EP-választás: eddig 20 külképviseleti megfigyelőt regisztrált az NVB, mindannyian fideszesek

Publikálás dátuma
2019.05.09. 07:36
Illusztráció
Fotó: Népszava
Még egy hétig lehet újabb megfigyelőket bejelenteni. A választáson listát állító pártok az NVI munkáját követő delegáltat is küldhetnek - ilyenből eddig 5 jobbikost és 5 fideszest regisztráltak.
Még egy hétig lehet megfigyelőket bejelenteni a május 26-i európai parlamenti (EP-) választásra. A választási eljárási törvény szerint a külképviseletekre az EP-választáson listát állító jelölőszervezetek külképviseletenként két-két megfigyelőt küldhetnek. A közös jelöltet állító jelölőszervezetek együttesen jogosultak két megfigyelő küldésére.
Az EP-választáson kilenc párt és pártszövetség állított listát: MSZP-Párbeszéd, Magyar Kétfarkú Kutya Párt, Jobbik Magyarországért Mozgalom, Fidesz-KDNP, Momentum Mozgalom, Demokratikus Koalíció, Mi Hazánk Mozgalom, Magyar Munkáspárt, Lehet Más a Politika.
Külképviseleti megfigyelő csak választójoggal rendelkező magyar állampolgár lehet. A külképviseleti megfigyelőt a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB) május 16-án 16 óráig lehet bejelenteni, ezt követően a Nemzeti Választási Iroda ellenőrzi a külképviseleti megfigyelő választójogát, és ha rendben találja, a megfigyelőt nyilvántartásba veszi.
Az NVB eddig húsz külképviseleti megfigyelőt vett nyilvántartásba, valamennyit a Fidesz-KDNP jelentette be.

A nyilvántartásba vett külképviseleti megfigyelő jelen lehet a külképviseleti választási iroda munkájánál, figyelemmel kísérheti a szavazás menetét, az iroda munkáját, a szavazás befejezéséről kiállított jegyzőkönyvben rögzítheti észrevételeit, kifogást nyújthat be, valamint a szavazás lezárása után a lezárt urnát aláírhatja. A szavazást és a külképviseleti választási iroda munkáját azonban nem befolyásolhatja vagy zavarhatja, a szavazóhelyiségben köteles regisztrációs kártyát viselni. A külképviseleti megfigyelő megbízásával és tevékenységével kapcsolatos költségek a megbízót (azaz a pártot) terhelik.
A választópolgárok az EP-választáson 93 ország 132 külképviseletén adhatják le voksukat, vagyis ennyi külképviseletre jelenthetnek be megfigyelőt a pártok.
Az EP-választáson listát állító pártok a Nemzeti Választási Iroda (NVI) tevékenységét nyomon követő megfigyelőket is delegálhatnak, akik egyebek mellett személyesen figyelhetik majd a levélszavazatok feldolgozását. A listát állító jelölőszervezetek legfeljebb öt ilyen megfigyelőt bízhatnak meg.
Az NVB eddig tíz, az NVI mellé delegált megfigyelőt vett nyilvántartásba, ötöt a Jobbik, ötöt a Fidesz-KDNP jelentett be.

A nyilvántartásba vett megfigyelő jelen lehet az iroda munkájánál, de nem befolyásolhatja és nem zavarhatja. Az NVI mellé delegált megfigyelők bejelentésére ugyancsak május 16-án 16 óráig van lehetőség.

Nem kell megismételni a történelemérettségit

Publikálás dátuma
2019.05.09. 07:21
Képünk illusztráció
Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI
A rendőrség nyomoz az ügyben.
Nem kell megismételni a történelem írásbeli érettségi vizsgát - közölte az Oktatási Hivatal (OH) szerda este.  "A megjelent híresztelésekkel ellentétben az Oktatási Hivatal nem íratja újra a történelem írásbeli érettségit. Az esszékérdések esetleges kiszivárogtatása ügyében az Oktatási Hivatal a rendőrségi feljelentést megtette, a tények feltárása a nyomozó hatóságok feladata" - olvasható a közleményben. Az OH május 8-án, az írásbeli vizsga megkezdése után kapott bejelentést arról, hogy egy közösségi oldal zárt csoportjában a középszintű történelemérettségi feladatsorának esszétémáit a vizsga kezdete előtt közzétehették. A hivatal ismeretlen tettes ellen feljelentést tett. A BRFK szerda délután azt közölte, hogy megérkezett a feljelentés, amelynek alapján elrendelték a nyomozást ismeretlen tettes ellen.
Témák
érettségi
Frissítve: 2019.05.09. 07:38

A törvényes tarifa 21-szeresét követeli a Nemzeti Választási Iroda az MSZP-től

Publikálás dátuma
2019.05.09. 07:00

Legalábbis az NVI és a Tóth Bertalan közti jogvita erről szól.
Kifogással fordult a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB) Tóth Bertalan, mondván: hiába fizette meg a választói névjegyzékért a törvényben megállapított díjat, a Nemzeti Választási Bizottság további pénzt követel - mégpedig azért, mert rosszul értelmezi a jogszabályokat.
A történet megértéséhez szükséges tudni, hogy a választási szabályok értelmében a jelöltek, illetve a jelölő szervezetek a voksolás előtt megvásárolhatják az úgynevezett szavazói névjegyzéket, a névsort, amelyik megmutatja, hogy egy adott választókerületben kik jogosultak részt venni a megmérettetésen. A jelöltek a saját választókerületük névsorát vásárolhatják meg - a mindenkori bruttó minimálbér összegéért (ez most 149 ezer forint). Országos listát a jelölölő szervezetek vehetnek, ennek költsége, az említett 149 ezer forint, szorozva a szavazókerületek számával. Az országgyűlési választásokon egyszerű a matek: a 106 egyéni választókerület a szorzó.
Most viszont az NVI azzal érvel, az rendben van, hogy Tóth Bertalan átutalta az említett 149 ezer forintot, de ha választói névjegyzéket akar, akkor ezt az összeget toldja meg 2,98 millió forinttal. Az NVI ugyanis úgy számol, hogy az EP-választáson 21 képviselőt küldenek a magyar polgárok Brüsszelbe, így a kért névsor díja 21-szer 149 ezer forint. Tóth Bertalan szerint viszont az NVI jogértelmezési problémákkal küzd.
Az MSZP elnöke szerint ugyanis - tekintve, hogy listás voksolásról van szó - az egész ország egyetlen választókerületnek számít, mégpedig az ő kerületének, hiszen ő vezeti az MSZP és a Párbeszéd közös listáját. Az NVB várhatóan pénteken mondja meg, hogy szerinte Tóth Bertalannak igaza van-e.
Szerző