A törvényes tarifa 21-szeresét követeli a Nemzeti Választási Iroda az MSZP-től

Publikálás dátuma
2019.05.09. 07:00

Legalábbis az NVI és a Tóth Bertalan közti jogvita erről szól.
Kifogással fordult a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB) Tóth Bertalan, mondván: hiába fizette meg a választói névjegyzékért a törvényben megállapított díjat, a Nemzeti Választási Bizottság további pénzt követel - mégpedig azért, mert rosszul értelmezi a jogszabályokat.
A történet megértéséhez szükséges tudni, hogy a választási szabályok értelmében a jelöltek, illetve a jelölő szervezetek a voksolás előtt megvásárolhatják az úgynevezett szavazói névjegyzéket, a névsort, amelyik megmutatja, hogy egy adott választókerületben kik jogosultak részt venni a megmérettetésen. A jelöltek a saját választókerületük névsorát vásárolhatják meg - a mindenkori bruttó minimálbér összegéért (ez most 149 ezer forint). Országos listát a jelölölő szervezetek vehetnek, ennek költsége, az említett 149 ezer forint, szorozva a szavazókerületek számával. Az országgyűlési választásokon egyszerű a matek: a 106 egyéni választókerület a szorzó.
Most viszont az NVI azzal érvel, az rendben van, hogy Tóth Bertalan átutalta az említett 149 ezer forintot, de ha választói névjegyzéket akar, akkor ezt az összeget toldja meg 2,98 millió forinttal. Az NVI ugyanis úgy számol, hogy az EP-választáson 21 képviselőt küldenek a magyar polgárok Brüsszelbe, így a kért névsor díja 21-szer 149 ezer forint. Tóth Bertalan szerint viszont az NVI jogértelmezési problémákkal küzd.
Az MSZP elnöke szerint ugyanis - tekintve, hogy listás voksolásról van szó - az egész ország egyetlen választókerületnek számít, mégpedig az ő kerületének, hiszen ő vezeti az MSZP és a Párbeszéd közös listáját. Az NVB várhatóan pénteken mondja meg, hogy szerinte Tóth Bertalannak igaza van-e.
Szerző

Mindjárt eldől, mekkora játékos Orbán

Publikálás dátuma
2019.05.09. 06:30

Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda
Komoly változást hozhat a kormánypárt helyzetében, ha Michel Barnier futna be az Európai Bizottság elnöki posztjára a Fidesz támogatásával.
- Ha Orbán Viktor továbbra is úgy cselekszik, ahogy eddig, akkor vagy kizárás következik, vagy magától távozik a pártból. Ő és a Fidesz tagjai szabad emberek, ha úgy határoznak, hogy elhagyják az Európai Néppártot, akkor tiszteletben fogjuk tartani a demokratikus döntésüket - mondta nagyszebeni sajtótájékoztatóján Joseph Daul, az Európai Néppárt (EPP) elnöke. A francia politikust arról kérdezték, hogyan alakulhat az EPP és a Fidesz viszonya azután, hogy a magyar kormányfő megvonta támogatását Manfred Webertől az Európai Bizottság (EB) elnöki posztjára. Daul kifejtette: Webert demokratikusan, óriási többséggel választották meg a kereszténydemokrata pártcsalád listavezetőjének. Ugyanilyen demokratikus belső eljárásban, titkos szavazással és csaknem egyhangúan döntött a néppárt politikai gyűlése márciusban a Fidesz felfüggesztéséről is. Egy másik kérdésre válaszolva határozottan leszögezte, hogy amíg ő az EPP elnöke, addig nem lesz összefogás a tőlük jobbra álló szélsőséges politikai erőkkel. A Weber-Orbán, illetve a Fidesz-EPP párviadal vezető német kereszténydemokrata, illetve bajor keresztényszocialista politikusokat is megszólalásra késztetett. Alexander Dobrindt, a CDU/CSU parlamenti csoportjának helyettes vezetője lágyabb húrokat pengetett, mint egy nappal korábban Annegret Kramp-Karrenbauer CDU-elnök. Sajtónyilatkozatában hangsúlyozta, hogy nem kell elhamarkodni az ítéletet, Orbán Viktor kizárása az EPP-ből még nem lefutott ügy. Szerinte Weber is hibázott, amikor azt mondta, hogy nem kér a fideszesek szavazataiból. Michael Grosse-Brömer frakcióigazgató viszont úgy vélte, hogy “aki menni akar, azt nem lehet megállítani”. Orbán bejelentése arról árulkodik, hogy már nem vállal értékközösséget az Európai Néppárttal — fejtette ki a CDU-s politikus a német sajtóban. Mindezzel együtt kérdés, miért változtatott Webert támogató, s e támogatást kitartóan ígérő stratégiáján Orbán? Sokak szerint azért, mert megneszelte a francia Michel Barnier ambícióit az EB elnöki tisztére. Egy fideszes forrásunk néhány napja arról beszélt: Trócsányi László igazságügyi miniszter, a Fidesz EP-listavezetője még találkozhat Barnierrel, az Európai Néppárt alelnökével a május 26.-i európai parlamenti választásokig. A hír azért is érdekes, mert április végén Trócsányi mint magyar uniós biztosjelölt már egyeztetett Barnierrel Athénben. Akkor egy informátorunk úgy fogalmazott, a megbeszélés azért történt, „mert Trócsányi szeretne uniós biztos lenni”. A biztosokat természetesen az egyes tagállamok jelölik, de a Bizottság elnökének vétójoga van.
Mindez azért érdekes, mert a csütörtöki uniós csúcson Nagyszebenben eldőlhet, az egyes uniós csúcsposztokra kik aspirálnak. Legalábbis az EU-s ügyekben mindig jól értesült Politico azt írta, Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a csúcson látványosan felszólít mindenkit, hogy akiben ilyen ambíciók vannak, álljon elő, legyen végre tiszta a kép. Itt jön a képbe Michel Barnier, aki ma még ugyan elvileg „csak” az EU „Brexit-ügyi” főtárgyalója, de a Politico szerint több, mint valószínű, hogy valójában ő is az EB elnöki tisztére pályázik. A Politico szerint azonban nehéz nem erre gondolni, látva, hogy Barnier sorra találkozik az EU tagállamainak vezetőivel, miközben egyik beszédet tartja a másik után az EU jövőjéről – kedden Weber hátországában, Bajorországban a Müncheni Műszaki Egyetemen járt. (Ez az intézmény aznap kötött megállapodást a CEU-val.) Barnier ugyan nem bírálja nyíltan Webert, de nem is áll ki mellette, ellenben saját uniós stratégiát alkotott. Ennek a gazdasági hatékonyság, az EU technológiai fejlesztése, a migrációs válság kezelése, a határvédelem és biztonság ügye és egy „zöld new deal” a sarokkövei. E pontok között Orbán Viktor is találhat bőven támogatni valót. Bár Barnier következetesen felemeli szavát a nacionalizmus és a populizmus ellen, néppárti elnökjelöltsége mégis új lehetőségeket jelenthetne a Fidesz számára. Nem mellesleg: Orbán már öt évvel ezelőtt is Barniert támogatta Jean-Claude Junckerrel szemben, és bár magától a Fidesz elnökétől tudjuk, hogy „a hála nem politikai kategória”, azért a gesztust biztos nem felejtette el a francia politikus. Elemzők szerint ha Orbán Viktor tudja, hogy Webernek vége, Barnier a jövő embere, és az elmúlt hetekben ez a logika diktálta, hogy szisztematikusan élezte a konfliktust az EPP jelenleg hivatalos csúcsjelöltjével, akkor valóban ellenfelei előtt járt néhány lépéssel.
Frissítve: 2019.05.09. 11:06

Láss csodát: támogatják az egyházak a fideszes családpolitikát

Publikálás dátuma
2019.05.08. 21:06
Ez a mosoly még sajtónyilvános. Semjén Zsolt, Erdő Péter bíboros társaságában
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
A „történelmi” egyházak szerint nagyon megfelelő módon gyarapítja a kormány a famíliákat.
A katolikus, a református és az evangélikus egyház püspökei Budapesten, a Magyarországi Református Egyház zsinati székházában találkoztak. Az egyeztetés résztvevői fontosnak tartják a „gyermekvállalási kedv ösztönzését, a családok anyagi biztonságának megerősítését és a családi élet megbecsülésére irányuló igyekezetet. A társadalom alapegysége a család, a keresztyén meggyőződés szerint az emberi élet teljességét családban lehet megélni” – állapította meg a lapunkhoz eljuttatott közlemény. A találkozón Erdő Péter bíboros beszámolt a 2020-as Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus szervezéséről, és meghívta a „keresztyén testvéregyházak” képviselőit a szeptemberi rendezvényre. Az eucharisztikus évhez kapcsolódva a Magyarországi Református Egyház konferenciát szervez az „úrvacsora teológiai kérdéseiről”, míg a Magyarországi Evangélikus Egyház 2020-ra meghirdeti az „úrvacsora évét” – utóbbit Fabiny Tamás püspök jelentette be. Az egyházak képviselői hangsúlyozták a cigánypasztoráció fontosságát a magyar társadalomban. Az egyházi fenntartásban működő roma szakkollégiumok „eredményesen működnek, az azokból kikerülő diákok keresettek a munkaerőpiacon”. Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke meghívta a jelenlévő egyházak képviselőit a május 17-i debreceni zsinatra, amelyen nemcsak a Kárpát-medence, hanem a világ magyar reformátusságának vezetői is részt vesznek.
Szerző