Nacionalista ukrán püspök állampolgárságát vonta vissza Áder János

Publikálás dátuma
2019.05.08. 16:48

A korábban parlamenti képviselőként is dolgozó Viktor Begy Kárpátalján közismert volt magyarellenes kirohanásairól, valamiért mégis kapott magyar állampolgári státuszt.
Visszavonta Begy Viktor magyar állampolgárságát Áder János köztársasági elnök, Gulyás Gergely kancelláriaminiszter kezdeményezésére – derül ki a keddi Magyar Közlönyből. A hasonló visszahívások rendszeresnek számítanak jogsértés esetén, a szankcionált Begy azonban nem hétköznapi személy.      

Ő ugyanis eredeti nevén Viktor Vasziljevics Begy, az ukrán autkefál orthodox egyház egyik püspöke, aki Kárpátalján évtizedek óta ismert magyarellenes megnyilvánulásairól.

Hithű kommunistából orthodox nacionalista püspök

A técsői születésű Viktor Vasziljevics Begy ügyvédként kezdte pályáját, életrajzát pedig külön Wikipedia-szócikk is ismerteti. Bár karrierjét kommunistaként nyitotta, ez nem akadályozta meg abban, hogy az 1990-es évek elején az ukrán nacionalista Népi Mozgalom (RUH) egyik alapítója legyen; a szervezet parlamenti küldöttje is volt,  majd a Reformok és Rend Párt parlamenti képviselőjeként jutott be az ukrán törvényhozásba. Főszerkesztőként irányította szélsőséges nézeteknek is teret adó Ezüst Föld (Szribna Zemlya) hetilapot. A Kárpát-Medencei Újságírók Egyesületének cikke szerint Begy már 1992-ben megakadályozta egy képviselőtársával, hogy az ukrán parlament döntsön a nemzeti kisebbségek által jelentős számban lakott területek jogállásáról,

leghírhedtebb akciója azonban mégis az volt, amikor több ukrajnai nacionalista értelmiségivel együtt tiltakoztak a Verecke-emlékmű felállítása ellen, mondván, az ukrán sebeket tép fel, és Kárpát-Ukrajna 1939-es magyar megszállására emlékeztet.

Begy legutóbb tavaly augusztusban hallatta hangját, amikor a karpataljalap.net szerint  „az Ukrán Függetlenség XX. Századi Harcosai Kárpátaljai Megyei Szervezetének” elnökeként azért tiltakozott egy petícióban, mert az ungvári magyar konzulátus előtt álló kőtömbök egyikét magyar nemzeti színekre festették (igaz, a másikat ukrán színekkel dekorálták ki). A politikai és egyházi körökben is forgolódó közéleti személyiség - saját leírása szerint a Kárpát egyházmegye püspöke – nem mellesleg két akadémiát is vezettt, de mindkettőt felszámolták, egyiket a világi, másikat az egyházi hatóságok.

Már áprilisban köztudott volt, Áder most lépett

Az egyetemalapítással is próbálkozó Begyről egy ukrán lap, a Pershij.ua írta meg, hogy a harcos nacionalista püspök 2019-ben magyar állampolgárságot igényelt, de ezt még áprilisban elvesztette. Begy az ügy kapcsán állította, hogy maga mondott le állampolgárságáról, és erről értesítette a magyar államfőt is.
Az ügy kapcsán több kérdés is felmerül, ezek közül a legfontosabb, hogy Viktor Begy egyáltalán miért vette fel a magyar állampolgárságot – és pontosan milyen  okból fosztották meg aztán tőle. Az Áder döntéséről szóló közlöny ugyanis az állampolgárságról szóló törvény 9. paragrafusát említi magyarázatként, mi szerint  „magyar állampolgárság visszavonható attól a személytől, aki magyar állampolgárságát a jogszabályok megszegésével, így különösen valótlan adatok közlésével, illetve adatok vagy tények elhallgatásával a hatóságot félrevezetve szerezte meg." Az tehát nyitva marad, hogy Begy hamis adatokat közölt, vagy tényeket hallgatott el, és ha utóbbi történt, miről „felejtett” el beszámolni. Szintén nem mellékes, hogy az ukrán nacionalista püspök mikor igényelte és meddig birtokolta a magyar állampolgárságot - és hogy a neki megítélt státusz jelenthetett-e nemzetbiztonsági kockázatot.  

Áder és Gulyás hivatala is titkolózik

Az ügyben megkerestük a Miniszterelnökséget és a Köztársasági Elnöki Hivatalt is, mindkét helyről ugyanazt a választ kapuk:    „Az ügyhöz kapcsolódó minden nyilvános adatot és körülményt a köztársasági elnöki határozat (163/2019.) tartalmaz, a Miniszterelnökség további információval nem szolgálhat.” Vagyis, magára a közlönyben megjelent határozatra hivatkoznak, nem akarják elárulni, hogy a püspök milyen körülmények között szerezte meg és veszítette el magyar állampolgári státuszát. 
Szerző
Frissítve: 2019.05.08. 19:50

Feljelentést tett az Oktatási Hivatal, mert kiszivároghattak a történelemérettségi feladatai - a rendőrség nyomoz

Publikálás dátuma
2019.05.08. 16:21
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A Facebook egyik zárt csoportjában terjedhettek az információk.
Állítólag kedden már az ország több pontján is tudták a diákok a mai középszintű történelemérettségi esszéfeladatainak témáit. Egy fotó is terjed erről a Facebookon – írja a HVG. A lap megkeresésére az Oktatási hivatal a következőket válaszolta: „2019. május 8-án, a történelem írásbeli érettségi vizsga megkezdését követően az Oktatási Hivatalhoz bejelentés érkezett arról, hogy 

egy közösségi oldal zárt csoportjában a középszintű történelem érettségi feladatsor esszétémáit a vizsga kezdete előtt közzétehették. A Hivatal ismeretlen tettes ellen büntető feljelentést tett.”

A Nemzeti Pedagóguskar elnöke, Horváth Péter nem hallott az esetről, a Történelemtanárok Egyletének elnöke is csak áttételesen. Miklósi László reméli, hogy nem igaz a hír, ha viszont az, akkor ez rendőrségi ügy.  

Az interneten közben feltűnt egy kép, amivel valaki azt szeretné terjeszteni, hogy Oktatási Hivatal közzétette, hogy újra kell írni a feladatsort. Ez egyelőre csak egy médiahekk.

A BRFK délután azt közölte, hogy megérkezett a feljelentés, amely alapján el is rendelték a nyomozást ismeretlen tettes ellen.
Szerző
Frissítve: 2019.05.08. 17:49

A magyar hatóságok megpróbáltak hazatoloncolni három afgán családot – sikertelenül

Publikálás dátuma
2019.05.08. 16:04
Képünk illusztráció
Fotó: Segesvári Csaba / AFP
Pedig még egy sajtótájékoztatóval is készültek ennek alkalmából.
A magyar hatóságok sikertelenül próbáltak hazatoloncolni három afgán családot kedden, pedig a kormány sajtótájékoztatót is hirdetett a röszkei tranzitzónához ez ügyben – írja BBC cikke alapján a 24.hu. Miután az intézkedés meghiúsult, az eseményt lefújták.

Összesen 16 személyről van szó, akiknek menedékkérelmét a magyar hatóságok arra hivatkozva utasították el, hogy egy biztonságos országon, Szerbián keresztül érkeztek.

A családoknak a Magyar Helsinki Bizottság nyújt jogi segítséget, amelynek munkatársa, Léderer András azt mondta, az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordulnak. Az egyik család kitoloncolását épp az EJEB ideiglenes intézkedése akadályozta meg. Az egyedülálló anya, aki négy gyermekével érkezett és egyikük két hónapja esett át egy szívműtéten, a BBC-nek elmondta, hogy 

legálisan jöttek Magyarországra, de őrizetben tartják őket, és közölték velük, hogy vissza kell menniük Szerbiába vagy Afganisztánba. Állítása szerint Szerbia nem fogadja őket.

A másik családban a háromgyermekes, várandós anya elájult, amikor megérkeztek a rendőrök, hogy elvigyék őket. Mentővel kórházba szállították, ezalatt férje és a három gyermek a tranzitzónában maradhatott. Végül szerdán korán reggel Szerbiába távoztak. A harmadik, négygyermekes család már korábban eldöntötte, hogy Szerbiába mennek Afganisztán helyett. Éjszaka vitték őket a kerítéshez, egy kapun keresztül küldték ki őket az ENSZ menekültügyi főbiztosságának képviselői, valamint újságírók jelenlétében.

A menedékkérők állítása szerint kérelmük elutasítása után megtagadták tőlük az ételt és az orvosi ellátást.

Bár ennek valóságtartalmát a tranzitzóna zártsága miatt nem lehet ellenőrizni, az ENSZ Emberi Jogi Főbiztossága a múlt héten ugyanilyen esetekről számolt be. Korábban több európai ország is visszatoloncolt már elutasított menedékkérőket Afganisztánba. A Magyarországon menedéket kérők esete abban különbözik a BBC szerint, hogy

két évet kellett várniuk Szerbiában, hazánk ugyanis csak két menedékkérelmet fogad be naponta.

Szerző
Témák
menekültek