 4. A véleményt adók eredeti rögzített véleményének a másolata. 5. A 6/2013. PJE-határozat kapcsán ellen- és különvéleményt megfogalmazó bírók neve (az elutasítás első fokon jogerőre emelkedett). 

Újabb ügyfél nyert pert a bankkal szemben

A devizahiteles perekben viszonylag ritkán nyernek az ügyfelek a pénzintézetekkel szemben. Erdősi Éva, a Hitelsikerek Egyesület szakértője mégis egy ilyenről számolt be a Népszavának. Nem jogerősen úgy ítélkezett a bíróság, hogy tízmillió forintot kell fizetnie a banknak, amely a szerződéskötéskor látszólag fogyasztóbarátként járt el. Olyan szerződést kötöttek, amelynek része volt egy táblázat, amely azt tartalmazta, hogy milyen svájcifrank-árfolyamig éri meg az adósnak a devizaalapú hitelfelvétel, s honnan lenne előnyösebb forintalapúra váltani. Akkor 171 forintnál jelölték meg ezt a pontot. A bank azonban a hitel futamideje alatt nem jelezte e határárfolyam elérését, az adós pedig tovább fizette a megemelt részleteket, s végeredményben tízmillió forintos kára keletkezett. Ezt az összeget az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a banknak – merthogy nem fogalmazott egyértelműen, azaz a tájékoztatás hiányos volt – meg kell fizetnie. A hitelszakértő felhívta a figyelmet arra is, hogy számos kis cég ajánlja szolgálatait a fizetésképtelenné vált adósoknak, gyakran akár félmillió forintos díjazás ellenében. A „tanácsadók” azt szokták állítani, hogy több neves ügyvéddel dolgoznak, akiket többnyire nem neveznek meg, akik állításuk szerint már pereket nyertek meg. Erdősi Éva ezért azt ajánlja, hogy az adósok mindenképpen kérjék el az ügyvédeknek és azoknak a pereknek a listáját, amelyeket úgymond megnyertek. Nem szabad elfelejteni – hívta fel a figyelmet a szakember –, hogy a devizahitelesek elkeseredett emberek, akik nehezen ismerik ki magukat a pénzügyi szolgáltatások világában, ezért viszonylag könnyű őket becsapni. A napokban is előfordult, hogy egy széles nyilvánosságot kapott kilakoltatási ügyben az adós képviselőjeként lépett fel valaki, akit zugírászatért (jogosulatlan ügyvédi tevékenységért) és felbujtásért jogerősen felfüggesztett börtön- és pénzbüntetésre ítélt a bíróság. B. M. 

Frissítve: 2019.05.08. 17:24

Szerény kormányzati energiatervek

Publikálás dátuma
2019.05.07. 21:45

Fotó: Shutterstock
Kis- és középvállalkozásoknak napelem-, a lakosságnak pedig átfogó energetikai felújítási programokat ígér a kormány, ami az unió után három hónappal saját honlapján is közzétette az ország - változatlanul szerény - 2030-as klíma-célszámait.
Május végétől válik elérhetővé a kis- és középvállalkozások saját áramfogyasztásának részleges kiváltását szolgáló napelemfejlesztési támogatás - közölte az illetékes innovációs és technológiai tárca. E kör energiahatékonysági fejlesztéseire adókedvezményt kap - jegyzik meg. A szaktárca a lakosság számára rövidesen megjelenő ösztönzőket ígér az átfogó épületenergetikai felújítások és megújulóenergia-felhasználás terén. E tárgyban jelenleg az energiahitelt ajánlják. Idén árversenykiírást is terveznek megújulóenergiás fejlesztők körében. A közlekedés terén a közösségi megoldások erősítését, az elektromobilitás fejlesztését, a bioüzemanyag-bekeverési arány növelését és a helyi tömegközlekedés zöldítését tűzik ki maguk elé célul. A közlemény emellett hosszasan taglalja a kormány klímavédelmi elkötelezettségét. (Ez azért megy mégis kiállásszámba, mert politikai nyilatkozatok mostanság egyre gyakrabban állítják szembe az unió klímavédelmi költségigényét más ágazatok fejlesztési szükségletével.) Megjegyzik: Magyarország, összhangban az uniós célokkal, 2030-ra 1990-hez képest 40 százalékkal csökkentené az üvegházhatású gázkibocsátást. Civil szervezetek korábban ennek kapcsán közölték: bár Magyarország e tárgyú esélyei - elsősorban az ipar rendszerváltás utáni összeomlása nyomán - eredendően kedvezőek, az elmúlt években a szennyezés ismét növekedésnek indult, veszélyeztetve e cél elérését is. Ráadásul, míg 2050-re az Unió 100 százalékos szén-dioxid-kibocsátás-csökkentést ír elő, Magyarország ugyanekkorra csak 52-85 százalékot vállal. Ha mi is csatlakoznánk a közös célhoz, 2030-as értékünket is legalább 55 százalékra kellene emelni - szögezték le civil szervezetek néhány hete megjelent közös állásfoglalásukban.   

Az unió után a kormány is közzétette a magyar klímatervet

Miután februárban az unió közzétette, Orbán-kormány ma, május 7-én saját honlapján is megjelentette a 2030-as megjulóenergiás, energiahatékonysági és szén-dioxid-kibocsátási célértékeket tartalmazó úgynevezett Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) első tervezetét. Mint arról már a legelső változat alapján beszámoltunk, Magyarország többnyire jóval az uniós közös átlagcélok alatti értékeket vállal. Így a megújuló-arány tekintetében a 32 százalékos átlag helyett 20 százalékot, a megtakarítás terén pedig a közös 32,5 százalék helyett 8-10 százalékot célzunk. Bár a szén-dioxid-kibocsátás-csökkentésben elvileg vállaljuk az átlagos, 1990-hez mért 40 százalékot, 2005-ös alapon 30 százalék helyett már csak 7-et hozunk. Szakértők szerint a most közzétett verzió csak néhány apróbb fogalmazási pontosítást tartalmaz a három hónappal ezelőttihez képest (illetve mellékeltek néhány háttér-adatsort). A közzétett tervet a társadalmi, szakmai párbeszéd első lépésének tekinti Szegő Judit, a Levegő Munkacsoport éghajlatvédelmi projektvezetője. Ez ugyanakkor nem tekinthető kész anyagnak - tette hozzá lapunk megkeresésére a szakértő. Abbéli reményét fejezte ki, hogy a civil szervezeteknek még a végleges NEKT év végi elkészülte előtt módot biztosítanak egy kifejtettebb anyagot véleményezésére, illetve megjegyzéseik még a határidő lejárta előtt be is épülnek a végleges változatba. Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetsége klíma- és energia-programvezetője szintén üdvözölte a kormányzati lépést. Ismeretei szerint a NEKT társadalmi egyeztetése május-júniusban indulhat, mégpedig egy, a mostaninál részletesebb, fejlettebb változatról.

Szerző