Uniós milliárdokat költött a kétes minőségű állami tankönyvek fejlesztésére a kormány, a magánkiadókat meg elsorvasztják

Publikálás dátuma
2019.05.10. 06:00

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Már feleannyi alternatív kötetet sem rendeltek az iskolák.
Az idei tankönyvrendelési időszakban a korábbi évhez képest kevesebb mint felére csökkent a magánkiadós tankönyvek iskolai megrendelésének aránya – derült ki az állami Könyvtárellátó Nonprofit Kft. (KELLO) előzetes adataiból, amiket a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesületének (TANOSZ) küldtek meg. Míg tavaly a tankönyvrendelések mintegy 32 százalékát tették ki a magánkiadók kötetei, idén ez az arány már csak 14 százalék. Az állami kiadású tankönyvek megrendelési aránya tehát 86 százalékra emelkedett. Vagyis a kormány évek óta zajló, az alternatív kiadványok és kiadók kiszorítását célzó „tankönyvpolitikája” beérni látszik. Ezt tisztességes verseny helyett jogszabály-módosításokkal érték el: 2014 januárjától már nem adtak lehetőséget a magánkiadóknak új tankönyvek engedélyeztetésére, az idei évtől pedig – egy újabb törvénymódosítással – már azt sem tették lehetővé a kiadóknak, hogy a 2018 végén lejárt tankönyves engedélyeket meghosszabbíthassák. Emiatt több száz népszerű magánkiadós tankönyv került le a tankönyvjegyzékről, a rendelhető alternatív tankönyvek aránya 30 százalékra csökkent. Mitől lehet az, hogy a tankönyvjegyzékről rendelhető magánkiadós kiadványok aránya 30 százalék, ám a megrendelésekben csupán 14 százalék az arányuk? A kérdést Romankovics András, a TANOSZ alelnöke válaszolta meg. – Több tankönyvcsalád a megszűnt engedélyek miatt hiányossá vált, például a 4. évfolyamos tankönyv még elérhető, de az 5-6. évfolyamos már nem. Egyes kiadványok esetében előfordul, hogy munkafüzetet még lehet rendelni, de hozzá tartozó tankönyv, ami alapján meg kellene oldani a feladatokat, már nincs rajta a listán. Így nyilvánvalóan nem rendeltek belőlük – mondta.  Egy lapunk birtokába került, az Oktatáskutató és Fejlesztő intézet által készített összesítő táblázat szerint csak 2014-2016 között 5 milliárd 800 millió forintból oldották meg az új tankönyvek fejlesztését és tantermi kipróbálását. Utóbbihoz összesen 1350 magánszeméllyel – feltételezhetően pedagógusokkal – kötöttek megbízási szerződést, akiknek fejenként 100 ezer és egymillió forint közötti összegeket fizettek. Ezen felül 44 millió forintba kerültek a tankönyvhasználathoz szükséges felkészítések, mintegy 54 millióba a szakértői megbízások. A projekt teljes bérköltsége a jelzett időszakban mintegy 2 milliárd forint volt. Az összeg legnagyobb részét, mintegy 3 milliárd forintot különböző cégekkel kötötték, például rendezvényszervezés, eszközbeszerzés, tanácsadás, „szellemi hozzájárulás” címén. A rendezvényekre több mint 200 milliót költöttek; tartottak szakmai tanévnyitó konferenciát egy budapesti hotelben, ahol csak az étel- és italfogyasztás 3 millió forintba került. Több mint 11 millió forintért szereztek be írószereket. A Nemzeti Közoktatási Portál kapcsolódó fejlesztései is megközelítőleg egymilliárd forintba kerültek. A TANOSZ számításai szerint egyetlen állami, „újgenerációs” tankönyv fejlesztése 40-50 millió forintba kerülhet – a magánkiadók saját tankönyveik fejlesztését ennek töredékéből oldják meg. – Ennyi pénzből nemcsak egy tankönyvet, hanem egy egész tankönyvcsaládot tudnának előállítani – fogalmazott Kereszty Péter, a TANOSZ elnöke. Arra a kérdésre, ha jövőre bevezetik az új Nemzeti alaptantervet és új kerettantervek lesznek, mindez pénzkidobás volt-e, úgy felelt: nem volt az, minden bizonnyal majd a tankönyvekhez igazítják a kerettanterveket, nem pedig fordítva. – Új tankönyvek kidolgozására már nem is lenne idő – mutatott rá. A TANOSZ elnöke a kialakult helyzetről úgy vélekedett: a kormány intézkedései amellett, hogy a szabad tankönyvválasztáshoz való jogot csorbítják – sőt, lassan teljesen megszüntetik –, a tankönyvellátásban érintett magyar kis- és középvállalkozásokat is elsorvasztják. 

Propagandával felérő tartalmak

 A kormány célja az uniformizálás: a lehető legtöbb iskolában csak állami tankönyvekből tanítsanak. Ezek közé tartoznak azok az „újgenerációs” kiadványok, amelyek botrányos, nem egyszer propagandával is felérő politikai tartalmaikról, pontatlanságaikról, szakmai hibáikról váltak ismertté az utóbbi időben – és amelyek fejlesztésére, tesztelésére több milliárd forint uniós támogatást költöttek el.

Szerző
Témák
tankönvy Kello

„Döntenünk kell Európa vagy Orbanisztán között” - üzent az MSZP és Párbeszéd szövetsége

Publikálás dátuma
2019.05.09. 21:55
Tóth Bertalan, az MSZP elnöke, az MSZP-Párbeszéd közös listájának vezetője (k), Karácsony Gergely főpolgármester-jelölt (j2) és
Fotó: Mohai Balázs / MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap
Az unió jövője áll szemben a hatalmukat bebetonozó, a közösség szétverésére játszó despotákkal, meg kell óvni Magyarországot az újfasiszta szemlélettől – mondták csütörtöki fáklyás felvonulásukon az ellenzéki pártok vezetői.
Európa jövőjét, a szociális Európa megvalósítását nevezték a május 26-i európai parlamenti (EP) választás tétjének az MSZP-Párbeszéd vezetői csütörtökön, az Európa-nap alkalmából tartott budapesti rendezvényen, írja az MTI.   Tóth Bertalan, az MSZP elnöke, az MSZP-Párbeszéd közös listájának vezetője a Szent Gellért téren, a két párt által szervezett fáklyás felvonulás előtt azt mondta: a jövő Európájának nem a multikról, nem a nemzetállamokról, hanem a munkavállalókról, a családokról kell szólnia. Hozzátette: azért küzdenek, hogy a miniszterelnök által aktívan szervezett nacionalisták, populisták ne kerüljenek Európa jövőjét meghatározó helyzetbe.
A szocialista politikus szerint az a kérdés, hogy május 26. után az EU az együttműködésről szól-e, vagy a nemzetállamok vezetői ragadják magukhoz a kezdeményezést csak azért, hogy saját országukban bebiztosítsák a hatalmukat. Itt Magyarországon pedig azért, hogy az uniós támogatásokat ellophassák - mondta az ellenzéki párt elnöke. Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke, úgy fogalmazott: „Magyarország európai uniós csatlakozásakor megvalósulni látszott az álmunk, hogy a sajtó szabad működése, szabad választások és az esélyek egyenlősége mellett békében élhetünk, ezt az álmot ellopták tőlünk, a tolvajt pedig Orbán Viktornak hívják”. 
Szabó szerint Orbán Viktor Putyin bábjaival, szélsőjobboldali barátaival, Salvinivel, Le Pennel, Wilders-szel összefogva az Európai Unió szétverésére tör. Annak érdekében teszi, hogy Oroszország karmaiba lökje a meggyengült közösséget, vagyis Orbán Viktor Európa és Magyarország árulója – mondta. Hogy ezt megakadályozzuk, olyan képviselőket kell az EP-be juttatni, akik szembe mernek szállni a Putyin-csatlósokkal – hangsúlyozta. Ujhelyi István szocialista EP-képviselő szerint 80 éve éppen az akkori Orbánok politikája vezetett a második világháborúhoz, amelynek 52 millióan estek áldozatul. Ezért nem hagyhatjuk, hogy újra behozzák az újfasizmust Magyarországra és bárki Európa-ellenes politikát folytasson a magyarság nevében - figyelmeztetett. „Május 26-án döntenünk kell: Európa, vagy Orbánisztán” - mondta a politikus.
 Tüttő Kata szocialista EP-képviselőjelölt szerint az EU ma már több mint egy békeszövetség, több mint egy kereskedelmi szövetség és több mint a nemzetek szövetsége. Ez ma az európai polgárok, az európai emberek szövetsége a jólétért, a biztonságért és a jövő generációjáért - fűzte hozzá.Karácsony Gergely, aki több baloldali párt főpolgármester-jelöltje, a Párbeszéd társelnöke azt mondta: arra szövetkeztek, hogy a többséget támogassák az oligarchákkal, a "ner-lovagokkal", vagyis a kiváltságosokkal szemben. Mint mondta: "Orbán Viktor nem Európa DNS-e, hanem Európa vírusa. Most fog eldőlni, hogy Európa immunrendszere elég erős-e ahhoz, hogy legyőzze ezt a vírust". Karácsony szerint az októberi önkormányzati választásokon vissza kell foglalni városainkat és falvainkat a kiskirályoktól". A zsarnoki politikát mindig a nagyvárosok rúgják le elsőként magukról. Így lesz ez Budapesten is - mondta a főpolgármester-jelölt. A demonstráció keretében a résztvevők piros luftballonokkal és fáklyákkal a kezükben a Szent Gellért térről a Fővám térre vonultak. 
Szerző

Hasít az egyetemisták körében a Momentum és a Kutyapárt

Publikálás dátuma
2019.05.09. 21:26
A Momentum vezetői egy tüntetésen
Fotó: Lakos Gábor / Népszava
A Jobbik már nem a favorit: a parlamenten kívüli ellenzéki Momentum a legnépszerűbb a hallgatók között, míg a Fidesz a második helyre került - erre jutott az MTA kutatócsoportja.
Már nem a Jobbik, hanem a Momentum a legnépszerűbb párt az egyetemisták körében. Egy most vasárnapi választáson a hallgatók 16 százaléka a parlamenten kívüli pártra voksolna. A Fidesz stabilan tartja a második helyét, a baloldali pártok viszont továbbra is képtelenek előrelépni a körükben – írja a Magyar Hang, a a Magyar Tudományos Akadémia kutatócsoportjának csütörtöki gyorsjelentését idézve.  Az MTA már a negyedik alkalommal vizsgálta a felsőoktatásban részt vevők politikai aktivitását – mérésükből pedig az is kiderült, hogy a fiatalok szóban forgó csoportját valójában érdekli a politika; a felmérések 2011-es készítése óta nem volt ilyen alacsony körükben a politikai kérdéseket teljesen elutasítók aránya.  

A lila párt lenyomja a zöldet

Az új pártok gyors betörése és térfoglalása korántsem rendkívüli – hívta fel a figyelmet Susánszky Pál kutató a gyorsjelentést ismertető tájékoztatón. Az Együtt ugyanis a 2013-as felmérésben ugyanilyen jól szerepelt. A Fidesz második helyezése egyébként közel olyan támogatottságot (15,5 százalék) jelent, mint a Momentumé. A belső válságot élő Jobbik idén csak a harmadik helyre (14 százalék) futott be. Újdonság viszont – mintegy igazolva az fiatalokban az újdonság iránti vágyat –, hogy a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) kikerült a korábban „egyebek” közé sorolt kategóriából, és mára a negyedik legtöbb támogatóval (13 százalék) rendelkező párt a hallgatók körében. Az MKKP és a Momentum robbanása leginkább az LMP kárára történt, a zöldpárt tűnik legkevésbé stabilnak: miközben 2011-ben még 18 százalékkal a második legnépszerűbb párt volt, ezúttal már csak a hallgatók 9 százalékának támogatottságát mondhatja magáénak. Az eredmények szerint a hagyományos baloldali pártok továbbra sem találtak gyógyírt az utánpótlás-válságukra: az MSZP, illetve az onnan kivált Demokratikus Koalíció népszerűsége a hallgatók körében öt százalék alatti. 

Érdekesség, hogy a politika szó hallatán továbbra is a legtöbben „korrupcióra”, a „hazugságra” és „Orbán Viktorra” asszociáltak

 de az idei felmérés szerint jóval több – például a Simicska Lajos által a közbeszédbe emelt trágár O1G kifejezés is a fiatalok eszébe jutott.
Egyébként a politikai kérdések iránt a társadalom- és bölcsészettudományi, illetve a jogi karokon tanulók érdeklődnek a leginkább, legkevésbé pedig a pedagógus- és a művészeti szakok hallgatói. A kutatók külön rákérdeztek a migráció kérdésére. Az adatok szerint a hallgatók 36 százaléka tovább szigorítaná (legnagyobb arányban a Fidesz és a Jobbik szavazói) a bevándorlók befogadását, 49 százalékuk szerint viszont erre nincs szükség.

A demokráciánál jobbat nem találtak

Figyelemre méltó, hogy javult a demokrácia megítélése. A hallgatók 57 százaléka szerint a demokrácia minden más politikai rendszernél jobb (ez négy év alatt tíz százalékkal növekedést jelent). Az így vélekedők aránya a bal-balközép pártok támogatói között kifejezetten magas. Lényegesen kisebb ugyanakkor a Fidesz-szavazók demokráciaelköteleződése. A Jobbik-szavazók még ennél is kevésbé hívei a demokráciának, de négy év alatt az elköteleződésük is jelentősen emelkedett. A demokrácia megítélése a kutatók szerint a válságból való kilábalással javult, ám ez korántsem speciális hazai a trend, illeszkedik az európai kutatások eredményeibe.

Fogyatkoznak a szabadságjogok

A kutatók kíváncsiak voltak a Kádár-rendszer, az 1989-től 2010-ig tartó posztszocializmus idejének, és az Orbán-korszak megítélésére is. Az eredmények szerint a Kádár-kor iránti vágy nem él a fiatalokban (még ha a lakáshoz jutás és a napi megélhetés szempontjából ezt tartották is a legjobbnak). A politikai szabadságjogok szerintük 1989-2010 között érvényesültek a leginkább, az Orbán-rendszert a családtámogatások miatt emelték ki a legtöbben.

politikai szabadságjogok szerintük 1989-2010 között érvényesültek a leginkább, az Orbán-rendszert a családtámogatások miatt emelték ki a legtöbben.

Ennek azért is van jelentősége, mert a hallgatók többségének politikai szocializációja a 2010 óta hatalmon levő Orbán-kormányok időszakára esik, egy részük pedig már a 2000-ben született. Az eredmények azért összehasonlíthatók a korábbiakkal, mert a hallgatói aktivitást az előző felmérések idején is ugyanazokkal a módszerekkel vizsgálták. 
Szerző