Jávor Benedek: a kormány monopolizálta a korrupciót

Publikálás dátuma
2019.05.11. 07:30

Fotó: Lakos Gábor / Népszava
Illúzió, hogy Orbán Viktor igazodási pontot jelent Európában – szögezte le Jávor Benedek, a Párbeszéd politikusa, európai parlamenti képviselőjelölt.
Ahhoz, hogy ismét kijusson Brüsszelbe, legalább három mandátumot kellene szereznie az MSZP-Párbeszéd listának. (Hiába szerepel az első helyen Tóth Bertalan és a negyediken Jávor Benedek, a szocialista pártelnök nem veszi fel a mandátumát - a szerk) A közvélemény-kutatási adatokat nézve meg kell kérdeznem: van B-terve?
Van, a családommal leszek a kampányt követően, akik nem sokat kapnak most belőlem. A választókat viszont szerintem nem nagyon érdekli, nekem milyen személyes terveim vannak, ezért arra koncentrálok, hogy meglegyen a három mandátuma a közös listának.

Januárban ön is kezdeményezte, hogy az ellenzéki pártok közös listán induljanak. Miért bukott el a terve?
Az európai parlamenti választás esetében egy tisztán listás szavazásról van szó, amely kevésbé kényszeríti együttműködésre a pártokat, mint a parlamenti voksolásnál. Mégis szavazatok százezrei veszhetnek el olyan pártok miatt, amelyek nem érik el a küszöböt, vagy olyan voksok következtében, amelyek nem eredményeznek mandátumot. Akár két-három mandátum is múlhat ilyen szavazatokon, márpedig ennek a választásnak a tétje összességében pont ez a két-három európai parlamenti hely. Ennek megfelelően jó érvek szóltak a közös indulás mellett, de az egyéni pártszempontok felülkerekedtek, csak az MSZP-Párbeszéd közös listáját tudtuk összehozni, amit sajnálok, de ez van, most már ebből a helyzetből kell a maximumot kihozni. A mozgósításra kell koncentrálni mindenkinek, hiszen lényegében ez a választás ezen dől majd el. A Fidesz rettenetes erőkkel képes mozgósítani, a kérdés, hogy az ellenzék mennyire tud mobilizálni. A Momentumtól a Jobbikig, az LMP-től a DK-ig, középen az MSZP-Párbeszéddel az a tét, hogy a saját szavazóinkat el tudjuk vinni az urnákhoz.

Paks, korrupció, médiahelyzet, ezek a legfontosabb témái, de ezeket Budapestről is hatékonyan lehetne vinni. Miért fontos Brüsszel?
Szerintem ezek tipikusan olyan ügyek, amiknek erős európai vonatkozásai vannak és nem csak Magyarországot érintő problémák. Persze nekem nyilván elsősorban a magyar vonatkozásaik fontosak. Ezzel együtt úgy érzem, Brüsszelben hatékonyabban tudom képviselni ezeket az ügyeket, mint akár előtte négy évig a magyar parlamentben.

Nem demoralizáló, hogy bármilyen fontos ügyet tár fel, nincsenek érdemi következményei?
Ezzel egyáltalán nem értek egyet, Paks 2 ügyében rengeteg konkrét következménye volt a munkámnak. A kormány például az elmúlt években megpróbálta aláásni a nukleáris hatóságok függetlenségét, ennek érdekében több törvényt is módosított. Legalább két ízben viszont sikerült visszaalakítani ezeket a jogszabályokat azáltal, hogy az Európai Bizottság elé vittem azokat. Módosították a fűtőanyagokról szóló szerződést, rábírtuk a Bizottságot, hogy olyan előírásokat fogadtasson el a kormánnyal, amelyek szűkítik a korrupció lehetőségét. Az, hogy egyáltalán téma Paks 2 a magyar közbeszédben, az is egy következmény. A korrupciót nézve elég csak az Elios-ügyre gondolni, ami miatt én éltem bejelentéssel a Bizottságnál.

Az ön által feltárt ügyekben milyennek érezte a magyar hatóságok hozzáállását?
Egyértelmű, hogy a magyar hatóságok legfőbb tevékenysége a magas szintű korrupció elkendőzésére, sőt igazolására irányul, ami azért is érdekes, mert eközben a magyar állam nagyon hatékony, Európában is példaértékűnek nevezett intézkedéseket hozott az alacsonyabb szintű visszaélések visszaszorítására. Elég az EKÁER-rendszerre, vagy a pénztárgépek online bekötésére gondolni. Lényegében az történik, hogy a kormány monopolizálta a korrupciót. Paks ügyében is látok súlyos deficiteket: tavaly nyáron például egyértelműen bebizonyítottuk, hogy az erőmű hűtővize megengedhetetlen mértékben emelheti meg a Duna vízhőmérsékletét, a hatóságok ennek a ténynek az eltussolására törekedtek.

A magyar ügyei visszahatottak valamiképp az EU-ra? Az én javaslatomra fogadták el például a következő hétéves költségvetési ciklusra vonatkozóan, hogy a támogatott uniós projektek megfelelőségét nem csak formailag ellenőrzik, hanem vizsgálni kell azt is, hogy egy felcsúti kisvasút, vagy egy polgármester magának épített vadászháza ténylegesen hozzájárul-e az ország társadalmi-, gazdasági felzárkózásához. Gondolom nem lepek meg senkit, ha azt mondom: mi ebben katasztrofálisan teljesítettünk az elmúlt években. De még ha nem is lopták el konkrétan a pénzek nagy részét, teljesen felesleges, nem megtérülő célokra mentek. Tipikus példái ennek a főtérkövezések, amelyek csak a helyi fideszes polgármesterek újraválasztását segítették.

Nem tartja visszásnak, hogy olyan párt képviselőivel van egy listán, amelyik nem atomenergia-ellenes?
Tóth Bertalan és Ujhelyi István határozottan támogatott abban, hogy a kampányban ezekkel az ügyekkel foglalkozzak. Mára az MSZP eljutott oda, hogy Paks 2 kapcsán már egyértelműen elutasító állásponton vannak. Igen, ez nem volt mindig így, ezért is fontos fejlemény, és örülök neki, ha ebben nekem is volt szerepem. Az EP-ben zöld ügyekben nyilván a zöld frakció a legaktívabb, de a legfontosabb szövetségesünk éppen a baloldal.

A zöld frakció jövőjét hogy látja a választások után? A felmérések szerint a zöld pártok csoportja lehet az egyik, amelyik növelheti a létszámát a választások után. Remélem, hogy ez konkrét környezetpolitikai döntésekben is realizálódik majd. Egyébként Orbán Viktor helyzetékelése teljesen hamis, az EU-ban nem a bevándorlásellenes és az azt támogató erők között húzódik a törésvonal, hanem az EU működését az intézmények megerősítésével, hatékonyabbá tételével javítani próbáló politikusok és azok között, akik az európai integrációból való visszalépésen és az Unió szétverésén dolgoznak. Ha a Fidesz elhagyja az Európai Néppártot (EPP) – ami szerintem nagyjából eldőlt – akkor az EPP megszabadulva saját populista tagjaitól, egyértelműen Európa-pártibb irányt tud venni, és együtt tud majd működni az ezt szorgalmazó erőkkel, köztük a zöldekkel. Hogy mi lesz a szélsőjobbal, még nem dőlt el, de az látszik, hogy az az elsöprő áttörés, amelyet Orbán Viktor vagy a magyar kormánysajtó vizionál, nem következik be. Az európai szélsőjobb messze lesz attól, hogy akár egy blokkoló kisebbséget létre tudjon hozni, ráadásul belülről is nagyon megosztott marad majd, mivel ezeknek a pártoknak a célkitűzései teljes mértékben ellentmondanak egymásnak. A nacionalista internacionálét nem könnyű létrehozni. Ebből is látszik, illúzió, hogy Orbán Viktor igazodási pont lenne az európai politikában.

Mit tud majd így elérni a Fidesz?
A magyar érdekek képviselete szempontjából katasztrofális lesz a helyzet. Igaz, Orbán Viktor az elmúlt éveket sem arra használta, hogy a legnagyobb európai frakció tagjaként a valódi magyar érdekeket képviselje. Rengeteg teljesen felesleges konfliktusban égette a magyar érdekek képviseletére hivatott tőkét, jobbára a Fidesz napi politikai érdekeinek megfelelően. Most, hogy a szélsőjobbhoz csatlakozik, még az eddig legalább rendelkezésére álló lehetőségek is hiányoznak majd. Orbánt fel fogják őrölni az új frakciója belső harcai.

Mire gondol? Matteo Salvini éveken át kötelező migránskvótát akart, Orbán finoman szólva nem ezzel kampányol. Marine le Pen elsődleges kampányüzenete, hogy hazaküldjük a lengyel vízvezeték szerelőket és a többi kelet-európait - nem hiszem, hogy Orbán azt ígérné a választóinak, hogy majd jól kitiltatunk benneteket. Geert Wilders pedig arról beszélt, hogy egy büdös vasat nem adunk a kelet-európaiaknak – megint csak nem gondolom, hogy ez Orbán Viktor kedvére való lenne. A lengyel Jog és Igazságosság Párt vajon mit szól ahhoz, hogy a magyar kormányfő révén Magyarország az orosz érdekek Unióba való áramlásának autópályája lett? Lehet, hogy ennek a társaságnak a tagjai egyként utálják az Európai Uniót, de az ellenségem ellensége ebben az esetben nem feltétlenül a barátom.

Garancsi cége sodorja bajba a Fideszt

Publikálás dátuma
2019.05.11. 06:45

Fotó: Molnár Ádám
Másodszor pattant vissza az MSZP arról a reklámügynökségről, amelyik a magánkézben lévő áramszolgáltató cégek villanyoszlopait bérli, és így eldöntheti, plakátolhatnak-e a pártok a póznákon. Ha igaz, amire hivatkozva a Garancsi István érdekeltségébe tartozó Esma Zrt. elutasította az újabb kérelmet, akkor két eset van: vagy engedély nélkül plakátolt a Fidesz, vagy az ELMŰ Nyrt. kivételezik a kormánypárttal.
A történet előzménye, hogy az áramvállalattal kötött szerződése alapján az Esma Zrt. dönti el, milyen reklámok kerülhetnek fel az oszlopokra – a cégek azonban korábban deklarálták, hogy párthirdetések nem. Ennek ellenére Pest megyében olyan póznákon, amelyek az ELMŰ-höz tartoznak, megjelentek a Fidesz reklámjai. A DK az ügyben a megyei választási bizottsághoz fordult, mondván: az Esma diszkriminál, és ezt nem tehetné. A választási bizottság helyt is adott a Demokratikus Koalíció kifogásának, és utasította az Esmát, hogy hagyjon fel a megkülönböztetéssel.
A „hatósági jogértelmezés” birtokában Tóth Bertalan másodszor is levelet írt a cégnek (egy hasonló kezdeményezése korábban már elbukott), azt kérve, árulja el az Esma, milyen feltételekkel plakátolhat az MSZP. A pártelnök kurta választ kapott a cég vezető jogtanácsosától, miszerint továbbra sem lehetséges a plakátolás. A levélnek azonban az igazán érdekes része arról szól, hogy a reklámvállalat fellebbez a választási bizottság döntése ellen, ugyanis senkinek sem adott plakátolási engedélyt.
Amennyiben a jogtanácsosi mondás helytálló, akkor két módon kerülhetett fel a villanyoszlopra a kormánypárti reklám. Az első lehetőség, hogy a Fidesz törvényt sértett, és a szolgáltató írásbeli engedélye nélkül tette ki plakátjait. A másik verzió az, hogy a Fidesz közvetlenül az ELMŰ-től kapott jóváhagyást. Utóbbi esetben sem legális az ügylet, ugyanis a szabályok úgy rendelkeznek, hogy az áramcégek vagy mindenkinek azonos feltételekkel biztosítják a plakátolás lehetőségét, vagy az összes politikai formációt letiltják póznáikról.
Közben a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) egy másik ügyben elutasította Tóth Bertalan kifogását. A pártelnök korábban 149 ezer forintot fizetett volna a választási névjegyzékért, mert álláspontja szerint a törvény úgy rendelkezik: a szavazók adatait tartalmazó listáért választókerületenként 149 ezer forintot kell fizetni. Az országgyűlési szavazás esetében 106-tal kell megszorozni a 149 ezer forintot, viszont az európai parlamenti választás esetében az egész ország egy választókerület, így elegendő a bruttó minimálbérrel megegyező összeg - érvelt a pártelnök. A Nemzeti Választási Iroda szerint viszont az EP-választáson 21 képviselőt küldenek a magyarok Brüsszelbe, így a kért névsor díja 21-szer 149 ezer forint. Az NVB végül elutasította Tóth Bertalan érvelését, a szocialisták a bírósághoz fordulnak jogorvoslatért.
Szerző

Furcsa módon változott a parkolási rend a japán nagykövetségnél, miután a Tiborcz-család a szomszédba költözött

Publikálás dátuma
2019.05.11. 06:00
Jobbra a nagykövetség, balra a kormányfő vejének ingatlana
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Visszautasíthatatlan lakossági megkeresés érkezett a Budapest Közút Zrt.-hez.
Furcsa üzenet jelent meg a budapesti japán nagykövetség oldalán február 7-én: arról tájékoztatták a hozzájuk érkezőket, hogy kevés náluk a parkolóhely, ezért jobb ha látogatóik taxival vagy tömegközlekedéssel érkeznek. A követség egy térképet is mellékelt a látogatóknak, arról, hogy a 156-os busz végállomásától hogyan juthatnak el gyalogosan a XII. kerületi épületig. Nem volt ez mindig így: úgy tudjuk, hogy év elejéig a nagykövetség használhatta a képviselet melletti kis zsákutca végében lévő parkolót. Olyannyira, hogy korábban csak a követségi dolgozóknak volt oda behajtási engedélyük. A helyzet azután változott meg, hogy új szembeszomszédja lett a japán követségnek. Mint azt korábban az Átlátszó megtudta, a kis utcában a szemben lévő luxusvillát 2017 júniusában Orbán Viktor kormányfő veje, Tiborcz István vette meg. Ezután nagy átalakítások kezdődtek el az ingatlanon. Ekkor újították fel az épülethez tartozó, az addigi követségi parkolóra nyíló oldalsó bejáratot is. A házhoz tartozó garázsba, parkolóba nem innen állnak be a tulajdonosok, az oldalsó bejáratot és a kis utcát csak vendégeik használják. Úgy értesültünk, hogy a Tiborczékhoz érkező vendégek rendszeresen azt a parkolóhelyet kezdték használni, ahol korábban a nagykövetségre érkezők, ott dolgozók tették le autóikat.
Úgy tudjuk, hogy az ügyben a követség levelet küldött a Külügyminisztériumnak. Azt egyelőre nem tudni, hogy a külügytől érkezett-e válasz erre. Különös módon a levél benyújtása után nem sokkal – információink szerint idén január végén – a XII. kerületi kis zsákutcában „várakozni tilos” táblákat szereltek fel. Mindjárt hármat is, méghozzá úgy, hogy a japán nagykövetség oldalára teljes várakozási tilalom vonatkozik – ilyenkor a KRESZ szerint az autó legfeljebb öt perce állhat meg és úgy, hogy közben a vezető a volánnál marad. A Tiborcz-ingatlan felőli oldalra kirakott tábla viszont – a kiegészítő jelzés alapján – lehetővé teszi, hogy ott négy órán keresztül várakozzanak. Így a követségen nyolc órában dolgozók, vagy az oda hosszabb időre érkező vendégek már nem parkolhatnak az utcán. Forrásaink szerint a zsákutcába érvényes korábbi, kizárólagos követségi behajtási engedély is érvényét vesztette. Ellenben a Tiborczékhoz érkező ismerősök, üzleti partnerek már akadálytalanul be tudtak parkolni a Tiborcz-rezidencia kapujába, hogy utána csak néhány lépéssel már bent is legyenek a házban. Ottjártunkkor is éppen egy nagy fekete luxusautó gurult Tiborczék kapuja elé, amelyből Száraz István szállt ki, a kormánypropaganda-portállá alakított Origo egyik volt tulajdonosa. „Húsz perc múlva jövök” – szólt oda Száraz a Tiborczék bejárata előtt várakozó sofőrnek. Lehetett miről tárgyalniuk, mivel a fiatal vállalkozónak számos beruházása van a turizmus és idegenforgalomban, azt pedig már többször megírtuk, hogy a Tiborcz-Orbán Ráhel párnak mára meghatározó befolyása van a területen.
A Japán Nagykövetség lapunk érdeklődésére azt közölte, hogy hivatalból kötelesek tájékoztatni Külügyminisztériumot minden olyan ügyben, amely érinti a képviseletet, és ezúttal is ennek megfelelően jártak el. A követség válaszában felhívta a figyelmet, hogy képviseletük bejáratához vezető útszakasz közútnak minősül, a jelzőtáblák cseréjével kapcsolatban pedig a kerületi önkormányzat tájékoztatta őket. „A Nagykövetség kiépített parkolóval rendelkezik a követség területén belül, így a közúton található parkolóhelyek elérhetőségével, illetve használatával kapcsolatosan különösebb változást a mindennapokban nem tapasztalt” – írták diplomatikus válaszukban. Megkerestük a XII. kerületi önkormányzatot, hogy megtudjuk, mi szükség volt az eldugott, Tiborczékon és a követségen kívül senki más által nem használt kis utcában várakozni tilos táblákat felszerelni. Az önkormányzat a Budapesti Közlekedési Központhoz, az pedig a főváros cégéhez, a Budapest Közút Zrt.-hez irányította lapunkat. A társaság megerősítette, hogy a kis utca forgalmi rendjét lakossági megkeresésre, tavaly októberben vizsgálták felül. Arra jutottak: „A korábbi forgalmi rend csak a zsákutcában lévő Japán Nagykövetség járművei számára engedélyezte a behajtást, ami egy közterületi utca esetén jogi szempontból nem volt alátámasztható megoldás, így a felülvizsgálat során a célforgalom számára engedélyeztük a behajtást.” A cég szerint egyébként nem számít egyedinek a forgalmi rend ilyen és ehhez hasonló változtatása. (Érdemes megemlíteni, hogy a Budapest Közút Zrt.-től Almássy Kornél vezérigazgató válaszolt, aki az MDF egykori alelnöke, a párt volt vezetőjének, Dávid Ibolyának kihívója volt, végül pedig kizárták a demokrata fórumból.) Céges e-mailjén keresztül megkerestük Tiborcz Istvánt is, és azt kérdeztük, ők kérték-e az önkormányzattól a táblák felszerelését, ám tőle nem kaptunk választ.
Frissítve: 2019.05.11. 10:18