A lap szerint szemtelenség, amit a Fidesz művel az Európai Néppárttal. Orbán Viktor mást ért közös értékeken, mint a párttársai. Számára a pénz beszél. Legyen szó a kereskedelemről, vagy a tagságból következő szerkezeti támogatásokról. Az EPP-nek viszont fontos az olyasmi, mint liberalizmus, jogállam, sokszínűség, szabad társadalom. A magyar vezető ezzel szemben nem sokat tud kezdeni ezekkel a fogalmakkal. Még rosszabb, hogy Orbán illiberálisnak nevezi magát. Veszélyezteti Magyarországon a sajtó, az egyetemek és a civilek szabadságát. Brüsszel, sőt, saját pártkollégái ellen uszít, lásd Junckert. Majd megvonja a támogatást Webertől. Ez a fajta tekintélyelvű, szabadságellenes politika nem a korszerű Európa, hanem a Varsói Paktum régi, kommunista diktatúráinak szellemét árasztja. Orbán tehertétel a kereszténydemokraták számára. Belső ellenség. Már rég ki kellett volna hajítani. Ha ez nem következik be, akkor csak remélni lehet, hogy végre megy a saját akaratából.
A populisták nem vesztenek választásokat – írja Jan-Werner Müller, miután Erdogan nyíltan antidemokratikus eszközökkel elérte, hogy megismételjék a helyhatósági választásokat Isztambulban. Vendégkommentárjában a Princetoni Egyetem tanára rámutat, hogy sok olyan vezető van, mint a török elnök, pl. Orbán vagy Trump. Utóbbiról joggal lehet feltételezni, hogy nem ismeri el a vereséget jövőre, ha csak kis különbséggel marad alul. Ő és a hasonszőrűek ugyanis azt vallják, hogy kizárólag ők képviselik az „igazi” népet. Aki nem őket támogatja, az nem is tartozik a közösséghez. Ebből logikailag következik az az érvük, már ha netán kikapnak, hogy valakik elhallgattatták a mellettük álló többséget. A bűnös titokban manipulálta a körülményeket, az emberek ezért nem az igazi képviselőjükre voksoltak. Vagyis csalás történt, de a populistáktól nem idegen az összeesküvés elmélet sem.
A kudarcra akkor is van magyarázatuk, ha már évek óta kormányoznak és minden valószínűség szerint a maguk javára módosították a választási törvényeket. Ilyenkor gyanús külföldi eliteket, vagy befolyásos idegeneket szoktak megvádolni. Ezt persze könnyebb megtenni a magyaroknál vagy a törököknél, mint az USA-ban. De azért legutóbb még Trump is megpróbálta burkoltan antiszemita vádakkal lejáratni Clinton kampányát. Ebben a helyzetben az egyik megoldás, hogy akkora győzelmet kell aratni, ami eleve kizárja minden manipuláció gyanúját. Azon kívül több nemzetközi megfigyelőt kell meghívni, persze ez sem szavatolja, hogy a populisták belenyugszanak az eredménybe. A kleptokraták számára a vereség létveszélyt jelenthet, ha úgy érzik, hogy az eddigi palota helyett a börtön várja őket. Ennélfogva a demokrácia védelmében időnként tanácsos futni hagyni őket, a pénzük és politikai családjuk egy részével együtt.
A lap úgy látja, hogy a Fidesz támogatása nélkül nehéz lesz Webernek elnyernie a Bizottság elnöki tisztét. Az biztos, hogy a magyar vezető cserbenhagyta a konzervatívok jelöltjét, aki azonban nem sok szót vesztegetett a döntésre. A zöldek listavezetője ugyanakkor úgy gondolja, hogy a fejlemény blamázs a bajor politikus számra, hiszen az nagyon sokáig kiállt Orbán Viktor mellett. Olyannyira, hogy pár hete Budapesten még személyesen igyekezett megelőzni a Fidesz kizárását. Ezután jött a felfüggesztő határozat és Weber úgy gondolta, hogy jó kompromisszum született. Amúgy saját magát szívesen nevezi hídépítőnek, és úgy véli, hogy ilyen közvetítésre főként a Kelet és Nyugat között van szükség.
Hogy megválasszák, ahhoz a csúcsjelölt rászorulhat a zöldek és a liberálisok támogatására, de lehet, hogy azt pont azért tudja a vártnál könnyebben megszerezni, mert Orbán kiállt mögüle. A magyar kormányfő azon sértődött meg – hat hét elteltével -, hogy Weber kijelentette: nem szeretne a szélsőjobb voksaival a Bizottság élére kerülni. Lehet, hogy nem sikerült a hídépítés? Viszont a politikus a végén mégiscsak megszólalt, kijelentve, hogy mennie kell a Néppártból annak, aki már nem hisz a közös értékekben. Timmermans szerint ezt már sokkal korábban is közölhette volna.
Cseppet sincs könnyű dolga a magyar ellenzéknek az illiberális Magyarországon: még a választási hadjárat finisében sem tud sok plakátot kiragasztani és alig jut reklámlehetőséghez a tévékben is. Az Osztrák Néppárt listavezetője úgy értékeli, hogy politikáját tekintve a vitatott Orbán Viktor már régóta a jobboldali populistákhoz tartozik. És amit azóta mondott, illetve csinált, amióta a Fideszt felfüggesztették a Néppártban, az gyakorlatilag a kilépéssel egyenlő. Ezért Karas szerint a magyar kormánypárt ősztől nem lesz az EPP tagja. Hogy mennyire más úton jár, mint az európai konzervatívok, az jól látszik azon, mennyire nem engedi korteskedni az ellenoldalt. A MSZP pl. 5 percnyi időre kapott ígéretet az állami televíziótól. Mármint összesen, az egész kampány során. E tekintetben Magyarország erősen tart vissza a múltba. Ezért a szocialisták kénytelenek közvetítőkön keresztül plakáthelyeket bérelni. De így is csak 300 hirdetést tudnak kiragasztani, míg a Fidesz 20 ezret.
Korlátozzák a választási gyűlések lehetőségét is. És akkor még ott van a Számvevőszék, amely kemény bírságot szabott ki például a zöldekre. A Fidesz költségvetését viszont egyáltalán nem ellenőrzi. Az MTI nem számol be az ellenzéki pártok sajtótájékoztatóiról, ugyanakkor a hivatalos propagandát normális hírek formájában közli. És ha ellenzéki politikusok netán interjút adnak a köztévé ún. újságíróinak, maguk is felvetetik a beszélgetést, nehogy az MTVA meg tudja hamisítani az anyagot.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága megdöbbentőnek és a nemzetközi, illetve uniós jog durva megsértésének minősítette, hogy Magyarország két afgán családot is kitoloncolt Szerbiába. A négy felnőttet és 7 gyereket az éjszaka kellős közepén, néhány órányi időkülönbséggel tették át a határon. Emberi jogi szervezetek szerint odaát senki sem várta őket a senki földjén, de egyébként is teljesen szokatlan, hogy éjjel deportáljanak bárkit is. Ugyanakkor az Európai Emberi Jogi Bíróság egy harmadik afgán család esetében felfüggesztette a hasonló magyar eljárást.
Akiket visszaküldtek, azok közül egy 16 éves fiatal immár Szabadkán elmesélte, hogy a magyar hatóságok úgy bántak velük, mint az állatokkal. Még az sem érdekelte őket, hogy az anyja terhes. Egyébként több mint két évet vártak szerb földön, hogy menedéket kérhessenek Magyarországon, mert nem akartak illegálisan belépni. A tranzitövezetben jó három hónapot töltöttek el, amikor elutasították a keresetüket. A fiú azt mondja, igazából meg sem vizsgálták az indokokat és hiábavaló volt a fellebbezés is. A végzést egy nappal korábban kapták meg, majd érkeztek is a rendőrök, hogy a kerítés egyik kapuján át visszaküldjék őket a szerbekhez. A világszervezet illetékes főbiztosa egyetért azzal, hogy Bevándorlási Hivatal félvállról vette az ügyet, amit Grandi igencsak sajnálatosnak minősített, a bánásmóddal együtt.
Magyarország igazából Afganisztánba akarta deportálni mind a három érintett afgán családot, de ez nem sikerült, noha az egész eljárás azt volt hivatott igazolni, hogy a kormány mennyire el van szánva az „illegális migránsok” elleni harcban, közvetlenül az európai választás előtt. Az egyik anya, aki négy gyerekével próbál menedéket kapni, azt mondta, hogy legálisan érkeztek, ám egy zárt táborban tartották őket. Ők azok, akik érdekében közbeavatkozott a nemzetközi bíróság, miután az egyik fiú két hónapja szívműtéten esett át. A másik családnál a 35 éves, várandós anya elájult, amikor közölték velük, hogy menniük kell. De azt legalább ők dönthették el, hogy Szerbiát választják, miközben Budapesten már várakozott a gép, hogy visszavigye őket Afganisztánba. Ez utóbbi akcióban közreműködött volna a Frontex.
A jelentés kiemeli, hogy mindhárom família jó két évet vesztegelt szerb földön, amíg – legálisan – végre bejutott Magyarországra. Léderer András, a Helsinki Bizottságtól azt mondja, az illetékes hatóság nem nézett érdemben utána a kérelmeknek. Az ENSZ menekültügyi szervezete szerint jogsértő, hogy automatikusan elutasítják a beadványt, ha valaki biztonságosnak minősített államon keresztül érkezik. Egyébként az afgánok elmesélték, hogy miután megszületett az elutasító végzés, onnantól kezdve nem kaptak sem élelmet, sem gyógyszert.
Magyarországon rendkívül erős a rasszizmus és a hatóságok megtagadják a menedékkérőktől az élelmet a tranzitzónákban, hogy távozásra kényszerítsék őket. Erről a Helsinki Bizottság vezetője számolt be. Pardavi Márta azt mondja, az utóbbi 3 évben olyan gyakorlatot és retorikát tapasztalnak a hatóságok részéről, ami 10 éve még elképzelhetetlen lett volna. Európában azonban továbbra sem járja, hogy éheztessenek olyan embereket, akiket bezárnak. Hozzátette ugyanakkor, hogy az Emberi Jogi Bíróság felfüggesztő határozata nem elegendő, itt kötelező jogi döntésre volna szükség, hogy ellátást kapjanak a menedékérők. Egyébként jelenleg naponta csupán két kérelmező léphet be a tranzitövezetekbe. Ezek gyakorlatilag fogolytáborként működnek, a Helsinki Bizottság képviselői már egyikbe sem mehetnek be, csakis az ügyvédek, akik ellátják a menekültek képviseletét. Viszont utóbbiak nem kapnak immár pszichológustól sem segítséget.
A szakértő azt mondja, hogy ezeket az embereket gyakorlatilag őrizetben tartják, de nem lehet ellene tiltakozni, mert a magyar fél szerint nem őrizetről van szó. Pardavi problémásnak tartja azt is, hogy ördögi körbe kerülnek, akik Szerbia felől érkeznek, mert esetükben automatikusan az a megítélés, hogy nem jogosultak a menedékre, hiszen biztonságos államból jutottak magyar területre. Ezért csak akkor van reményük a sikerre, ha fellebbeznek. Ügyük eljuthat egészen az Európai Bíróságig, ami több hónapot is jelenthet, ám a magyar kormány nem akar ilyen sokáig várni. Ezért vonja meg a táplálékot az érintettektől. De hogy hányan hátráltak meg, arról a civileknek nincsenek adataik. Viszont ha valaki mégiscsak maradhat, az nem kap semmiféle támogatást, csak NGO-kra támaszkodhat. Lakást azonban csak nehezen találnak, mert hat az idegenellenes propaganda. Ezért sokan továbbállnak Németországba, mivel onnan a Dublini rendszer ellenére sem küldik vissza őket, hiszen Magyarországon nem részesülnek semmiféle védelemben.
