Ha a vevő nem megy a boltba…

A háztartások több mint harmada legalább egyszer rendelt már élelmiszert a netről: erre mostantól még többeknek lesz lehetősége.

Elsősorban a 25-49 éves korosztályt célozza a Spar hétfőn megnyitott online shopja, ahonnan 499-999 forintért cserében kétórás idősávokban kérhetnek házhoz szállítást a vevők. A webshopban az üzletlánc mind a 18 ezer árucikke a boltival azonos áron szerezhető be. Minderről Szalay Zsolt, a Spar ügyvezető igazgatója számolt be szerdán, amikor az élelmiszerlánc pesterzsébeti üzletében bemutatták a sajtónak az új online értékesítési csatorna működését.

Az online élelmiszer-vásárlás esetében nem hagyományos értelemben vett webshopokról van szó. A szolgáltatást leginkább úgy lehet jellemezni, mintha ismerősünket kérnénk meg: vásároljon be helyettünk a közeli boltban. Az élelmiszerek házhoz szállítása ugyanis nem egy központi raktárból történik - hiszen gyorsan romló árucikkekről van szó -, hanem a vevőhöz legközelebb eső boltból válogatják össze a megrendelt termékeket az üzlet munkatársai. Szalay Zsolt rámutatott: az online élelmiszer-kereskedelem komplexebb szolgáltatás, mint a hagyományos webshopoké, mivel egy rendelés során adott esetben akár három különböző hőfokot – normál tárolást, hűtést és mélyhűtést – is végig biztosítani kell a kiszállítás során.

A Spar a pesterzsébeti, a diósdi és a szentendrei hipermarketeiből szállít, 20 erre a célra forgalomba állított kisteherautóval és saját sofőrökkel a főváros teljes területére és 49 Budapest-környéki településre. A cég úgy számol: összesen mintegy 800 ezer háztartást tudnak elérni a webshoppal. Janó Dávid, a Spar e-kereskedelmi vezetője érdeklődésünkre azt mondta: az év végig mintegy 56 ezer megrendelésre számítanak, egy átlagos vásárló alkalmanként 15 ezer forint értékben költ majd, a forgalom pedig a kezdeti időkben egy Interspar áruház forgalmával lesz egyenértékű.

A Spar egyébként már csaknem egy éve teszteli az élelmiszerek házhoz szállítását egy szűkebb vevői körben: ebbe bevonták többek között az irodai kollégákat, majd a törzsvásárlókat is. A visszajelzések alapján az online élelmiszervásárlás lehetőségével 80 százalékban a nők élnek, a virtuális kosarakba pedig leginkább az olyan nehéz termékek kerülnek, mint az ásványvíz. Ugyanakkor kelendőek a pékáruk is; a kis- és nagybevásárlás egyaránt jellemző volt – számolt be a tapasztalatokról Janó Dávid. Hozzátette: az érdeklődés egyre növekszik a friss termékek iránt is, a hústermékek vásárlását a cég például nagy felbontású fotókkal igyekszik segíteni. Az online vásárlás iránti bizalmatlanság egyik fő oka ugyanis, hogy a vevők nem tudják saját szemükkel megvizsgálni a megvásárolni kívánt termékeket.

A Spar ezzel már három országban – Magyarországon kívül Szlovéniában és Ausztriában – kínálja online is termékeit. A hazai online élelmiszer-kereskedelem az utóbbi években egyre dinamikusabban nő. A tavaly már a nettó 425 milliárd forintos éves forgalommal rekordokat döntögető online kiskereskedelmen belül az úgynevezett FMCG-piac nőtt a legerőteljesebben (Fast Moving Consumer Goods, azaz napi fogyasztási cikkek: ide tartoznak az élelmiszerek, a tisztító- és tisztálkodási szerek, baba-mama termékek). Ez a szektor tavaly 21 százalékos bővüléssel nettó 41 milliárdos forgalmat ért el.

Persze ennek az is oka, hogy e piac gyakorlatilag a nulláról indult az elmúlt években. Más, netről rendelt termékekhez képest a fogyasztási cikkek esetében ugyanakkor nagyobb a visszatérő vásárlók aránya és a vásárlás gyakorisága is: havi egy alkalom helyett kéthetente adnak le a vevők rendelést. Az élelmiszerek és a vegyiáruk hamar elfogynak ugyanis, míg például egy televíziót évekig sem kell lecserélni.

Szakértők szerint persze az igazi nagy lökést egy olyan hálózat adná meg az online élelmiszer-kereskedelemnek, amely a napi, impulzív – ezért sokkal költekezőbb - vásárlói igényeket is ki tudná elégíteni. Erre a jelenlegi infrastruktúra azonban nem igazán alkalmas, már csak azért sem, mert a láncok legkorábban is csak másnapra vállalnak kiszállítást. Jelenleg így a neten élelmiszert vásárlók nem napi bevásárlásra használják az online lehetőségeket: inkább a hagyományos nagybevásárláskor a kosárba kerülő termékeket rendeli meg egy meglehetősen tudatos vásárlói réteg

A Sparral együtt most ötre bővült azon nagy élelmiszerláncok száma, amelyeknél online is be lehet vásárolni. A terület úttörője – és sokáig egyetlen szereplője - Magyarországon a G-Roby volt a 2000-es években, pár éve viszont a Tesco, majd a CBA Prima és az Auchan is indított ilyen szolgáltatást. Szakértők szerint az online irányába történő nyitás egyfajta előrefutás is volt a hipermarket-láncok részéről. Ezek az üzletek az utóbbi időben ugyanis nem csak egymással versenyeznek, hanem a diszkontokkal is. A városokon belül, a vevőkhöz közel működő diszkontáruházak vevőcsalogató akcióikkal ugyanis már jókora falatot hasítanak ki a vásárlói tortából, a vevők pedig egyre kevésbé hajlandóak kiutazni a város szélén lévő hipermarketekbe. Ha pedig a vevő nem megy el a bolthoz, kénytelen a bolt elmenni a vevőhöz.

A vidéken élő vevők jelentős részéhez ugyanakkor egyelőre nem tudnak eljutni. Jelenleg csupán a Tesco szállít házhoz néhány nagyobb vidéki városban is, a többiek Budapesten és az agglomerációban vállalják ezt. A GKI Digital adatai szerint a Tesco szolgáltatása 103, az Auchané 69, az Prímáé 50, a G-Robyé pedig 35 településen érhető el. Ennek oka, hogy a friss élelmiszerek házhoz-szállítása rendkívül precíz és éppen ezért drága logisztikát igényel. (A Spar például 960 millió forintot költött most az informatikai fejlesztésekre és a kiszolgáló áruházak átalakítására. A beruházás 98 új munkahelyet is teremtett: 45 sofőr szállít ki, munkájukat 6 vevőszolgálatos és 33 komissiózó munkatárs segíti, a központban 14 dolgozó szervezi és irányítja a munkát.) A vevők azonban mindezért tulajdonképpen bagatell összeget fizetnek az ezer forint körüli - olykor akár 0 forintos - házhoz szállítási díjjal, az online szolgáltatás így valójában inkább a vevők megtartását célozza.

Jelenleg egyébként a mintegy 4 millió háztartás 37 százaléka legalább egyszer vásárolt már FMCG-terméket a weben. Az arány 2017-ben 23, 2016-ban pedig 22 százalék volt. Vagyis évről évre emelkedik azok aránya, akik internetről rendelnek élelmiszert és vegyi árut. Ők jellemzően a 30-40-es éveikben járnak, magasabb iskolai végzettségük van, és többnyire nők.