A brüsszeli rezsi lenyomta a magyart

Publikálás dátuma
2019.05.09. 19:11

Fotó: Népszava
Áprilisban leelőzte a vásárlóerőhöz viszonyított brüsszeli rezsi a budapestit.
Áprilisban a vásárlóerőhöz viszonyított lakossági áram- és gázár-mutató tekintetében visszaesett Budapest a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által csütörtökön frissített európai összehasonlító listákon. Eszerint 29 európai főváros közül a vásárlóerőhöz viszonyított áramár-mutató a 11. legkedvezőbb, miközben a fővárosi csekkbefizetés márciusban még európai szinten a 9. legkönnyebbnek számított. De azóta Brüsszel és Tallinn beelőzött. A fizetésekhez viszonyított gázár 26 tagú mezőnyében pedig a dobogó harmadik fokáról a negyedik helyre csúsztunk vissza. Itt szintén Brüsszel került elénk. Mindemellett a családi költségvetésen belüli áram- és gázköltségek aránya tekintetében a budapestiekre jellemző 4,1 százalék a 11. legrosszabb után áprilisban a 12. legrosszabb helyezésre érdemesült, vagyis javulást mutatott. Ugyanakkor tavaly augusztus és idén február között már álltunk ugyane helyezésen. Magyarország ilyen mértékű helyzetromására régóta nem akadt példa az inkább viszonylagos helyzetünk folyamatos javulását mutató, öt éve vezetett kimutatásban.
Szerző
Frissítve: 2019.05.09. 19:25

Egyre népszerűtlenebb a szociális szövetkezet

Egyre kevesebb szociális szövetkezet alakul és egyre több szűnik meg, az életben maradók viszont egyre izmosabbak - állapítja meg az Opten.
Jelentős visszaesést mutat a szociális szövetkezetek száma – hívja fel a figyelmet a céginformációval foglalkozó Opten. Ma már jóval több szűnik meg, mint alakul, de a működők közül is sok nem végez érdemi tevékenységet. A 2006-ban életre hívott vállalkozási forma célja a haszonszerzés mellett a közösség oktatási, kulturális, szociális vagy foglalkoztatási igényeinek kielégítése. A fő cél hátrányos helyzetű csoportok, így például az inaktívak, a romák vagy a fogyatékkal élők segítése. Míg 2015-ben félszáz ilyen szerveződés alakult és 83 szűnt meg, tavaly már csak 50-et hoztak létre és 327 húzta le a rolót. Az összesített árbevétel viszont ugyanez idő alatt 13,6 milliárdról 27,5 milliárdra nőtt. A sokszor átgondolatlan üzleti modellre alapított szövetkezetek ideje lejárt – állapítja meg mindezek alapján Hantos Zoltán, az Opten projektmenedzsere. Csak a valós piaci igényeket felismerő és kiszolgáló, illetve az uniós és egyéb forrásokat sikeresen felhasználó szociális szövetkezeteknek van jövője – véli. A szociális szövetkezetek árbevételének mindig jelentős részét tették ki az uniós pályázati források. 2017-ben 97 tervükre összesen 4,3 milliárd forint támogatást nyertek, ami akkori összárbevételük 15,6 százalékára rúgott. Tavaly 95 nyertes pályázatra 3,7 milliárd támogatást szereztek.
Szerző

Meglódult, és hét éves csúcsra ugrott az infláció

Publikálás dátuma
2019.05.09. 09:35
Drágult az élet - Az üzemanyagokon és a szeszes italokon túl jelentősen többe kerülnek egyes élelmiszerek is
Fotó: Shutterstock
De még így is hajszállal az elemzői várakozások alatt maradt.
Áprilisban a fogyasztói árak átlagosan 3,9 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál, márciushoz viszonyítva átlagosan 0,9 százalékkal nőttek az árak - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal. Az elemzők 4,0 százalékos éves inflációt prognosztizáltak áprilisra, a márciusi 3,7 százalék után. A szezonálisan kiigazított maginfláció 3,8 százalék volt az előző év azonos időszakához, és 0,3 százalék az előző hónaphoz képest. Az éves maginfláció márciusban emelkedett 3,8 százalékosra a januári 3,2 és a februári 3,5 százalékról. Az elmúlt egy évben az üzemanyagok, a szeszes italok, dohányáruk és az élelmiszerek ára emelkedett jelentős mértékben. A szeszes italok és dohányáruk átlagosan 8,5 százalékkal, ezen belül a dohányárúk 12,7 százalékkal, a szeszes italok 4,5 százalékkal, az élelmiszerek 5,2 százalékkal drágultak az előző év azonos időszakához képest. Szőkéné Boros Zsuzsanna, a KSH főosztályvezetője az adatok ismertetésekor elmondta: az éves és havi infláció is legutóbb 2012-ben volt magasabb mint áprilisban. Felgyorsult az üzemanyagok drágulása is, a benzin és a gázolaj áprilisban 6,9 százalékkal került többe, mint egy évvel korábban, márciushoz viszonyítva 5,9 százalékkal lett magasabb az ár - tette hozzá. Az előző hónapban 3,7 százalékos volt az üzemanyagok éves drágulása és 4,2 százalékos a havi.
Szerző
Témák
infláció