60 év után került elő a Stonehenge egy darabja

Publikálás dátuma
2019.05.08. 11:55

Fotó: Nigel Francis/robertharding / AFP
Az ásatás egyik résztvevője, a most 90 éves Robert Phillips úgy döntött, több mint 60 év után visszaadja a Stonehenge egy darabját, amelyet 1958-ban emeltek ki az egyik gigászi kőoszlopból.
Senki sem tudta, hol volt az a több mint egy méter hosszú darab, amelyet az egyik kő belsejéből fúrtak ki, míg az ásatás egyik résztvevője, a 90 éves Robert Phillips úgy nem döntött, hogy visszaadja - írta a BBC hírportálja. A hatalmas őskori kőépítményért felelős English Heritage hivatala azt reméli, hogy a megkerült minta segít megállapítani, honnan származtak a kövek.
1958-ban a régészek azon dolgoztak, hogy megakadályozzák egy három kőből álló építmény összedőlését: két oszlop tartott egy harmadikat, amely vízszintesen feküdt rajtuk. Az egyik függőleges kőtömbön repedéseket találtak. Úgy döntöttek, megerősítik, ezért több helyen átfúrták és az üregekbe fémrudakat illesztettek. A javítás nyomait az ásatáskor talált homokkődarabokkal álcázták. Robert Phillips magával vitte a fúrással kiemelt kődarabok egyikét. Eleinte a munkahelyén tartotta egy műanyagcsőben, majd miután nyugdíjba ment és Floridába költözött, amerikai otthona falára helyezte.
A gigantikus kőtömbök megerősítéséhez egy gyémántvágó cég segítségét kérték, a férfi akkoriban náluk dolgozott, így került a régészeti ásatásra. A Van Moppes vállalat munkatársai három darab egyméteres kőmintát emeltek ki a tömb belsejéből, Phillips pedig magával vitte az egyiket. Kilencvenedik születésnapja előestéjén azonban úgy döntött, visszaadja a kőmintát. 
Noha a kődarabot tavaly májusban adta vissza a férfi, az örökségvédelmi hivatal csak most számolt be róla, mert előbb meg akartak bizonyosodni a minta valódiságáról. Az továbbra is rejtély, hol lehet a másik két minta.
Szerző
Témák
Stonehenge

Apró T. rex-rokont azonosítottak

Publikálás dátuma
2019.05.07. 13:36
Suskityrannus hazelae
Fotó: Andrey Atuchin
Eddig ismeretlen ragadozó dinoszauruszfajt azonosítottak amerikai őslénykutatók.
A kisméretű Suskityrannus hazelae 92 millió évvel ezelőtt élt, a Tyrannosaurus rex egyik korai rokona volt - írták a virginiai műszaki egyetem kutatói a Nature Ecology and Evolution című lapban. A faj két egyedének csontjait több mint húsz éve fedezték fel az egyesült államokbeli Új-Mexikóban lévő Zuni-medencében, a fajt azonban csak most határozták meg - olvasható az egyetem közleményében.
Mintegy 80-66 millió évvel ezelőtt a tyrannosauridák családjába tartozó hatalmas őshüllők éltek a Földön, köztük a Tyrannosaurus rex is. Az elődeikről szóló ismeretek azonban hiányosak voltak. A Sterling Nesbitt paleontológus és kutatócsoportja által leírt faj törzsfejlődéstanilag a legrégebbi, legkisebb tyrannosauridák és a későbbi óriások között helyezkedik el. Az egyik dinoszaurusz maradványait maga Nesbitt találta 1998-ban, amikor 16 éves diákként részt vett az egyik ásatáson. 
A Suskityrannus hazelae koponyájának hossza 25-32 centiméteres, tehát az állat lényegesen kisebb volt, mint a Tyrannosaurus rex - írták a kutatók. Csípőmagassága kevesebb mint egy méter, súlya 20-41 kilogramm közötti lehetett. Egy kifejlett T. rex mintegy kilenc tonnát nyomott. A Suskityrannus hazelae apró termete ellenére különleges futólábbal és erős harapással bírt.
Szerző

Kánikulát is tűrő krumplit fejlesztettek

Publikálás dátuma
2019.05.07. 11:26
Illusztráció
Fotó: ALEX HALADA / AFP
Hőálló burgonyát fejlesztettek ki német kutatók.
Még a nyár közepi, több mint 29 Celsius-fokos napi hőmérsékletek mellett is jó minőségű gumókat termő burgonyát fejlesztett ki az erlangeni-nürnbergi Friedrich Alexander Egyetem (FAU) kutatócsapata.       
A hagyományos burgonyafajták "növekedési programjuk átkapcsolásával" reagáltak a hőre: több zöld hajtást és levelet növesztettek, de kevesebb, vagy akár egyetlen egy gumót sem - mondta Uwe Sonnewald, a biokémiai tanszék vezetője. 
Az egyelőre laborban végzett tesztek során a burgonyafajtákat az üvegházban magas hőmérsékletnek - nappal több mint 29, éjszaka 27 foknak - tették ki. A következő lépésben a kutatók terepkörülmények között fogják tesztelni a burgonyákat.
A biokémikusok azt keresték, miért korlátozza a hő a gumónövekedést, és egy 19 nukleinsav-építőelemből (nukleotidból) álló ribonukleinsavra (RNS) bukkantak. Megállapították, hogy az RNS magas hőmérséklet hatására egy speciális fehérjét termel, amely akadályozza a gumónövekedést. Az erlangeni szakértőknek sikerült kikapcsolni ezt az RNS-t.
Szerző
Témák
burgonya hőség