Lojális bírók háborodtak fel Handó felmentésének ötletén

Publikálás dátuma
2019.05.09. 17:55

Fotó: Bruzák Noémi / MTI
Hat bíróság vezetői és elnökei követelték, hogy az Országos Bírósági Tanács álljon el ó Handó Tünde visszahívásától. Handó maga nem borult ki annyira.
Bírósági vezetők határozatuk visszavonására szólították fel az Országos Bírói Tanács (OBT) tagjait - közölte az Országos Bírósági Hivatal (OBH) csütörtökön az MTI-vel. Mint arról a Népszava is beszámolt, a bírói tanács azért mentetné fel tisztsége alól Handó Tündét, mert az Az OBT egy év alatt nyolc törvénysértésről jelzett Handó hivatala felé, lépés azonban egyik ügyben sem történt. A tanács főként az OBH elnökének kinevezési gyakorlatát, és az előterjesztések benyújtásának megtagadását kifogásolta érdemi reakció nélkül maradt jelzéseiben
Azon, hogy az OBT Handó felmentését kezdeményezte, az OBH közleménye szerint a Debreceni Ítélőtábla, az Egri Törvényszék, a Nyíregyházi Törvényszék, a Debreceni Törvényszék és a Miskolci Törvényszék elnökei és bírósági vezetői háborodtak fel. „Az OBT döntése ellen leghatározottabban tiltakozunk, és valamennyien elhatárolódunk attól” - szögezték le.    A Handóhoz lojális bírák mlékeztettek arra is, hogy a 2018. október 9-i póttagválasztó küldöttértekezleten "Magyarország bírói kara megvonta a bizalmat" az OBT-től, és egyértelműen kinyilvánította, hogy tevékenységéhez a jövőben semmilyen módon nem járul hozzá, azt nem támogatja, "ekként az OBT legitimitását vesztette". Az említett alkalommal egyébként csak néhány bíró szállt szembe a tanáccsal, a küldöttértekezleten pedig törvény szerint nem is lehet visszahívni a tanács tagjait. Handó Tünde maga annyira nem bukott ki a felmentését célzó határozaton, csütörtökön egy miskolci bírósági sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy áll bármilyen vizsgálat elé, amik szerinte az nézőpontját és szabályos eljárásait igazolják majd vissza. A sajtótájékoztatón megszólalt Répássy Árpád, a Miskolci Törvényszék elnöke is, aki szerint egy „kisebbség ”veszélyezteti azokat az eredményeket, amiket az elmúlt években országosan elértek a bírák. Répássy Árpád egyébként Répássy Róbert, a volt fideszes országgyűlési képviselő és igazságügyi államtitkár unokatestvére.
Szerző

„Keresünk egy kisgyereket, akit meg kellene keresztelni” - Erdélyben is kicsiket puszilgatott Orbán

Publikálás dátuma
2019.05.09. 17:13

Fotó: Orbán Viktor Facebook oldala
Újra gyerekekkel cukiskodott az Erdélybe látogató miniszterelnök, ezúttal egy szászfenesi családhoz ugrott be köszönni.
A romániai EU-csúcsra utazva sem mulasztotta el Orbán Viktor, hogy hódoljon a politikai pedofília szokásának: mielőtt Nagyszebenbe utazott volna, felkeresett egy többgyerekes szászfenesi családot Velük már 2017 októberében is találkozott, a helyi templomszentelés és a család Emma nevű kislányának keresztelőjének alkalmával – az újbóli találkozóról videó is készült. A nagy médiafelhajtással kísért 2017-es eseményen a kislányt egyébként Bogárdi-Szabó István református püspök keresztelte meg, de Orbán részben magáénak tartja az érdemet, hiszen a múltat felidézve úgy fogalmaz: „kereszteltünk”
A tulajdonosi szemlélet a felvétel egészét áthatja, de igazán markánssá csak a nagymama megjegyzése teszi, … „keresünk egy kisgyereket, akit meg kellene keresztelni, s akkor egyszer mondtam, hogy tiszteletes úr, nekem van egy kisunokám, már hat hónapos, már meg kellene őtet keresztelni. Hát akkor aszondja, ez a mi gyerekünk, és úgy is lett, ő lett a kis Emma” -mondta büszkén az asszony. Ritka az olyan eset, amikor egy tiszteletes kutat keresztelni való gyerek után. Az okokról megkérdeztük Máté Istvánt, a szászfenesi református egyházközség tiszteletesét, aki szerint keresést nem Orbán Viktor látogatása, hanem a szászfenesi templom felavatása indokolta – erre az eseményre érkezett a magyar miniszterelnök is. A történtek azonban így is összefüggnek, hiszen a magyar kormány mintegy félmillió eurós támogatása nélkül a templomot sem lehetett volna befejezni és felavatni.
Orbán Viktor a napokban parlamenti dolgozószobájában fogadott egy hároméves gyereket, akit körbe is vezetett az Országházban. Az ilyen jellegű, jelenleg leginkább a fideszesek által alkalmazott pr-akciók Székely László alapjogi biztos szerint is problémásak, ennél is nagyobb gond, hogy ezeket szankcionálni sem lehet igazán.
Szerző
Frissítve: 2019.05.09. 17:37

A Jobbik nem foglalkozik a „Fidesz leánypártjával", a cigányellenes vonulást szervező Mi Hazánkkal

Publikálás dátuma
2019.05.09. 15:01

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
A Betyársereggel együtt vonuló Mi Hazánk nyár elején egy saját gárdát is alapít.
Miután Toroczkai László, a Jobbikból kivált Mi Hazánk elnöke bejelentette, hogy a Betyársereggel és más szervezetekkel „erődemonstrációt" tartanak a „cigányterror" ellen – méghozzá egy olyan városban (a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Törökszentmiklóson), ahol jobbikos a polgármester, reagálást kértünk a Jobbik médiaosztályától: elvégre markánsan szélsőjobboldali korszakában a Jobbik volt az, amely az általa életre hívott Magyar Gárda révén hasonló vonulásokat tartott romák lakta településrészeken. Ráadásul a Magyar Nemzet hírül adta, hogy
a Mi Hazánk egy Magyar Gárdához hasonló „önvédelmi szervezetet" alakít, amely nyár elején bont zászlót Szegeden.

A Jobbiktól rövid választ kaptunk: „a Jobbik nem foglalkozik a Fidesz leánypártjának kétségbeesett kapálózásával".
A Betyárseregnek amúgy az a Tyirityán Zsolt a vezetője, aki többször is nemzetiszocialistának (nácinak) nevezte magát. Bár a bejegyzés nélkül működő társaság egy idő óta „patrióta sportmozgalomnak" nevezi magát, politikai megnyilvánulásai alapján a szélsőjobboldal legszéléhez tartozó szerveződésről van szó. A Betyársereg létrehozásában máskülönben annak idején Toroczkai László is részt vett.
A Mi Hazánknak és a Betyárseregnek nem a törökszentmiklósi demonstráció lesz az első közös akciója. Tavaly ősszel Badacsonyban (ahol egy nagy felháborodást keltő gyilkosság történt) ugyanígy felvonulást tartott a két szervezet.
A Magyar Gárdát létrehozó egyesületet – és magát a mozgalmat is – a bíróság 2009-ben feloszlatta, a döntést 2013-ban az Emberi Jogok Európai Bírósága jogszerűnek minősítette. Ebből azonban nem következik, hogy teljesen eltűntek volna a különféle utódszervezetek. Honlapja tanúsága szerint az Új Magyar Gárda például ma is aktív.
Hasonló kategóriába tartozik egyebek mellett a Magyar Önvédelmi Mozgalom, amely közösségi oldalán bejelentette, hogy év elején egyesületet alapított és „országos toborzást" indít.
Szerző
Frissítve: 2019.05.09. 16:40