Vita: megpróbálja a napfényre kicsalogatni a Fidesz EP-listavezetőjét és programját Tóth Bertalan

Publikálás dátuma
2019.05.08. 17:20

Fotó: Népszava
Semmit nem tudni arról, mi a véleménye a kormánypártnak az emberek életét befolyásoló uniós törekvésekről.
"Az EP-választáson hozott döntés kihat az anyagi és fizikai biztonságunkra, az élhető környezetünkre, gyermekeink és unokáink jövőjére. A tét nagy, Európa arról szavaz, hogy a haladás szocialista és demokratai erői kerülnek-e többségbe, vagy a múltba visszahúzó jobboldali szélsőségesek. Azt az utat kell eltorlaszolnunk, amerre a szélsőjobb – benne a Fidesz – akarja vezetni Európát. Úgy gondolom, hogy a magyar választók megérdemlik, hogy pontos és világos képet kapjanak arról, hogy a két legnagyobb támogatottsággal rendelkező európai parlamenti választási lista vezetője hogyan gondolkodik az Európai Unió és benne Magyarország jövőjéről" - ezzel a felütéssel hívja vitára Tóth Bertalan Trócsányi Lászlót.
Ugyanis az MSZP és a Párbeszéd közös listájának vezetője szerint a Fidesz mélyen hallgat arról, mit készül tenni az EP-választás után. Nem tudni semmit arról, hogy a magyar kormánypárt tesz-e bármit azért, hogy megőrizze (éppen felfüggesztett) tagságát a Néppártban,  vagy inkább csatlakozik a jobboldali szélsőségesekhez. Ha az utóbbit teszi, és elhagyja az európai centrumot, azzal - hangsúlyozta Tóth Bertalan - jelentősen csökkenti a befolyását az Unió és benne Magyarország sorsát alapvetően érintő döntésekre.
"Nem tudjuk azonban azt sem, hogy a Fidesz képviselői támogatják-e a Szociális Európa megvalósítását, az európai minimálbér, az európai minimálnyugdíj bevezetését; egyetértenek-e az uniós támogatások folyósításának jogállami feltételekhez kötésével vagy sem" - emelte ki Tóth Bertalan, hogy a Fidesz nemcsak a "pártpolitikai ötleteiről" hallgat, de a magyar emberek mindennapjait befolyásoló törekvésekről is.
És ami tudható a Fidesz listavezetőjéről, az sem ad okot az örömre: Trócsányi László igazságügyi miniszterként nem támogatja Magyarország csatlakozását az Európai Ügyészséghez; nem tett előterjesztést a családon belüli – és elsősorban a nők elleni - erőszak minden formájának felszámolását célzó Isztambuli Egyezmény ratifikálására, valamint passzív érdeklődéssel figyeli a devizahitelesek kártalanításért és jogaikért folytatott küzdelmét. Az MSZP elnöke szerint a Fidesz EP-listájának vezetője tartozik az embereknek azzal, hogy elárulja, mi a kormánypárt programja (ha van olyan). Éppen ezért Tóth Bertalan a legerősebb ellenzéki erő, az MSZP-Párbeszéd közös listájának vezetőjeként nyilvános vitára hívja Trócsányi Lászlót 2019. május 24.-én, 11:00 órakor, a Villányi úti konferenciaközpontba.
Szerző

Az Országos Bírói Tanács Handó Tünde felmentését kezdeményezi - az Országos Bírói Hivatal balítéletről beszél

Publikálás dátuma
2019.05.08. 16:52

Fotó: Bruzák Noémi / MTI
Az OBT egy év alatt nyolc törvénysértésről jelzett Handó hivatala felé, érdemi lépés azonban egyik ügyben sem történt.
Az Országos Bírói Tanács (OBT) szerdai ülésén elfogadott határozatával kezdeményezi Handó Tünde, az Országos Bírói Hivatal (OBH) vezetőjének felmentését – írja az Index. Az OBT egy év alatt nyolc törvénysértésről jelzett Handó hivatala felé, érdemi lépés azonban egyik ügyben sem történt.    „Az OBT az elmúlt időszakban több alkalommal is vizsgálta az OBH elnökére vonatkozó törvényi kötelezettségek teljesítését. Kifogásolta az OBH elnökének kinevezési gyakorlatát, és az előterjesztések benyújtásának megtagadását.
A törvénysértések miatt az OBT összesen nyolc alkalommal élt jelzéssel az OBH elnöke felé, továbbá megállapította, hogy a sarkalatos törvényben előírt több feladata tekintetében 90 napon túl nem tett eleget kötelezettségének”

- írta közleményében az OBT. A folytatásban az OBT jelentését elküldik az Országgyűlés Igazságügyi Bizottságának, ahol majd meghallgathatják Handót és az OBT elnökét is. Ezek után a parlamentnek szavaznia kell majd a bizottság előterjesztéséről, kétharmados döntésre van szükség Handó menesztéséhez, ami a Fidesz kétharmadának tükrében nem tűnik valószínűnek.
Az OBH elnöke maradéktalanul betartja a törvényeket, az OBT az, amelyik törvénytelenül működik - kommentálta az OBT állításait az OBH. És egyből meg is kérdőjelezte a Handó-kritikus szervezet jogszerű működését. , ugyanis egyrészt "vitatott legitimitásúnak" titulálja az OBT-t, másrészt az állítja, a bírói tanács "forradalmárságukat hangsúlyozó tagjai továbbra is alaptalanul vádaskodnak" az OBH elnökével szemben. "A mai napon eddigi tevékenységük megkoronázásaként egy valótlan állításoktól és tárgyi tévedésektől hemzsegő balítéletet" mondtak az OBH elnökének működéséről", deklraálta az OBH.
Az Igazságügyi Minisztérium közleményében azt írta, hogy az OBH elnöke és az OBT között kialakult vitát minél hamarabb fel kell oldani. A végrehajtó hatalomnak a két szerv között kialakult alkotmányos vitában semmilyen szerepe nincs. Az igazságszolgáltatás függetlensége a demokratikus jogállam működésének egyik alappillére, amit a kormány mindenkor tiszteletben tart - tették hozzá. Az IM emlékeztetett arra, hogy az alapvető jogok biztosa, észlelve, "hogy két, élesen eltérő álláspont alakult ki az OBT alkotmányos működésének kérdésében, és ez a jogbiztonságot veszélyeztető értelmezési bizonytalanságot eredményezett", indítvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz, és az Alaptörvény értelmezését kérte. Hozzáfűzték: a minisztérium "sajnálatosnak tartja, hogy az OBT az érintettek közötti alkotmányos párbeszéd lehetőségeit nem kimerítve, az Alkotmánybíróság döntését megelőzően hozta meg határozatát".
Szerző
Témák
Handó Tünde
Frissítve: 2019.05.08. 18:26

Nacionalista ukrán püspök állampolgárságát vonta vissza Áder János

Publikálás dátuma
2019.05.08. 16:48

A korábban parlamenti képviselőként is dolgozó Viktor Begy Kárpátalján közismert volt magyarellenes kirohanásairól, valamiért mégis kapott magyar állampolgári státuszt.
Visszavonta Begy Viktor magyar állampolgárságát Áder János köztársasági elnök, Gulyás Gergely kancelláriaminiszter kezdeményezésére – derül ki a keddi Magyar Közlönyből. A hasonló visszahívások rendszeresnek számítanak jogsértés esetén, a szankcionált Begy azonban nem hétköznapi személy.      
Ő ugyanis eredeti nevén Viktor Vasziljevics Begy, az ukrán autkefál orthodox egyház egyik püspöke, aki Kárpátalján évtizedek óta ismert magyarellenes megnyilvánulásairól.

Hithű kommunistából orthodox nacionalista püspök

A técsői születésű Viktor Vasziljevics Begy ügyvédként kezdte pályáját, életrajzát pedig külön Wikipedia-szócikk is ismerteti. Bár karrierjét kommunistaként nyitotta, ez nem akadályozta meg abban, hogy az 1990-es évek elején az ukrán nacionalista Népi Mozgalom (RUH) egyik alapítója legyen; a szervezet parlamenti küldöttje is volt,  majd a Reformok és Rend Párt parlamenti képviselőjeként jutott be az ukrán törvényhozásba. Főszerkesztőként irányította szélsőséges nézeteknek is teret adó Ezüst Föld (Szribna Zemlya) hetilapot. A Kárpát-Medencei Újságírók Egyesületének cikke szerint Begy már 1992-ben megakadályozta egy képviselőtársával, hogy az ukrán parlament döntsön a nemzeti kisebbségek által jelentős számban lakott területek jogállásáról,
leghírhedtebb akciója azonban mégis az volt, amikor több ukrajnai nacionalista értelmiségivel együtt tiltakoztak a Verecke-emlékmű felállítása ellen, mondván, az ukrán sebeket tép fel, és Kárpát-Ukrajna 1939-es magyar megszállására emlékeztet.

Begy legutóbb tavaly augusztusban hallatta hangját, amikor a karpataljalap.net szerint  „az Ukrán Függetlenség XX. Századi Harcosai Kárpátaljai Megyei Szervezetének” elnökeként azért tiltakozott egy petícióban, mert az ungvári magyar konzulátus előtt álló kőtömbök egyikét magyar nemzeti színekre festették (igaz, a másikat ukrán színekkel dekorálták ki). A politikai és egyházi körökben is forgolódó közéleti személyiség - saját leírása szerint a Kárpát egyházmegye püspöke – nem mellesleg két akadémiát is vezettt, de mindkettőt felszámolták, egyiket a világi, másikat az egyházi hatóságok.

Már áprilisban köztudott volt, Áder most lépett

Az egyetemalapítással is próbálkozó Begyről egy ukrán lap, a Pershij.ua írta meg, hogy a harcos nacionalista püspök 2019-ben magyar állampolgárságot igényelt, de ezt még áprilisban elvesztette. Begy az ügy kapcsán állította, hogy maga mondott le állampolgárságáról, és erről értesítette a magyar államfőt is.
Az ügy kapcsán több kérdés is felmerül, ezek közül a legfontosabb, hogy Viktor Begy egyáltalán miért vette fel a magyar állampolgárságot – és pontosan milyen  okból fosztották meg aztán tőle. Az Áder döntéséről szóló közlöny ugyanis az állampolgárságról szóló törvény 9. paragrafusát említi magyarázatként, mi szerint  „magyar állampolgárság visszavonható attól a személytől, aki magyar állampolgárságát a jogszabályok megszegésével, így különösen valótlan adatok közlésével, illetve adatok vagy tények elhallgatásával a hatóságot félrevezetve szerezte meg." Az tehát nyitva marad, hogy Begy hamis adatokat közölt, vagy tényeket hallgatott el, és ha utóbbi történt, miről „felejtett” el beszámolni. Szintén nem mellékes, hogy az ukrán nacionalista püspök mikor igényelte és meddig birtokolta a magyar állampolgárságot - és hogy a neki megítélt státusz jelenthetett-e nemzetbiztonsági kockázatot.  

Áder és Gulyás hivatala is titkolózik

Az ügyben megkerestük a Miniszterelnökséget és a Köztársasági Elnöki Hivatalt is, mindkét helyről ugyanazt a választ kapuk:    „Az ügyhöz kapcsolódó minden nyilvános adatot és körülményt a köztársasági elnöki határozat (163/2019.) tartalmaz, a Miniszterelnökség további információval nem szolgálhat.” Vagyis, magára a közlönyben megjelent határozatra hivatkoznak, nem akarják elárulni, hogy a püspök milyen körülmények között szerezte meg és veszítette el magyar állampolgári státuszát. 
Szerző
Frissítve: 2019.05.08. 19:50