Megtalálták a brit Tutanhamont

Publikálás dátuma
2019.05.09. 15:15

Fotó: MOLA
Egy feltehetően a VI. században élt angolszász herceg maradványait tárták fel az essexi Southend mellett. Ez a lelet a "brit válasz Tutamhamon sírjára" - írta a felfedezés jelentőségéről a BBC News.
A southendi Prittlewell temetkezési helyet 2003-ban fedezték fel. A királyi sírhelyre egy kocsma és egy szupermarket között bukkantak rá útépítés közben. Régészek tárták fel a sírt, amely több tucatnyi ritka műkincset rejtett. Emberi maradványként mindössze fogzománctöredékek kerültek elő, de a szakértők ebből is arra következtettek, hogy a sírban egy hatodik századi angolszász herceg nyugodott.
A leletet a legrégebbi keresztény angolszász királyi maradványként tartják számon. A temetkezési helyet a Londoni Archeológiai Múzeum (Mola) kutatócsoportja tárta fel. Mint hangsúlyozták: megdöbbentette őket, mennyire érintetlen állapotban volt a sírkamra. 
A faszerkezetes sírbolt másfél méter mély, négyméteres oldalú, négyzet alakú temetkezési hely. A sírban körülbelül 40 értékes és ritka műtárgyat találtak, köztük egy lantot és egy 1400 éves dobozt, amely az egyetlen példája a britanniai festett angolszász asztalosmunkának. Aranyérmék, ezüstözött nyakú, fából készült ivóedény, dekoratív üvegedények és egy feltehetően Szíriából származó kancsó is előkerült a sírból.
A tárgyakat pontosan megkoreografált temetési szertartás során helyezték el a sírban, ami ugyancsak arra utal, hogy a sír előkelő származású ember maradványait őrzi. Mivel nem lehet tudni, kit temettek a sírba, a helyiek prittlewelli hercegként emlegetik. A szakemberek eleinte azt feltételezték, hogy az Essexben az időszámítás után 604 és 616 között uralkodó szász király, Saebert maradványait helyezték a sírba, a karbonos kormeghatározás és más tesztek szerint azonban a sír időszámítás után 575 és 605 között készült, legalább 11 évvel az uralkodó halála előtt. 
15 éves kutatómunka után az archeológusok arra az eredményre jutottak, hogy a legvalószínűbb, hogy a sírban Seaxa, Saebert fivére nyugszik. A koporsó fejrészén arannyal borított kis kereszteket találtak, ezeket valószínűleg a halott szemeire helyezték egykor, és ebből nyilvánvaló, hogy keresztény volt a halott. Más temetkezési tárgyak viszont a pogány hitvilágot és hagyományokat idézik. A fából készült koporsó szokatlanul nagy méretű volt, szépen kidolgozott fedéllel. A méretei alapján a test, amelyet elhelyeztek benne, legalább 168 cm magas lehetett. A sírban elhelyezett, aranyozott díszítésű, szépen megmunkált kard szintén azt az elméletet erősíti, hogy királyi származású személyé volt a sír.
Sophie Jackson, a Mola kutatási igazgatója elmondta: váratlan volt a sír felfedezése, mivel annyira valószínűtlennek tűnt, hogy 2003-ban rendkívüli leletre bukkanjanak egy útépítésen, ami a britek számára Tutanhamon sírjával lehet egyenértékű. Mint hozzátette: a lelet "nagyon izgalmas", átmeneti időszakból származik, amikor a kereszténység még éppen csak megérkezett a Brit-szigetekre. A temetkezési helyen talált tárgyak is a pogány és a keresztény temetkezési szokások találkozását jelzik.
A feltáráson és a helyszín rekonstruálásán több mint 40 szakember dolgozott. Néhány tárgy annyira erodálódott, hogy csupán a lenyomata maradt meg, ezeket digitális technológiával állították helyre. A sírkamra néhány jellegzetes tárgyát szombattól a southendi Központi Múzeumban állítják ki. A múzeum honlapot is indított, amely tájékoztatást nyújt a temetkezési helyről.
Szerző
Frissítve: 2019.05.09. 15:36

Denevérszerű, de repülni nem tudó dinoszaurusz maradványokat találtak Kínában

Publikálás dátuma
2019.05.09. 11:11

Fotó: Sun zifa / AFP/Imaginechina
Szárnyas dinoszauruszfajta maradványaira bukkantak kínai tudósok, a lelet a dinoszauruszok evolúciójának egy olyan szakaszára világít rá, amelynek során egyes alfajok a madarak felé kezdtek fejlődni - jelentette a Hszinhua kínai állami hírügynökség csütörtökön.
A jó állapotban fennmaradt, mintegy 163 millió éves fosszíliát az északkelet-kínai Liaoning tartományban találták még 2017-ben. A maradványok a szakértők szerint egy eddig ismeretlen, 32 centiméter hosszú, és 300 grammos testtömegű theropodától, vagyis két lábon járó hüllőmedencéjű dinoszaurusztól származnak, amelynek hártyás szövet alkotta, tollas szárnyai voltak, repülni azonban nem tudott.
A szarkaméretű dinoszaurusz a kutatók szerint fákra mászhatott, és lehetséges, hogy a denevérszárnyakhoz hasonló hártyáit a levegőben siklásra használhatta, miközben fáról fára ugrándozott. A nagyméretű mellcsont hiánya azonban arra utal, hogy a fajta nem tudott a madarakhoz vagy denevérekhez hasonlóan repülni. 
ambopteryx longibrachium
Fotó: Sun zifa / AFP/Imaginechina
Az újonnan felfedezett fajnak az ambopteryx longibrachium nevet adták, utalva arra, hogy a fajta átmenet a repülő őshüllők, vagyis pteroszauruszok és a dinoszauruszok között. Vang Min, a Kínai Tudományos Akadémia őskortannal foglalkozó intézetének kutatója és a dinoszaurusz maradványairól szóló, a Nature című tudományos szaklapban publikált tanulmány elsőszámú szerzője elmondta: az ambopteryx longibrachium a szintén Liaoning tartományból előkerült maradványok alapján felfedezett scansoropterygidae családba sorolható, amely a nevét a példányokat jellemző "mászó szárnyakról" kapta. 
A kutató kiemelte: számos fajtáról ismert, hogy madarakhoz hasonló tollazattal rendelkeztek, és az evolúció során madarakká fejlődtek, de ez az új faj különösen érdekes, mert a hártyás, denevérszerű szárnyakkal rendelkező fajok létezése eddig nem volt széleskörben elfogadott elmélet.
Szerző
Frissítve: 2019.05.09. 11:33

Iszunk, mint a gödény: 70 százalékkal nőtt a világ alkoholfogyasztása 1990 óta

Publikálás dátuma
2019.05.09. 10:45
Illusztráció
Fotó: Unsplash
Harminc év alatt 70 százalékkal növekedett az alkoholfogyasztás a világon a The Lancet című orvostudományi folyóiratban megjelent nemzetközi tanulmány szerint.
A 189 ország adatait elemző kutatásból kiderült, hogy 1990 és 2017 között a Föld lakosságának alkoholfogyasztása 70 százalékkal emelkedett, ezen belül különösen nagy mértékben a Távol-Keleten és Indiában. A fejlett nyugati ipari államokban csökkent az alkoholfogyasztás. Az értékek növekedése nemcsak a fejenként megnövekedett átlagfogyasztásra, hanem a népességnövekedésre vezethető vissza. Nagyok a regionális különbségek is a növekedés mértékét tekintve. Míg például Kínában, Indiában és Vietnamban erőteljes a növekedés, a kelet-európai országokban jelentősen visszaesett a fogyasztás magas mértéke.
A közlekedési balesetek, a szív- és érrendszeri megbetegedések, valamint a rák csak egy részét alkotják azoknak a halálokoknak, amelyek közvetve vagy közvetlenül az alkohollal állnak összefüggésben. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint 2016-ban minden 20. haláleset hátterében az alkohol állt. Emiatt a szervezet szerint 2025-re a 2018-as mértékhez képest tíz százalékkal kell csökkenteni a visszaeső alkoholfogyasztást. A tanulmány szerzői szerint azonban ez a cél valószínűleg nem fog teljesülni.

"Ehelyett az alkoholfogyasztás a megjósolható betegségek egyik fő rizikófaktorává válik, hatásai pedig jelentősen megnövekednek más kockázati tényezőkhöz képest"

- mondta el Jakob Manthey, a Drezdai Műszaki Egyetem klinikai pszichológiai és pszichoterápiai intézetének kutatója.

 A vizsgálathoz 15 és 99 év közötti emberek 1990-es, 2010-es és 2017-es alkoholfogyasztását elemezték 189 országban és ebből becsülték meg a 2030-as értékeket. Megállapították, hogy 2017-ben az észak-afrikai országokban és a Közel-Keleten ittak legkevesebbet, míg Közép- és Kelet-Európában a legtöbbet. A legnagyobb mértékű, 34 százalékos emelkedést 2010 óta a gazdaságilag feltörekvő délkelet-ázsiai országokban mérték.
Globálisan nézve 1990-ben a 15-99 évesek fejenként átlagosan 5,9 liter tiszta alkoholt fogyasztottak. 2017-ig ez a 6,5 literre emelkedett. A nyugati ipari országokban stagnált vagy csökkent az alkoholfogyasztás mértéke. 
Magyarországon 1990-ben fejenként átlagosan kiemelkedően sok, 17,2 liter tiszta alkohol fogyott, ez 2010-ben 12,1 literre, majd 2017-ben 11,2 literre csökkent. 
A legtöbb alkoholt Moldovában fogyasztották 2017-ben: fejenként évente átlagosan 15 litert, a legkevesebbet a muzulmán Kuvaitban, ahol kevesebb, mint 0,0005 litert. 
A különböző értékeket és változásaikat a kutatók olyan tényezőkre vezetik vissza, mint a vallás, az egészségpolitika és a gazdasági növekedés. A megfigyelések szerint a gazdasági növekedés a legerősebb hatású tényező. Elsősorban Kína és India szemlélteti ezt, ezekben az országokban 1990 és 2017 között átlagosan megkétszereződött az alkoholfogyasztás.
Szerző
Frissítve: 2019.05.09. 11:28