Denevérszerű, de repülni nem tudó dinoszaurusz maradványokat találtak Kínában

Publikálás dátuma
2019.05.09. 11:11

Fotó: Sun zifa / AFP/Imaginechina
Szárnyas dinoszauruszfajta maradványaira bukkantak kínai tudósok, a lelet a dinoszauruszok evolúciójának egy olyan szakaszára világít rá, amelynek során egyes alfajok a madarak felé kezdtek fejlődni - jelentette a Hszinhua kínai állami hírügynökség csütörtökön.
A jó állapotban fennmaradt, mintegy 163 millió éves fosszíliát az északkelet-kínai Liaoning tartományban találták még 2017-ben. A maradványok a szakértők szerint egy eddig ismeretlen, 32 centiméter hosszú, és 300 grammos testtömegű theropodától, vagyis két lábon járó hüllőmedencéjű dinoszaurusztól származnak, amelynek hártyás szövet alkotta, tollas szárnyai voltak, repülni azonban nem tudott.
A szarkaméretű dinoszaurusz a kutatók szerint fákra mászhatott, és lehetséges, hogy a denevérszárnyakhoz hasonló hártyáit a levegőben siklásra használhatta, miközben fáról fára ugrándozott. A nagyméretű mellcsont hiánya azonban arra utal, hogy a fajta nem tudott a madarakhoz vagy denevérekhez hasonlóan repülni. 
ambopteryx longibrachium
Fotó: Sun zifa / AFP/Imaginechina
Az újonnan felfedezett fajnak az ambopteryx longibrachium nevet adták, utalva arra, hogy a fajta átmenet a repülő őshüllők, vagyis pteroszauruszok és a dinoszauruszok között. Vang Min, a Kínai Tudományos Akadémia őskortannal foglalkozó intézetének kutatója és a dinoszaurusz maradványairól szóló, a Nature című tudományos szaklapban publikált tanulmány elsőszámú szerzője elmondta: az ambopteryx longibrachium a szintén Liaoning tartományból előkerült maradványok alapján felfedezett scansoropterygidae családba sorolható, amely a nevét a példányokat jellemző "mászó szárnyakról" kapta. 
A kutató kiemelte: számos fajtáról ismert, hogy madarakhoz hasonló tollazattal rendelkeztek, és az evolúció során madarakká fejlődtek, de ez az új faj különösen érdekes, mert a hártyás, denevérszerű szárnyakkal rendelkező fajok létezése eddig nem volt széleskörben elfogadott elmélet.
Szerző
Frissítve: 2019.05.09. 11:33

Iszunk, mint a gödény: 70 százalékkal nőtt a világ alkoholfogyasztása 1990 óta

Publikálás dátuma
2019.05.09. 10:45
Illusztráció
Fotó: Unsplash
Harminc év alatt 70 százalékkal növekedett az alkoholfogyasztás a világon a The Lancet című orvostudományi folyóiratban megjelent nemzetközi tanulmány szerint.
A 189 ország adatait elemző kutatásból kiderült, hogy 1990 és 2017 között a Föld lakosságának alkoholfogyasztása 70 százalékkal emelkedett, ezen belül különösen nagy mértékben a Távol-Keleten és Indiában. A fejlett nyugati ipari államokban csökkent az alkoholfogyasztás. Az értékek növekedése nemcsak a fejenként megnövekedett átlagfogyasztásra, hanem a népességnövekedésre vezethető vissza. Nagyok a regionális különbségek is a növekedés mértékét tekintve. Míg például Kínában, Indiában és Vietnamban erőteljes a növekedés, a kelet-európai országokban jelentősen visszaesett a fogyasztás magas mértéke.
A közlekedési balesetek, a szív- és érrendszeri megbetegedések, valamint a rák csak egy részét alkotják azoknak a halálokoknak, amelyek közvetve vagy közvetlenül az alkohollal állnak összefüggésben. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint 2016-ban minden 20. haláleset hátterében az alkohol állt. Emiatt a szervezet szerint 2025-re a 2018-as mértékhez képest tíz százalékkal kell csökkenteni a visszaeső alkoholfogyasztást. A tanulmány szerzői szerint azonban ez a cél valószínűleg nem fog teljesülni.

"Ehelyett az alkoholfogyasztás a megjósolható betegségek egyik fő rizikófaktorává válik, hatásai pedig jelentősen megnövekednek más kockázati tényezőkhöz képest"

- mondta el Jakob Manthey, a Drezdai Műszaki Egyetem klinikai pszichológiai és pszichoterápiai intézetének kutatója.

 A vizsgálathoz 15 és 99 év közötti emberek 1990-es, 2010-es és 2017-es alkoholfogyasztását elemezték 189 országban és ebből becsülték meg a 2030-as értékeket. Megállapították, hogy 2017-ben az észak-afrikai országokban és a Közel-Keleten ittak legkevesebbet, míg Közép- és Kelet-Európában a legtöbbet. A legnagyobb mértékű, 34 százalékos emelkedést 2010 óta a gazdaságilag feltörekvő délkelet-ázsiai országokban mérték.
Globálisan nézve 1990-ben a 15-99 évesek fejenként átlagosan 5,9 liter tiszta alkoholt fogyasztottak. 2017-ig ez a 6,5 literre emelkedett. A nyugati ipari országokban stagnált vagy csökkent az alkoholfogyasztás mértéke. 
Magyarországon 1990-ben fejenként átlagosan kiemelkedően sok, 17,2 liter tiszta alkohol fogyott, ez 2010-ben 12,1 literre, majd 2017-ben 11,2 literre csökkent. 
A legtöbb alkoholt Moldovában fogyasztották 2017-ben: fejenként évente átlagosan 15 litert, a legkevesebbet a muzulmán Kuvaitban, ahol kevesebb, mint 0,0005 litert. 
A különböző értékeket és változásaikat a kutatók olyan tényezőkre vezetik vissza, mint a vallás, az egészségpolitika és a gazdasági növekedés. A megfigyelések szerint a gazdasági növekedés a legerősebb hatású tényező. Elsősorban Kína és India szemlélteti ezt, ezekben az országokban 1990 és 2017 között átlagosan megkétszereződött az alkoholfogyasztás.
Szerző
Frissítve: 2019.05.09. 11:28

Egyre több medve bukkan majd fel Magyarországon

Publikálás dátuma
2019.05.08. 16:44
illusztráció
Fotó: AFP
A mackók igyekeznek kihasználni a tavasz adta lehetőségeket, hogy erejüket visszanyerjék, a cél érdekében pedig hatalmas területeket képesek bejárni.
Most, hogy itt a tavasz, sőt lassanként a nyár is, a medvék bőven „felébredtek”. A 24.hu Dr. Patkó László vadbiológussal, a WWF Magyarország nagyragadozók programvezetőjét kérdezte azzal kapcsolatban, kíváncsiak, mivel foglalatoskodnak nagyragadozóink, vannak-e friss adatok létszámukat illetően. „Nincs bizonyíték, hogy akár egyetlen bocs is született volna az országban. Azt sem tudjuk, hány medve lehet e pillanatban nálunk, van-e egyáltalán. Ám ami biztos, idén is volt már hivatalosan megerősített medveészlelés Magyarországon, a legutóbb április elején a Heves megyei Balaton település közelében.

Mostantól azonban mind gyakoribb felbukkanásukra számíthatunk, és hogy miért, arra életmódjuk adja meg a választ ”

– mondta a vadbiológus a portálnak. A közhiedelemmel ellentétben

a medvék nem alszanak téli álmot

abban az értelemben, mint a sünök vagy mondjuk a denevérek. Ezek az állatok gyakorlatilag hibernálják magukat, anyagcseréjük, szívverésük és testhőmérsékletük is drasztikusan lecsökken. A medvék testhőmérséklete mindössze négy Celsius-fokot esik, bár szívverésük és anyagcseréjük lelassul. A téli hónapok jellemzően élelem nélkül telnek, a február végén, márciusban „ébredező” állatok soványak, ráadásul, ha egy anyaállat még szoptat is, súlyának 40 százalékát veszítheti el.  

Április-május folyamán a legyengült mackók igyekeznek maximálisan kihasználni a tavasz adta lehetőségeket, hogy erejüket visszanyerjék, a cél érdekében pedig hatalmas területeket képesek bejárni.

Szerző
Témák
medve