Iszunk, mint a gödény: 70 százalékkal nőtt a világ alkoholfogyasztása 1990 óta

Publikálás dátuma
2019.05.09. 10:45
Illusztráció
Fotó: Unsplash
Harminc év alatt 70 százalékkal növekedett az alkoholfogyasztás a világon a The Lancet című orvostudományi folyóiratban megjelent nemzetközi tanulmány szerint.
A 189 ország adatait elemző kutatásból kiderült, hogy 1990 és 2017 között a Föld lakosságának alkoholfogyasztása 70 százalékkal emelkedett, ezen belül különösen nagy mértékben a Távol-Keleten és Indiában. A fejlett nyugati ipari államokban csökkent az alkoholfogyasztás. Az értékek növekedése nemcsak a fejenként megnövekedett átlagfogyasztásra, hanem a népességnövekedésre vezethető vissza. Nagyok a regionális különbségek is a növekedés mértékét tekintve. Míg például Kínában, Indiában és Vietnamban erőteljes a növekedés, a kelet-európai országokban jelentősen visszaesett a fogyasztás magas mértéke.
A közlekedési balesetek, a szív- és érrendszeri megbetegedések, valamint a rák csak egy részét alkotják azoknak a halálokoknak, amelyek közvetve vagy közvetlenül az alkohollal állnak összefüggésben. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint 2016-ban minden 20. haláleset hátterében az alkohol állt. Emiatt a szervezet szerint 2025-re a 2018-as mértékhez képest tíz százalékkal kell csökkenteni a visszaeső alkoholfogyasztást. A tanulmány szerzői szerint azonban ez a cél valószínűleg nem fog teljesülni.

"Ehelyett az alkoholfogyasztás a megjósolható betegségek egyik fő rizikófaktorává válik, hatásai pedig jelentősen megnövekednek más kockázati tényezőkhöz képest"

- mondta el Jakob Manthey, a Drezdai Műszaki Egyetem klinikai pszichológiai és pszichoterápiai intézetének kutatója.

 A vizsgálathoz 15 és 99 év közötti emberek 1990-es, 2010-es és 2017-es alkoholfogyasztását elemezték 189 országban és ebből becsülték meg a 2030-as értékeket. Megállapították, hogy 2017-ben az észak-afrikai országokban és a Közel-Keleten ittak legkevesebbet, míg Közép- és Kelet-Európában a legtöbbet. A legnagyobb mértékű, 34 százalékos emelkedést 2010 óta a gazdaságilag feltörekvő délkelet-ázsiai országokban mérték.
Globálisan nézve 1990-ben a 15-99 évesek fejenként átlagosan 5,9 liter tiszta alkoholt fogyasztottak. 2017-ig ez a 6,5 literre emelkedett. A nyugati ipari országokban stagnált vagy csökkent az alkoholfogyasztás mértéke. 
Magyarországon 1990-ben fejenként átlagosan kiemelkedően sok, 17,2 liter tiszta alkohol fogyott, ez 2010-ben 12,1 literre, majd 2017-ben 11,2 literre csökkent. 
A legtöbb alkoholt Moldovában fogyasztották 2017-ben: fejenként évente átlagosan 15 litert, a legkevesebbet a muzulmán Kuvaitban, ahol kevesebb, mint 0,0005 litert. 
A különböző értékeket és változásaikat a kutatók olyan tényezőkre vezetik vissza, mint a vallás, az egészségpolitika és a gazdasági növekedés. A megfigyelések szerint a gazdasági növekedés a legerősebb hatású tényező. Elsősorban Kína és India szemlélteti ezt, ezekben az országokban 1990 és 2017 között átlagosan megkétszereződött az alkoholfogyasztás.
Szerző
Frissítve: 2019.05.09. 11:28

Egyre több medve bukkan majd fel Magyarországon

Publikálás dátuma
2019.05.08. 16:44
illusztráció
Fotó: AFP
A mackók igyekeznek kihasználni a tavasz adta lehetőségeket, hogy erejüket visszanyerjék, a cél érdekében pedig hatalmas területeket képesek bejárni.
Most, hogy itt a tavasz, sőt lassanként a nyár is, a medvék bőven „felébredtek”. A 24.hu Dr. Patkó László vadbiológussal, a WWF Magyarország nagyragadozók programvezetőjét kérdezte azzal kapcsolatban, kíváncsiak, mivel foglalatoskodnak nagyragadozóink, vannak-e friss adatok létszámukat illetően. „Nincs bizonyíték, hogy akár egyetlen bocs is született volna az országban. Azt sem tudjuk, hány medve lehet e pillanatban nálunk, van-e egyáltalán. Ám ami biztos, idén is volt már hivatalosan megerősített medveészlelés Magyarországon, a legutóbb április elején a Heves megyei Balaton település közelében.

Mostantól azonban mind gyakoribb felbukkanásukra számíthatunk, és hogy miért, arra életmódjuk adja meg a választ ”

– mondta a vadbiológus a portálnak. A közhiedelemmel ellentétben

a medvék nem alszanak téli álmot

abban az értelemben, mint a sünök vagy mondjuk a denevérek. Ezek az állatok gyakorlatilag hibernálják magukat, anyagcseréjük, szívverésük és testhőmérsékletük is drasztikusan lecsökken. A medvék testhőmérséklete mindössze négy Celsius-fokot esik, bár szívverésük és anyagcseréjük lelassul. A téli hónapok jellemzően élelem nélkül telnek, a február végén, márciusban „ébredező” állatok soványak, ráadásul, ha egy anyaállat még szoptat is, súlyának 40 százalékát veszítheti el.  

Április-május folyamán a legyengült mackók igyekeznek maximálisan kihasználni a tavasz adta lehetőségeket, hogy erejüket visszanyerjék, a cél érdekében pedig hatalmas területeket képesek bejárni.

Szerző
Témák
medve

60 év után került elő a Stonehenge egy darabja

Publikálás dátuma
2019.05.08. 11:55

Fotó: Nigel Francis/robertharding / AFP
Az ásatás egyik résztvevője, a most 90 éves Robert Phillips úgy döntött, több mint 60 év után visszaadja a Stonehenge egy darabját, amelyet 1958-ban emeltek ki az egyik gigászi kőoszlopból.
Senki sem tudta, hol volt az a több mint egy méter hosszú darab, amelyet az egyik kő belsejéből fúrtak ki, míg az ásatás egyik résztvevője, a 90 éves Robert Phillips úgy nem döntött, hogy visszaadja - írta a BBC hírportálja. A hatalmas őskori kőépítményért felelős English Heritage hivatala azt reméli, hogy a megkerült minta segít megállapítani, honnan származtak a kövek.
1958-ban a régészek azon dolgoztak, hogy megakadályozzák egy három kőből álló építmény összedőlését: két oszlop tartott egy harmadikat, amely vízszintesen feküdt rajtuk. Az egyik függőleges kőtömbön repedéseket találtak. Úgy döntöttek, megerősítik, ezért több helyen átfúrták és az üregekbe fémrudakat illesztettek. A javítás nyomait az ásatáskor talált homokkődarabokkal álcázták. Robert Phillips magával vitte a fúrással kiemelt kődarabok egyikét. Eleinte a munkahelyén tartotta egy műanyagcsőben, majd miután nyugdíjba ment és Floridába költözött, amerikai otthona falára helyezte.
A gigantikus kőtömbök megerősítéséhez egy gyémántvágó cég segítségét kérték, a férfi akkoriban náluk dolgozott, így került a régészeti ásatásra. A Van Moppes vállalat munkatársai három darab egyméteres kőmintát emeltek ki a tömb belsejéből, Phillips pedig magával vitte az egyiket. Kilencvenedik születésnapja előestéjén azonban úgy döntött, visszaadja a kőmintát. 
Noha a kődarabot tavaly májusban adta vissza a férfi, az örökségvédelmi hivatal csak most számolt be róla, mert előbb meg akartak bizonyosodni a minta valódiságáról. Az továbbra is rejtély, hol lehet a másik két minta.
Szerző
Témák
Stonehenge