tankönvy;Kello;

2019-05-10 06:00:00

Uniós milliárdokat költött a kétes minőségű állami tankönyvek fejlesztésére a kormány, a magánkiadókat meg elsorvasztják

Már feleannyi alternatív kötetet sem rendeltek az iskolák.

Az idei tankönyvrendelési időszakban a korábbi évhez képest kevesebb mint felére csökkent a magánkiadós tankönyvek iskolai megrendelésének aránya – derült ki az állami Könyvtárellátó Nonprofit Kft. (KELLO) előzetes adataiból, amiket a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesületének (TANOSZ) küldtek meg. Míg tavaly a tankönyvrendelések mintegy 32 százalékát tették ki a magánkiadók kötetei, idén ez az arány már csak 14 százalék. Az állami kiadású tankönyvek megrendelési aránya tehát 86 százalékra emelkedett.

Vagyis a kormány évek óta zajló, az alternatív kiadványok és kiadók kiszorítását célzó „tankönyvpolitikája” beérni látszik. Ezt tisztességes verseny helyett jogszabály-módosításokkal érték el: 2014 januárjától már nem adtak lehetőséget a magánkiadóknak új tankönyvek engedélyeztetésére, az idei évtől pedig – egy újabb törvénymódosítással – már azt sem tették lehetővé a kiadóknak, hogy a 2018 végén lejárt tankönyves engedélyeket meghosszabbíthassák. Emiatt több száz népszerű magánkiadós tankönyv került le a tankönyvjegyzékről, a rendelhető alternatív tankönyvek aránya 30 százalékra csökkent.

Mitől lehet az, hogy a tankönyvjegyzékről rendelhető magánkiadós kiadványok aránya 30 százalék, ám a megrendelésekben csupán 14 százalék az arányuk? A kérdést Romankovics András, a TANOSZ alelnöke válaszolta meg. – Több tankönyvcsalád a megszűnt engedélyek miatt hiányossá vált, például a 4. évfolyamos tankönyv még elérhető, de az 5-6. évfolyamos már nem. Egyes kiadványok esetében előfordul, hogy munkafüzetet még lehet rendelni, de hozzá tartozó tankönyv, ami alapján meg kellene oldani a feladatokat, már nincs rajta a listán. Így nyilvánvalóan nem rendeltek belőlük – mondta. 

Egy lapunk birtokába került, az Oktatáskutató és Fejlesztő intézet által készített összesítő táblázat szerint csak 2014-2016 között 5 milliárd 800 millió forintból oldották meg az új tankönyvek fejlesztését és tantermi kipróbálását. Utóbbihoz összesen 1350 magánszeméllyel – feltételezhetően pedagógusokkal – kötöttek megbízási szerződést, akiknek fejenként 100 ezer és egymillió forint közötti összegeket fizettek. Ezen felül 44 millió forintba kerültek a tankönyvhasználathoz szükséges felkészítések, mintegy 54 millióba a szakértői megbízások. A projekt teljes bérköltsége a jelzett időszakban mintegy 2 milliárd forint volt.

Az összeg legnagyobb részét, mintegy 3 milliárd forintot különböző cégekkel kötötték, például rendezvényszervezés, eszközbeszerzés, tanácsadás, „szellemi hozzájárulás” címén. A rendezvényekre több mint 200 milliót költöttek; tartottak szakmai tanévnyitó konferenciát egy budapesti hotelben, ahol csak az étel- és italfogyasztás 3 millió forintba került. Több mint 11 millió forintért szereztek be írószereket. A Nemzeti Közoktatási Portál kapcsolódó fejlesztései is megközelítőleg egymilliárd forintba kerültek.

A TANOSZ számításai szerint egyetlen állami, „újgenerációs” tankönyv fejlesztése 40-50 millió forintba kerülhet – a magánkiadók saját tankönyveik fejlesztését ennek töredékéből oldják meg. – Ennyi pénzből nemcsak egy tankönyvet, hanem egy egész tankönyvcsaládot tudnának előállítani – fogalmazott Kereszty Péter, a TANOSZ elnöke. Arra a kérdésre, ha jövőre bevezetik az új Nemzeti alaptantervet és új kerettantervek lesznek, mindez pénzkidobás volt-e, úgy felelt: nem volt az, minden bizonnyal majd a tankönyvekhez igazítják a kerettanterveket, nem pedig fordítva. – Új tankönyvek kidolgozására már nem is lenne idő – mutatott rá.

A TANOSZ elnöke a kialakult helyzetről úgy vélekedett: a kormány intézkedései amellett, hogy a szabad tankönyvválasztáshoz való jogot csorbítják – sőt, lassan teljesen megszüntetik –, a tankönyvellátásban érintett magyar kis- és középvállalkozásokat is elsorvasztják.