Tiborcz már 32. a leggazdagabb magyarok között

Publikálás dátuma
2019.05.09. 06:00

Fotó: Facebook/Orbán Viktor
Csányi Sándor a leggazdagabb, a százas listán első magyar dollármilliomos vagyona tavaly óta 60 milliárd forinttal nőtt.
Újfent az OTP elnök-vezérigazgatója, Csányi Sándor végzett a 100 leggazdagabb magyar című kiadvány listájának első helyén 360 milliárdos vagyonával, ezzel a tavaly decemberi Forbes-listához képest megelőzte Mészáros Lőrincet, aki 296 milliárddal szerepel a képzeletbeli dobogó második helyén. A tavalyi lista számai azonban némi ellentmondást mutatnak a mostani adatokkal, aszerint ugyanis
a volt felcsúti polgármester, aki egy év alatt, több, mint háromszorosra növelte vagyonát, 381,3 milliárd forint felett rendelkezik.

Az online erotikus szolgáltatásokból meggazdagodott Gattyán György a tavalyi negyedik helyről, most a harmadikra lépett elő 280 milliárddal, leelőzve a tavalyi harmadik dobogósokat, a tavaly tavasszal elhunyt ingatlanfejlesztő, Demján Sándor családját, akik most egy helyet estek lefelé a listán, 190 milliárdos becsült vagyonukkal. Az első száz leggazdagabb összvagyona a Szakonyi Péter, a Napi.hu munkatársa szerkesztésében 18. alkalommal megjelent kiadvány által beszerzett 2018-as adatok és eredmények szerint 4632,9 milliárd forint volt.
A vagyongyarapodás üteme jól láthatóan lassult,

hiszen míg 2017 és 2018 között 899,2 milliárd forinttal nőtt az első száz összvagyona, addig a tavalyi és idei lista között már csak ennek kevesebb, mint fele, 356,5 milliárd forint volt a különbség. Az idei 100-as listára öt új név került fel és ketten voltak olyanok, akik a korábbi években már szerepeltek a leggazdagabbak között. Az utóbbiak közé tartozik Matusz Balázs, a Matusz-Vad Zrt. tulajdonosa, illetve az ingatlanfejlesztésben érdekelt Földvári Gábor.
Az újak közül a legelőkelőbb pozíciót Orbán Viktor veje, Tiborcz István érte el, aki ingatlanfejlesztőként 35 milliárd forintos vagyonával már a 32. helyet foglalja el. A 33 éves Tiborcz az idei 100-as rangsor legfiatalabb résztvevője,

rajta kívül csak Fazekas Bálint, az Euronics áruházláncot üzemeltető Vöröskő-cégcsoport igazgatója és résztulajdonosa számít igazán fiatalnak. A kiadvány hagyományaihoz híven idén is közölte a közélet legbefolyásosabb résztvevőinek listáját. Az idén nyolcadik alkalommal megjelent befolyás-barométer nem a vagyoni helyzet, hanem az érdekérvényesítési képesség, a befolyás mentén állít fel szubjektív sorrendet. A kiinduló listát 11 politikai elemző kapta meg. Az ő véleményük és értékítéletük összegzéseként alakul ki a legbefolyásosabb hazai közéleti-gazdasági szereplőket felsoroló negyvenes lista. 
Ennek élén idén is Orbán Viktor áll és az első tízben sincs jelentős változás. A második Csányi Sándor, a harmadik Mészáros Lőrinc, a negyedik Matolcsy György, az MNB elnöke.

A rangsor szerint jelentősen nőtt Rogán Antal, a miniszterelnök kabinetfőnöke és Pintér Sándor belügyminiszter befolyása. Az előbbi három helyet javítva az ötödik, az utóbbi négy hellyel előrébb jutva a hatodik legbefolyásosabb személy a magyar közéletben.
Az első húsz helyezett közé jellemzően kormánypárti és/vagy fideszes, a Fideszhez közeli politikusok és üzletemberek kerültek.

Frissítve: 2019.05.09. 07:06

Orbán Viktor tovább segíti kötélbarátját

Publikálás dátuma
2019.05.08. 20:38

A Kopaszi-gátról eltüntették a gátakat
A korábbiaknál több, a Kopaszi-gáton megvalósuló beruházást nyilvánított nemzetgazdaságilag kiemeltté a kormánynak a mai Magyar Közlönyben megjelent rendelete. Az irat 49 helyrajzi számmal váltja fel az első, 2016-os változatba foglalt 30-at. Az intézkedés jelentősen gyorsítja az engedélyezési eljárásokat. A városrész fejlesztése elsősorban a kormányfő kötélbarátjához, Garancsi István vállalkozó nevéhez kötődik. 2021-re itt húzzák fel a - Garancsitól szintén nem független - Mol új, 120 méter magas székházát is.
Szerző

Ha a vevő nem megy a boltba…

Publikálás dátuma
2019.05.08. 15:27

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
A háztartások több mint harmada legalább egyszer rendelt már élelmiszert a netről: erre mostantól még többeknek lesz lehetősége.
Elsősorban a 25-49 éves korosztályt célozza a Spar hétfőn megnyitott online shopja, ahonnan 499-999 forintért cserében kétórás idősávokban kérhetnek házhoz szállítást a vevők. A  webshopban az üzletlánc mind a 18 ezer árucikke a boltival azonos áron szerezhető be. Minderről Szalay Zsolt, a Spar ügyvezető igazgatója számolt be szerdán, amikor az élelmiszerlánc pesterzsébeti üzletében bemutatták a sajtónak az új online értékesítési csatorna működését.   Az online élelmiszer-vásárlás esetében nem hagyományos értelemben vett webshopokról van szó. A szolgáltatást leginkább úgy lehet jellemezni, mintha ismerősünket kérnénk meg: vásároljon be helyettünk a közeli boltban. Az élelmiszerek házhoz szállítása ugyanis nem egy központi raktárból történik - hiszen gyorsan romló árucikkekről van szó -, hanem a vevőhöz legközelebb eső boltból válogatják össze a megrendelt termékeket az üzlet munkatársai. Szalay Zsolt rámutatott: az online élelmiszer-kereskedelem komplexebb szolgáltatás, mint a hagyományos webshopoké, mivel egy rendelés során adott esetben akár három különböző hőfokot – normál tárolást, hűtést és mélyhűtést – is végig biztosítani kell a kiszállítás során. A Spar a pesterzsébeti, a diósdi és a szentendrei hipermarketeiből szállít, 20 erre a célra forgalomba állított kisteherautóval és saját sofőrökkel a főváros teljes területére és 49 Budapest-környéki településre. A cég úgy számol: összesen mintegy 800 ezer háztartást tudnak elérni a webshoppal. Janó Dávid, a Spar e-kereskedelmi vezetője érdeklődésünkre azt mondta: az év végig mintegy 56 ezer megrendelésre számítanak, egy átlagos vásárló alkalmanként 15 ezer forint értékben költ majd, a forgalom pedig a kezdeti időkben egy Interspar áruház forgalmával lesz egyenértékű.
A Spar egyébként már csaknem egy éve teszteli az élelmiszerek házhoz szállítását egy szűkebb vevői körben: ebbe bevonták többek között az irodai kollégákat, majd a törzsvásárlókat is. A visszajelzések alapján az online élelmiszervásárlás lehetőségével 80 százalékban a nők élnek, a virtuális kosarakba pedig leginkább az olyan nehéz termékek kerülnek, mint az ásványvíz. Ugyanakkor kelendőek a pékáruk is; a kis- és nagybevásárlás egyaránt jellemző volt – számolt be a tapasztalatokról Janó Dávid. Hozzátette: az érdeklődés egyre növekszik a friss termékek iránt is, a hústermékek vásárlását a cég például nagy felbontású fotókkal igyekszik segíteni. Az online vásárlás iránti bizalmatlanság egyik fő oka ugyanis, hogy a vevők nem tudják saját szemükkel megvizsgálni a megvásárolni kívánt termékeket.   A Spar ezzel már három országban – Magyarországon kívül Szlovéniában és Ausztriában – kínálja online is termékeit. A hazai online élelmiszer-kereskedelem az utóbbi években egyre dinamikusabban nő. A tavaly már a nettó 425 milliárd forintos éves forgalommal rekordokat döntögető online kiskereskedelmen belül az úgynevezett FMCG-piac nőtt a legerőteljesebben (Fast Moving Consumer Goods, azaz napi fogyasztási cikkek: ide tartoznak az élelmiszerek, a tisztító- és tisztálkodási szerek, baba-mama termékek). Ez a szektor tavaly 21 százalékos bővüléssel nettó 41 milliárdos forgalmat ért el. Persze ennek az is oka, hogy e piac gyakorlatilag a nulláról indult az elmúlt években. Más, netről rendelt termékekhez képest a fogyasztási cikkek esetében ugyanakkor nagyobb a visszatérő vásárlók aránya és a vásárlás gyakorisága is: havi egy alkalom helyett kéthetente adnak le a vevők rendelést. Az élelmiszerek és a vegyiáruk hamar elfogynak ugyanis, míg például egy televíziót évekig sem kell lecserélni. 
Szakértők szerint persze az igazi nagy lökést egy olyan hálózat adná meg az online élelmiszer-kereskedelemnek, amely a napi, impulzív – ezért sokkal költekezőbb - vásárlói igényeket is ki tudná elégíteni. Erre a jelenlegi infrastruktúra azonban nem igazán alkalmas, már csak azért sem, mert a láncok legkorábban is csak másnapra vállalnak kiszállítást. Jelenleg így a neten élelmiszert vásárlók nem napi bevásárlásra használják az online lehetőségeket: inkább a hagyományos nagybevásárláskor a kosárba kerülő termékeket rendeli meg egy meglehetősen tudatos vásárlói réteg A Sparral együtt most ötre bővült azon nagy élelmiszerláncok száma, amelyeknél online is be lehet vásárolni. A terület úttörője – és sokáig egyetlen szereplője - Magyarországon a G-Roby volt a 2000-es években, pár éve viszont a Tesco, majd a CBA Prima és az Auchan is indított ilyen szolgáltatást. Szakértők szerint az online irányába történő nyitás egyfajta előrefutás is volt a hipermarket-láncok részéről. Ezek az üzletek az utóbbi időben ugyanis nem csak egymással versenyeznek, hanem a diszkontokkal is.  A városokon belül, a vevőkhöz közel működő diszkontáruházak vevőcsalogató akcióikkal ugyanis már jókora falatot hasítanak ki a vásárlói tortából, a vevők pedig egyre kevésbé hajlandóak kiutazni a város szélén lévő hipermarketekbe. Ha pedig a vevő nem megy el a bolthoz, kénytelen a bolt elmenni a vevőhöz. A vidéken élő vevők jelentős részéhez ugyanakkor egyelőre nem tudnak eljutni.  Jelenleg csupán a Tesco szállít házhoz néhány nagyobb vidéki városban is, a többiek Budapesten és az agglomerációban vállalják ezt. A GKI Digital adatai szerint a Tesco szolgáltatása 103, az Auchané 69, az Prímáé 50, a G-Robyé pedig 35 településen érhető el. Ennek oka, hogy a friss élelmiszerek házhoz-szállítása rendkívül precíz és éppen ezért drága logisztikát igényel. (A Spar például 960 millió forintot költött most az informatikai fejlesztésekre és a kiszolgáló áruházak átalakítására. A beruházás 98 új munkahelyet is teremtett: 45 sofőr szállít ki, munkájukat 6 vevőszolgálatos és 33 komissiózó munkatárs segíti, a központban 14 dolgozó szervezi és irányítja a munkát.) A vevők azonban mindezért tulajdonképpen bagatell összeget fizetnek az ezer forint körüli - olykor akár 0 forintos - házhoz szállítási díjjal, az online szolgáltatás így valójában inkább a vevők megtartását célozza.    Jelenleg egyébként a mintegy 4 millió háztartás 37 százaléka legalább egyszer vásárolt már FMCG-terméket a weben. Az arány 2017-ben 23, 2016-ban pedig 22 százalék volt. Vagyis évről évre emelkedik azok aránya, akik internetről rendelnek élelmiszert és vegyi árut. Ők jellemzően a 30-40-es éveikben járnak, magasabb iskolai végzettségük van, és többnyire nők.
Szerző