Megint átrajzolták a miskolci körzeteket

Publikálás dátuma
2019.05.09. 19:03

Fotó: Draskovics Ádám / Népszava
Újrarajzolták a miskolci választókörzeteket, azt követően, hogy a Miskolci Törvényszék hatályon kívül helyezte a városi jegyző ezzel kapcsolatos korábbi döntését.   Mint ismeretes, a helyi választási iroda – élén Alakszai Zoltán jegyzővel, aki a jelenlegi fideszes polgármesternek, Kriza Ákosnak korábban kabinetfőnöke volt - felszámolt egy körzetet, mert a város lakossága a legutóbbi voksolás óta 160 ezer alá csökkent. Emiatt a korábbi 28 helyett csak 27 képviselője lesz a városnak: tizenkilencen egyéniben, nyolcan listáról juthatnak be a testületbe. Hogy, hogy nem, az új körzetek megrajzolásánál a döntéshozóknak épp az 1994 óta minden önkormányzati választáson, egyéni körzetben zsinórban győztes szocialista Bartha György „territóriumára” esett a választásuk, ezt szüntették meg egyetlen tollvonással. Az ellenzék – amelynek tagjait egyébként semmilyen egyeztetésre nem hívták meg – tiltakozott, és bírósághoz fordult jogorvoslatért. A Miskolci Törvényszék új eljárásra kötelezte a jegyzőt, s külön kiemelte, hogy ha egy választókerület létszáma 5 százaléknál nagyobb mértékben eltér az átlagtól, annak okait külön is meg kell indokolnia. Miskolc honlapjára szerdán felkerült az új térkép, rajta az új körzetekkel. - Korábban a tizenkilencből tizenegyben volt öt százaléknál nagyobb létszámeltérés, most „csak” háromban van – mondta a Népszavának dr. Simon Gábor, a szocialisták miskolci elnöke. Szavai szerint így valamelyest javult a helyzet, jogilag vélhetően már nem lehet belekötni az új körzethatárokba, noha „politikailag” továbbra is van bennük kifogásolnivaló. Érthetetlen például, miért nem követték a korábbi történelmi és földrajzi körzethatárokat, miért nyúlik be egy-egy utca amorf módon egy másik körzetbe. Az is különös, miként jöhetett létre egy Diósgyőrt és Miskolc-Tapolcát is magában foglaló hosszú nyúlványú terület, két, teljesen eltérő hagyományú szavazóbázissal: az egyik a gyári munkások lakóövezete, a másik tipikus kertvárosi rész, villasorral. - Nemigen lesz olyan jelölt, aki mindkét rész elvárásainak megfelel, érezhető a döntéshozók szándéka, hogy itt ne a személyiség, hanem a pártszimpátia alapján történjen majd a voksolás – mondta a szocialista elnök, Hozzátette: Bartha György korábbi körzete továbbra sincs ott a térképen önállóként, de szavai szerint az ellenzéki pártok egyeztetésein minden bizonnyal elfogadják majd a többiek, hogy a 25 éve sikeres szocialista képviselő jelölt egy másik, hasonló bázisú körzetben mérethesse meg magát.
Szerző

Megalázták az óvónők a gyereket, mégis a szülei ellen indult eljárás

Publikálás dátuma
2019.05.09. 18:58
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A család hiába harcolt az embertelen bánásmód ellen, végül őket vonta kérdőre a gyámhatóság.
Döbbenetes ügyben kellett a gyermekek jogaira figyelmeztetnie Székely László alapjogi biztosnak, aki több oldalas ajánlást is írt az eset kapcsán – írja a 444.hu, az ombudsmani közleményt idézve. Az ombudsman egy szülői beadvány nyomán indított vizsgálatot. 
A szülők azzal a panasszal fordultak hozzá, hogy az óvónők egy budapesti, XVI. kerületi óvodában megalázták, lelki bántalmazásnak tették ki a gyereküket, rendszeresen kiabáltak vele, butának nevezték.

Egy általuk felkért igazságügyi pszichológus szakértői véleménye szerint ettől a gyermeknek székletürítési problémái lettek, és mindez oda vezetett, hogy már nem is beszélt az óvónőkkel. Mint a híportál megjegyzi, a család szinte a teljes hivatali palettát végigjárta: az óvodavezetőhöz fordultak, majd a jegyzőhöz, a polgármesterhez, a bírósághoz, a rendőrséghez, az ügyészséghez. Mindhiába, végül a gyámhatóság velük, a szülőkkel szemben indított védelembe vételi eljárást.
• Az ombudsman jelentésében leszögezte: az óvoda jelentős késedelemmel, egyeztetés nélkül fogalmazta meg válaszát. Ezzel sérült a panaszos szülők tisztességes eljáráshoz való joga. • A fenntartó képviseletében eljáró jegyző a kérelmet nem annak tartalma szerint bírálta el, nem tisztázta a tényállást, a számára előírt határidőket nem tartotta be, és nem tájékoztatta a panaszost a jogorvoslat lehetőségéről sem. • A bíróság pedig épp az alakszerű fenntartói döntés hiánya miatt utasította el a szülők kérelmét, így ez a jegyzői mulasztás megfosztotta a panaszosokat attól, hogy bírósági úton támadják meg az óvoda sérelmezett gyakorlatát. • A szülők feljelentést is tettek kiskorú veszélyeztetése miatt a rendőrségen, ott eljárást is indítottak, ezt azonban később lezárták. • Ez ellen panasszal fordultak az ügyészséghez, ami bűncselekmény hiányában szintén lezárta az ügyet, arra hivatkozva, hogy hiányzott a bűncselekmény megvalósulásához szükséges súlyos kötelezettségszegésre utaló magatartás. A lelki bántalmazás ugyanis nem számít annak.  • Az ügyészség viszont jelzett a gyámhatóságnak, akik erre eljárást indítottak a szülők ellen. Az ügyészség jelzése miatt ugyanis kötelesek voltak rá. A biztos kitért rá, hogy a gyámhatság által alkalmazott védelembe vételi eljárás egyértelműen nem alkalmas arra, hogy az óvodákban, iskolákban hatékonyan elejét vegye az ott bántalmazott gyermek veszélyeztetettségének. "A gyermek veszélyeztetettségét ugyanis nyilvánvalóan nem a szülő okozta, a bántalmazás valószínűsíthetően az óvodapedagógusok részéről következett be" - írta az ombudsman. A gyereket 2017-ben februárjában a szülők az óvodapedagógusok "erőszakos nevelési módszerei" miatt kivették az óvodából. Ezután fordultak az önkormányzathoz.
Székely László felhívta a figyelmet arra, hogy kiskorú veszélyeztetésének bűntettét a kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles azon személy valósítja meg, aki e feladatából eredő kötelességét súlyosan megszegi, és ezzel a kiskorú testi, értelmi, erkölcsi vagy érzelmi fejlődését veszélyezteti.
Az eljáró hatóságok azonban automatikusan nem tekintik súlyos kötelezettségszegésnek a lelki bántalmazást, a megalázó bánásmódot, így a gyermeknél akár tartós pszichés problémák is keletkezhetnek.

A jelentés utalt a számos hasonló tartalmú panaszügyre is, ahol a nyomozást szintén a bűncselekmény megvalósulásához szükséges súlyos kötelességszegésre utaló magatartás hiányában szüntették meg. A gyermekek teljesen védtelenek az elkövető pedagógusokkal szemben, a nyomozás megszüntetése pedig azt az üzenetet hordozza, hogy ezekkel a cselekményekkel az állam eleve nem is kíván érdemben foglalkozni, a szülő fellépésének nincs következménye - olvasható a jelentésben.
Szerző
Frissítve: 2019.05.09. 21:34

Lojális bírók háborodtak fel Handó felmentésének ötletén

Publikálás dátuma
2019.05.09. 17:55

Fotó: Bruzák Noémi / MTI
Hat bíróság vezetői és elnökei követelték, hogy az Országos Bírósági Tanács álljon el ó Handó Tünde visszahívásától. Handó maga nem borult ki annyira.
Bírósági vezetők határozatuk visszavonására szólították fel az Országos Bírói Tanács (OBT) tagjait - közölte az Országos Bírósági Hivatal (OBH) csütörtökön az MTI-vel. Mint arról a Népszava is beszámolt, a bírói tanács azért mentetné fel tisztsége alól Handó Tündét, mert az Az OBT egy év alatt nyolc törvénysértésről jelzett Handó hivatala felé, lépés azonban egyik ügyben sem történt. A tanács főként az OBH elnökének kinevezési gyakorlatát, és az előterjesztések benyújtásának megtagadását kifogásolta érdemi reakció nélkül maradt jelzéseiben
Azon, hogy az OBT Handó felmentését kezdeményezte, az OBH közleménye szerint a Debreceni Ítélőtábla, az Egri Törvényszék, a Nyíregyházi Törvényszék, a Debreceni Törvényszék és a Miskolci Törvényszék elnökei és bírósági vezetői háborodtak fel. „Az OBT döntése ellen leghatározottabban tiltakozunk, és valamennyien elhatárolódunk attól” - szögezték le.    A Handóhoz lojális bírák mlékeztettek arra is, hogy a 2018. október 9-i póttagválasztó küldöttértekezleten "Magyarország bírói kara megvonta a bizalmat" az OBT-től, és egyértelműen kinyilvánította, hogy tevékenységéhez a jövőben semmilyen módon nem járul hozzá, azt nem támogatja, "ekként az OBT legitimitását vesztette". Az említett alkalommal egyébként csak néhány bíró szállt szembe a tanáccsal, a küldöttértekezleten pedig törvény szerint nem is lehet visszahívni a tanács tagjait. Handó Tünde maga annyira nem bukott ki a felmentését célzó határozaton, csütörtökön egy miskolci bírósági sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy áll bármilyen vizsgálat elé, amik szerinte az nézőpontját és szabályos eljárásait igazolják majd vissza. A sajtótájékoztatón megszólalt Répássy Árpád, a Miskolci Törvényszék elnöke is, aki szerint egy „kisebbség ”veszélyezteti azokat az eredményeket, amiket az elmúlt években országosan elértek a bírák. Répássy Árpád egyébként Répássy Róbert, a volt fideszes országgyűlési képviselő és igazságügyi államtitkár unokatestvére.
Szerző