Ujhelyi: aki Európa ellen háborúzik, a jövőt taszítja szakadékba

Publikálás dátuma
2019.05.09. 19:32

Fotó: Szalmás Péter / Népszava
A szocialista politikus szerint nem a képviselő, hanem a családapa feladata megvédeni Magyarországot.
“Büszke magyar, elkötelezett európai hazafi vagyok, aki pontosan tudja: most az a dolga, hogy Európában tartsa Magyarországot” – ezt mondta Ujhelyi István szocialista EP-képviselő az uniós csatlakozás évfordulója alkalmából felavatott köztéri szobor ünnepélyes avatásán. A kispesti Rusz-Bazsant parkban kiállított térplasztikát az MSZP politikusa finanszírozta és ajánlotta fel a XIX. kerületnek. Az Uniót és az európai értékeket féltő, óvó kezeket formál az a köztéri szobor, amelyet a kispesti Rusz-Bazsant parkban avattak fel. A térplasztikát Kocsis András Sándor szobrászművész készítette, kiöntésének és felállításának költségeit pedig Ujhelyi István szocialista EP-képviselője vállalta magánfelajánlásként. Gajda Péter, Kispest szocialista polgármestere az ünnepélyes szoboravatón többek között azt hangsúlyozta: az Európai Unió nem csak a pénzügyi forrásokról, de az európai értékekről is szól, amelyek sok ezer éve összekötnek bennünket. Ezek azt jelentik, hogy problémáinkat sok-sok vita során, párbeszéddel, közösen oldjuk meg és így válunk erősebbé – fogalmazott Gajda Péter, hozzátéve: a szobor is ezt az összefogást ábrázolja. “Büszke magyar, elkötelezett európai hazafi vagyok, aki pontosan tudja: most az a dolga, hogy Európában tartsa Magyarországot” - foglalta össze alapértékeit az ünnepségen Ujhelyi István. A szocialista politikus elmondta: magyar EP-képviselőként látja azt a mindennapi küzdelmet, amelyet az Európai Unió vezetői, tagállamai folytatnak azért, hogy ne dőljön romba az az építmény, amelyet a II. világháború lezárása óta az örök béke reményében megálmodott magának Európa. Az MSZP európai politikusa rámutatott, hogy a jelenlegi kormány nem ünnepli meg Magyarország uniós tagságának tizenötödik évfordulóját, helyette plakátháborút indított és az uniós intézményeket és az európai értékeket támadja. “Óvó kezeinkkel meg kell védenünk Magyarország európai uniós tagságát, a szobor ezt adja vissza” - jelentette ki Ujhelyi. Az MSZP politikusa beszédében pártállástól függetlenül arra kérte a „magyar hazafiakat”, hogy alkossanak szövetséget hazánk uniós tagságának megvédése érdekében és az újfasizmus megjelenítőivel szemben, akik az elmúlt napokban is egymásnak adták a kilincset Budapesten. “Aki az Európai Unió ellen háborúzik, az a magyar jövőt taszítja szakadékba” - húzta alá Ujhelyi István. A szobor felállítását kezdeményező szocialista politikus beszédében külön megköszönte a kispestiek bátorságát azzal kapcsolatban, hogy szembeszálltak a hazug kormányzati propagandával, és a köztéri szoborral helyt adtak Magyarország európai uniós ünneplésének. Ujhelyi elmondta azt is, hogy a szobor költségét magánemberként, családi megtakarításainak terhére fedezte, mert ez “nem közfeladat kérdése, hanem Ujhelyi István édesapa feladata” – fogalmazott az EP-képviselő. A politikus az avatóünnepségen bejelentette azt is, hogy a Kispesten álló szobor kisplasztikájával ezt követően minden évben a május 9-i Európa-napon – a szobrot megalkotó Kocsis András Sándorral közösen – ez úgynevezett „Európa-díjban” részesítik majd azokat, akik bátran kiállnak Magyarország európai uniós tagsága mellett. Kocsis András Sándor szobrászművész az átadón arról beszélt: félti Európa értékeit és számára fantasztikus kulturális egységét, mivel személyes életében is mindig azt keresi, ami összeköti az embereket és nem azt, ami szétválasztja őket.
Szerző

Megint átrajzolták a miskolci körzeteket

Publikálás dátuma
2019.05.09. 19:03

Fotó: Draskovics Ádám / Népszava
Újrarajzolták a miskolci választókörzeteket, azt követően, hogy a Miskolci Törvényszék hatályon kívül helyezte a városi jegyző ezzel kapcsolatos korábbi döntését.   Mint ismeretes, a helyi választási iroda – élén Alakszai Zoltán jegyzővel, aki a jelenlegi fideszes polgármesternek, Kriza Ákosnak korábban kabinetfőnöke volt - felszámolt egy körzetet, mert a város lakossága a legutóbbi voksolás óta 160 ezer alá csökkent. Emiatt a korábbi 28 helyett csak 27 képviselője lesz a városnak: tizenkilencen egyéniben, nyolcan listáról juthatnak be a testületbe. Hogy, hogy nem, az új körzetek megrajzolásánál a döntéshozóknak épp az 1994 óta minden önkormányzati választáson, egyéni körzetben zsinórban győztes szocialista Bartha György „territóriumára” esett a választásuk, ezt szüntették meg egyetlen tollvonással. Az ellenzék – amelynek tagjait egyébként semmilyen egyeztetésre nem hívták meg – tiltakozott, és bírósághoz fordult jogorvoslatért. A Miskolci Törvényszék új eljárásra kötelezte a jegyzőt, s külön kiemelte, hogy ha egy választókerület létszáma 5 százaléknál nagyobb mértékben eltér az átlagtól, annak okait külön is meg kell indokolnia. Miskolc honlapjára szerdán felkerült az új térkép, rajta az új körzetekkel. - Korábban a tizenkilencből tizenegyben volt öt százaléknál nagyobb létszámeltérés, most „csak” háromban van – mondta a Népszavának dr. Simon Gábor, a szocialisták miskolci elnöke. Szavai szerint így valamelyest javult a helyzet, jogilag vélhetően már nem lehet belekötni az új körzethatárokba, noha „politikailag” továbbra is van bennük kifogásolnivaló. Érthetetlen például, miért nem követték a korábbi történelmi és földrajzi körzethatárokat, miért nyúlik be egy-egy utca amorf módon egy másik körzetbe. Az is különös, miként jöhetett létre egy Diósgyőrt és Miskolc-Tapolcát is magában foglaló hosszú nyúlványú terület, két, teljesen eltérő hagyományú szavazóbázissal: az egyik a gyári munkások lakóövezete, a másik tipikus kertvárosi rész, villasorral. - Nemigen lesz olyan jelölt, aki mindkét rész elvárásainak megfelel, érezhető a döntéshozók szándéka, hogy itt ne a személyiség, hanem a pártszimpátia alapján történjen majd a voksolás – mondta a szocialista elnök, Hozzátette: Bartha György korábbi körzete továbbra sincs ott a térképen önállóként, de szavai szerint az ellenzéki pártok egyeztetésein minden bizonnyal elfogadják majd a többiek, hogy a 25 éve sikeres szocialista képviselő jelölt egy másik, hasonló bázisú körzetben mérethesse meg magát.
Szerző

Megalázták az óvónők a gyereket, mégis a szülei ellen indult eljárás

Publikálás dátuma
2019.05.09. 18:58
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A család hiába harcolt az embertelen bánásmód ellen, végül őket vonta kérdőre a gyámhatóság.
Döbbenetes ügyben kellett a gyermekek jogaira figyelmeztetnie Székely László alapjogi biztosnak, aki több oldalas ajánlást is írt az eset kapcsán – írja a 444.hu, az ombudsmani közleményt idézve. Az ombudsman egy szülői beadvány nyomán indított vizsgálatot. 
A szülők azzal a panasszal fordultak hozzá, hogy az óvónők egy budapesti, XVI. kerületi óvodában megalázták, lelki bántalmazásnak tették ki a gyereküket, rendszeresen kiabáltak vele, butának nevezték.

Egy általuk felkért igazságügyi pszichológus szakértői véleménye szerint ettől a gyermeknek székletürítési problémái lettek, és mindez oda vezetett, hogy már nem is beszélt az óvónőkkel. Mint a híportál megjegyzi, a család szinte a teljes hivatali palettát végigjárta: az óvodavezetőhöz fordultak, majd a jegyzőhöz, a polgármesterhez, a bírósághoz, a rendőrséghez, az ügyészséghez. Mindhiába, végül a gyámhatóság velük, a szülőkkel szemben indított védelembe vételi eljárást.
• Az ombudsman jelentésében leszögezte: az óvoda jelentős késedelemmel, egyeztetés nélkül fogalmazta meg válaszát. Ezzel sérült a panaszos szülők tisztességes eljáráshoz való joga. • A fenntartó képviseletében eljáró jegyző a kérelmet nem annak tartalma szerint bírálta el, nem tisztázta a tényállást, a számára előírt határidőket nem tartotta be, és nem tájékoztatta a panaszost a jogorvoslat lehetőségéről sem. • A bíróság pedig épp az alakszerű fenntartói döntés hiánya miatt utasította el a szülők kérelmét, így ez a jegyzői mulasztás megfosztotta a panaszosokat attól, hogy bírósági úton támadják meg az óvoda sérelmezett gyakorlatát. • A szülők feljelentést is tettek kiskorú veszélyeztetése miatt a rendőrségen, ott eljárást is indítottak, ezt azonban később lezárták. • Ez ellen panasszal fordultak az ügyészséghez, ami bűncselekmény hiányában szintén lezárta az ügyet, arra hivatkozva, hogy hiányzott a bűncselekmény megvalósulásához szükséges súlyos kötelezettségszegésre utaló magatartás. A lelki bántalmazás ugyanis nem számít annak.  • Az ügyészség viszont jelzett a gyámhatóságnak, akik erre eljárást indítottak a szülők ellen. Az ügyészség jelzése miatt ugyanis kötelesek voltak rá. A biztos kitért rá, hogy a gyámhatság által alkalmazott védelembe vételi eljárás egyértelműen nem alkalmas arra, hogy az óvodákban, iskolákban hatékonyan elejét vegye az ott bántalmazott gyermek veszélyeztetettségének. "A gyermek veszélyeztetettségét ugyanis nyilvánvalóan nem a szülő okozta, a bántalmazás valószínűsíthetően az óvodapedagógusok részéről következett be" - írta az ombudsman. A gyereket 2017-ben februárjában a szülők az óvodapedagógusok "erőszakos nevelési módszerei" miatt kivették az óvodából. Ezután fordultak az önkormányzathoz.
Székely László felhívta a figyelmet arra, hogy kiskorú veszélyeztetésének bűntettét a kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles azon személy valósítja meg, aki e feladatából eredő kötelességét súlyosan megszegi, és ezzel a kiskorú testi, értelmi, erkölcsi vagy érzelmi fejlődését veszélyezteti.
Az eljáró hatóságok azonban automatikusan nem tekintik súlyos kötelezettségszegésnek a lelki bántalmazást, a megalázó bánásmódot, így a gyermeknél akár tartós pszichés problémák is keletkezhetnek.

A jelentés utalt a számos hasonló tartalmú panaszügyre is, ahol a nyomozást szintén a bűncselekmény megvalósulásához szükséges súlyos kötelességszegésre utaló magatartás hiányában szüntették meg. A gyermekek teljesen védtelenek az elkövető pedagógusokkal szemben, a nyomozás megszüntetése pedig azt az üzenetet hordozza, hogy ezekkel a cselekményekkel az állam eleve nem is kíván érdemben foglalkozni, a szülő fellépésének nincs következménye - olvasható a jelentésben.
Szerző
Frissítve: 2019.05.09. 21:34