Gáncsoljuk az uniós klímacélokat

Publikálás dátuma
2019.05.09. 08:00

Fotó: Kapichka / Shutterstock
Magyarországot az unió most alakuló 2050-es klímacéljainak visszahúzó erői közé sorolja Lontay Zoltán, a Levegő Munkacsoport szakértője.
A mai nagyszebeni uniós csúcs kulisszái mögött újból összecsaphatnak a határozottabb klímapolitikai lépéseket sürgető, valamint az azt visszahúzó tagállamok – idézi az Euractiv értesülését a Greenpeace. A francia, holland, belga, svéd, dán, spanyol, portugál és luxemburgi kormány egy kiszivárgott jegyzet szerint jóval erőteljesebb elköteleződést vár a 2030-as és 2050-es szén-dioxid-kibocsátás-csökkentési célok tényleges elérése érdekében. Így kiállnak az Európai Bizottság ajánlása mellett, miszerint 2050-re az unió egésze nettóban már ne bocsásson ki egyáltalán szén-dioxidot, vagyis az esetlegesen megmaradó szennyezést kössék is meg. Noszogatnák azokat a tagállamokat, amelyek első lépésben az ehhez vezető 2030-as uniós átlagok alatti célokat vállaltak. Kezdeményezik, hogy az uniós támogatások negyedét kizárólag klímavédelmi célokra lehessen fordítani. Egy márciusi értesülés szerint ugyanakkor Németország, a lengyelekkel, csehekkel és magyarokkal az oldalán, kifejezetten vétózná a 2050-re vonatkozó, 0 százalékos kibocsátási célt, pontosabban a dátum kőbe vésését. Kétségtelen: a magyar kormány hivatalos 2050-es célja 52-85 százalék. Ugyanakkor, mint oly sok uniós ügyben, itt is könnyű elveszni a különböző döntési szintek fontossága, véglegessége és hatásai tekintetében; a zavart az egymásnak feszülő erők eltérő hangsúlyú közleményei csak fokozzák. Az Orbán-kormány szintén ellentmondásos üzeneteket tesz közzé. Míg Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tavaly Münchenben kijelentette, hogy minden, a bajor autóiparnak ártó uniós klímatervnek keresztbe fekszünk, addig például Cseresnyés Péter, az innovációs és technológiai tárca államtitkára nemrég tagadta a 2050-es célok vétójára vonatkozó parlamenti felvetést. Igaz, kiemelte a klímaintézkedések versenyképességre gyakorolt hatását. A végső döntést a – miniszterelnökökből álló – Európai Tanácstól várja. Nemrég Feldman Zsolt, az agrártárca államtitkára is szembeállította a mezőgazdaság klímavédelmi kötelezettségeit a támogatásokkal. A 2050-es klímacélokban még semmi sem végleges: a nettó 0 kibocsátás egyelőre az Európai Bizottság ajánlása - szögezte le kérdésünkre Lontay Zoltán, a Levegő Munkacsoport szakértői testületének tagja. Ugyanakkor elemzők – például a Climate Action Network (CAN) – már értékelték a különböző tagállami álláspontokat. A civil szervezet a zászlóvivők közé sorolja a franciákat, hollandokat, portugálokat, szlovénokat, spanyolokat, svédeket és Luxemburgot, támogatónak számítanak az olaszok, görögök, litvánok, Ciprus és – ha bennmarad – Nagy-Britannia, az ambiciózusok közé tartoznak a németek, osztrákok, belgák, észtek, írek és szlovákok, Magyarország – a lettekkel és Máltával együtt – tétova, a lemaradók táborát pedig a lengyelek, románok, bolgárok, horvátok és csehek szaporítják. A vita a következő uniós költségvetési ciklus forrásainak kereteiről zajlik – fogalmazott Lontay Zoltán. Eszerint a Bulgáriával és Romániával kiegészült visegrádi 4-ek kifejezetten a kevéssé címkézett, minél szabadabban elkölthető uniós támogatásokért küzdenek. Ez a kör pedig az Európai Tanácsban már a kezdeményezések kisiklatásához elegendő szavazóerőt képvisel. A nyugatabbra fekvő államok ellenpártja viszont éppenséggel szigorúbban szabályozná, hogy az uniós forrásokat kizárólag érdemi szén-dioxid-kibocsátás-csökkentésre lehessen elkölteni. A kulisszák mögött a lemaradókat – így például Magyarországot – most igyekeznek bátrabb lépésekre rábírni, akár egy később, szén-dioxid-kibocsátás-mentességre vonatkozó céldátum megadásával. Végső döntés ugyanakkor minden bizonnyal már az EU-parlamenti választások után, az új testületektől várható. Szegő Judit, a Levegő Munkacsoport éghajlatvédelmi projektvezetője szerint egyelőre az ösztönző, illetve büntetőintézkedések rendszere sem alakult ki. Magyarországnak lemaradás helyett inkább a környező országokkal összefogva ki kellene tűnnie a klímavédelemre nyert uniós támogatások hatékony, a foglalkoztatás-élénkítő elköltésében – vélekedett a környezetkutató szakértő.

Erőtlen hazai vállalások

Miután februárban az unió közzétette, az Orbán-kormány kedden saját honlapján is megjelentette a 2030-as megjulóenergiás, energiahatékonysági és szén-dioxid-kibocsátási célértékeket tartalmazó úgynevezett Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) első tervezetét. A két változat nem mutat jelentős különbségeket. Eszerint Magyarország rendre az uniós közös célok alatti értékeket vállal. A megújuló-arány tekintetében a 32 százalékos átlag helyett 20 százalékot, a megtakarítás terén pedig a közös 32,5 százalék helyett 8-10 százalékot célzunk. Bár a szén-dioxid-kibocsátás-csökkentésben elvileg vállaljuk az átlagos, 1990-hez mért 40 százalékot, 2005-ös alapon 30 százalék helyett már csak 7-et hoznánk. A közzétett tervet a társadalmi, szakmai párbeszéd első lépésének tekinti Szegő Judit, a Levegő Munkacsoport éghajlatvédelmi projektvezetője. Reméli, hogy a civil szervezeteknek még a végleges NEKT év végi elkészülte előtt módot biztosítanak egy kifejtettebb anyag véleményezésére, illetve megjegyzéseik még a határidő lejárta előtt beépülhetnek a végleges változatba. Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetsége klíma- és energia-programvezetője üdvözölte a kormányzati lépést: ismeretei szerint a NEKT társadalmi egyeztetése május-júniusban indulhat, egy, a mostaninál részletesebb, fejlettebb változatról. Az Európai Bizottság által támogatott PlanUp projekt tegnap nyilvánosságra hozta a lengyel, magyar, olasz, román és spanyol NEKT-terv összehasonlítását. Megállapításaik szerint ezek közül csak Spanyolország tett a 2015-ös párizsi klímamegállapodás céljaiba illeszkedő vállalásokat. A tervezetek nélkülözik az ambíciót, ami, miközben már mindenki érzi a klímakatasztrófa közeledtét, elfogadhatatlan - véli Agnese Ruggiero, a PlanUpot koordináló Carbon Market Watch szakpolitikai referense. A magyar tervezet nem foglalkozik olyan kulcskérdésekkel, mint a fosszilis üzemanyagok adója, az energiaszegénység és az egyéni-közösségi termelés-fogyasztás. A közlekedés terén hiányzik az üvegházgáz-csökkentési cél, sőt itt növekedés várható. Az éghajlatváltozásra sincs alkalmazkodási terv - állapítja meg az anyag, amely konkrét javító tanácsokat is ad. Tavaly egyébként az EU átlagában 2,5 százalékkal mérséklődött a szén-dioxid-kibocsátás, amihez Magyarország 0,8 százalékos csökkenéssel járul hozzá - tette közzé tegnap az Eurostat.

Milliárdok az állami energiapályázat-cégbe

A központi költségvetésből 1,86 milliárd forint átcsoportosításáról döntött a kormány az NFSI Nemzeti Fejlesztési és Stratégiai Intézet Nonprofit Kft. ez évi tevékenységei ellátására - derül ki a tegnap esti Magyar Közlönyből. A nyilvánosság előtt kevéssé megjelenő társaság elsősorban a lakossági energiapályázatok lebonyolítójaként ismert.

Szerző

Tiborcz már 32. a leggazdagabb magyarok között

Publikálás dátuma
2019.05.09. 06:00

Fotó: Facebook/Orbán Viktor
Csányi Sándor a leggazdagabb, a százas listán első magyar dollármilliomos vagyona tavaly óta 60 milliárd forinttal nőtt.
Újfent az OTP elnök-vezérigazgatója, Csányi Sándor végzett a 100 leggazdagabb magyar című kiadvány listájának első helyén 360 milliárdos vagyonával, ezzel a tavaly decemberi Forbes-listához képest megelőzte Mészáros Lőrincet, aki 296 milliárddal szerepel a képzeletbeli dobogó második helyén. A tavalyi lista számai azonban némi ellentmondást mutatnak a mostani adatokkal, aszerint ugyanis
a volt felcsúti polgármester, aki egy év alatt, több, mint háromszorosra növelte vagyonát, 381,3 milliárd forint felett rendelkezik.

Az online erotikus szolgáltatásokból meggazdagodott Gattyán György a tavalyi negyedik helyről, most a harmadikra lépett elő 280 milliárddal, leelőzve a tavalyi harmadik dobogósokat, a tavaly tavasszal elhunyt ingatlanfejlesztő, Demján Sándor családját, akik most egy helyet estek lefelé a listán, 190 milliárdos becsült vagyonukkal. Az első száz leggazdagabb összvagyona a Szakonyi Péter, a Napi.hu munkatársa szerkesztésében 18. alkalommal megjelent kiadvány által beszerzett 2018-as adatok és eredmények szerint 4632,9 milliárd forint volt.
A vagyongyarapodás üteme jól láthatóan lassult,

hiszen míg 2017 és 2018 között 899,2 milliárd forinttal nőtt az első száz összvagyona, addig a tavalyi és idei lista között már csak ennek kevesebb, mint fele, 356,5 milliárd forint volt a különbség. Az idei 100-as listára öt új név került fel és ketten voltak olyanok, akik a korábbi években már szerepeltek a leggazdagabbak között. Az utóbbiak közé tartozik Matusz Balázs, a Matusz-Vad Zrt. tulajdonosa, illetve az ingatlanfejlesztésben érdekelt Földvári Gábor.
Az újak közül a legelőkelőbb pozíciót Orbán Viktor veje, Tiborcz István érte el, aki ingatlanfejlesztőként 35 milliárd forintos vagyonával már a 32. helyet foglalja el. A 33 éves Tiborcz az idei 100-as rangsor legfiatalabb résztvevője,

rajta kívül csak Fazekas Bálint, az Euronics áruházláncot üzemeltető Vöröskő-cégcsoport igazgatója és résztulajdonosa számít igazán fiatalnak. A kiadvány hagyományaihoz híven idén is közölte a közélet legbefolyásosabb résztvevőinek listáját. Az idén nyolcadik alkalommal megjelent befolyás-barométer nem a vagyoni helyzet, hanem az érdekérvényesítési képesség, a befolyás mentén állít fel szubjektív sorrendet. A kiinduló listát 11 politikai elemző kapta meg. Az ő véleményük és értékítéletük összegzéseként alakul ki a legbefolyásosabb hazai közéleti-gazdasági szereplőket felsoroló negyvenes lista. 
Ennek élén idén is Orbán Viktor áll és az első tízben sincs jelentős változás. A második Csányi Sándor, a harmadik Mészáros Lőrinc, a negyedik Matolcsy György, az MNB elnöke.

A rangsor szerint jelentősen nőtt Rogán Antal, a miniszterelnök kabinetfőnöke és Pintér Sándor belügyminiszter befolyása. Az előbbi három helyet javítva az ötödik, az utóbbi négy hellyel előrébb jutva a hatodik legbefolyásosabb személy a magyar közéletben.
Az első húsz helyezett közé jellemzően kormánypárti és/vagy fideszes, a Fideszhez közeli politikusok és üzletemberek kerültek.

Frissítve: 2019.05.09. 07:06

Orbán Viktor tovább segíti kötélbarátját

Publikálás dátuma
2019.05.08. 20:38

A Kopaszi-gátról eltüntették a gátakat
A korábbiaknál több, a Kopaszi-gáton megvalósuló beruházást nyilvánított nemzetgazdaságilag kiemeltté a kormánynak a mai Magyar Közlönyben megjelent rendelete. Az irat 49 helyrajzi számmal váltja fel az első, 2016-os változatba foglalt 30-at. Az intézkedés jelentősen gyorsítja az engedélyezési eljárásokat. A városrész fejlesztése elsősorban a kormányfő kötélbarátjához, Garancsi István vállalkozó nevéhez kötődik. 2021-re itt húzzák fel a - Garancsitól szintén nem független - Mol új, 120 méter magas székházát is.
Szerző