3D-s nyomtatás mentheti meg a korallokat

Publikálás dátuma
2019.05.10. 17:17
Illusztráció: AFP
A Zürichi Műszaki Egyetem (ETH) kutatója olyan szerkezeteket alkotott 3D-s nyomtatóval, amelyek lehetővé teszik mesterséges korallzátonyok kialakítását ellenállóbb korallokkal.
"A világtengerek akadálytalanul melegszenek tovább, ami azzal fenyeget, hogy a korallzátonyok több mint 90 százaléka 2050-re kihal"

- írta közleményében Ulrike Pfreundt.

A víz hőmérsékletének emelkedése megzavarja a korallok és a velük szimbiózisban élő algák együttes létezését. A korallok eltaszítják maguktól az algákat és idővel gyakorlatilag éhen halnak. Ez a folyamat korallfehéredés néven ismert. 
De nemcsak a korallok vannak veszélyben: a zátonyok az óceánok halfajainak legalább negyede számára szolgál ívóhelyül. Elveszítésük pusztító hatással lehet a tengeri ökoszisztémák stabilitására - fejtette ki Pfreundt. Ráadásul a korallzátonyok természetes védelmet jelentenek a partvidékek számára, ily módon pedig az embereket is szolgálják. 
A kutató kollégáival a 3D-s nyomtató segítségével mesterséges szerkezeteket hozott létre, amelyeken megtelepedhetnek a korall-lárvák. A magas hőmérséklet ellenére ugyanis nem minden korall hal meg azonnal. Pfreundt abból indul ki, hogy bizonyos területek továbbra is megfelelőek maradhatnak a korallzátonyok számára, például egy hűsítő áramlat közelében.
Már korábban is végeztek kísérleteket mesterséges korallzátonyokkal, ezek gyakori problémája azonban, hogy nem telepszenek meg rajtuk a bébikorallok. Ennek oka, hogy a legtöbb mesterséges zátony szerkezetileg nem eléggé tagolt, ezért nem kínál elegendő védett helyet a fiatal korallok számára és túl kevéssé vannak kölcsönhatásban az áramlatokkal.
Szerző

Génmódosított vírusokkal mentettek meg egy szuperbaktériummal fertőzött lányt

Publikálás dátuma
2019.05.10. 16:16

Fotó: NOBEASTSOFIERCE/SCIENCE PHOTO LI / AFP/Science Photo Library
Először használtak genetikailag módosított bakteriofágokat, vagyis baktériumokat fertőzni képes vírusokat egy szuperbaktériummal fertőzött beteg kezelésében.
 A cisztás fibrózissal született Isabelle Carnell-Holdaway szervezetét a tuberkulózis kórokozójával egy nemzetségbe tartozó Mycobacterium abscessus fertőzte meg. Tizenhat éves korában a lány dupla tüdőátültetésen esett át, ám a baktérium továbbra is a szervezetében maradt. Később intenzív osztályra került mája rendellenes működése miatt. Az orvosok kevesebb mint egy százalék esélyt adtak a túlélésre.
A Pittsburghi Egyetem és a világhírű londoni Great Ormond Street Gyermekkórház kutatói azonban több mint 10 ezer bakteriofágot megvizsgálva végül megtalálták azt a hármat, amely együttesen legyőzheti a fertőzést. A három közül kettőn még genetikai módosítást is végeztek, hogy még halálosabb fegyverré tegyék a Mycobacterium abscessus ellen.
Isabelle Carnell-Holdaway
Fotó: JO CARNELL HOLDAWAY
A bakteriofágok a legszélesebb körben elterjedt, legváltozatosabb szervezetek a földi bioszférában. A legtöbb fág megfertőzi a gazdaszervezetet (baktériumot), gyorsan megsokszorozódik benne, majd elpusztítja azt.
A Nature Medicine című folyóiratban publikált eredmények szerint a páciens állapota javult az egyebek között intravénásan adagolt "fágkoktél" alkalmazását követően. Mint a szakemberek írták, "valószínű", hogy a módosított bakteriofágoknak köszönhető a javulás, ám nem lehet egyértelmű konklúziót levonni, mivel csupán egyetlen páciens kapott ilyen kezelést.
A tanulmányt méltató szakértők szerint az eredmények előrelépést jelentenek a bakteriofágokat alkalmazó terápiában, ugyanis most először használtak genetikailag módosított fágokat és ugyancsak első ízben alkalmazták a kezelést Mycobacterium abscessusnál.
Bakteriofágokkal történő terápiát általában csak nagyon beteg pácienseknél alkalmaznak. Az immár 17 éves Isabelle a veleszületett genetikai betegségen kívül diabétesszel, májkárosodással él együtt, valamint Epstein-Barr vírussal fertőzött.
A 3 fág, amivel Isabellet kezelték
Fotó: NATURE MEDICINE
Szerző

Megfordult a trend: a vidéken élők jobban híznak - többek között a szegénység miatt

Publikálás dátuma
2019.05.10. 09:09
Illusztráció
Fotó: CHASSENET / BSIP / AFP
Már nem a városi környezet az elhízás világméretű terjedésének oka - derült ki egy globális vizsgálatból.
Gyorsabb ütemben terjed az elhízás a falusias területeken élők, mint a városi lakosság körében - derült ki egy új tanulmányból, amely az emberek testtömegindexének (BMI) globális változásait vizsgálta az elmúlt több mint három évtizedben.   
"Ennek a globális tanulmánynak az eredményei rácáfolnak arra a széles körben elfogadott nézetre, amely szerint a globális elhízás vezető oka az, hogy egyre több ember él városi környezetben"

- mondta a kutatás egyik vezetője, Majid Ezzati, a londoni Imperial College professzora.

A Nature című folyóiratban publikált tanulmány készítői nagyjából 112 millió felnőtt ember testtömegindexére (BMI) - a testmagasságból és testtömegből kiszámított érték - vonatkozó adatot elemeztek 200 ország és terület városi, valamint vidéki területeire kiterjedően 1985 és 2017 között. Az eredmények szerint a vizsgált időszakban a nők BMI-értéke átlagosan 2 ponttal, a férfiaké 2,2 ponttal nőtt világszerte, ami 5-6 kilogramm testsúlynövekedést jelent. Ennek a globális növekedésnek több mint a fele a vidéki területeken élők BMI értékének emelkedése számlájára írható. 
Az elmúlt 33 évben ugyanis a vidéken élő nők és férfiak BMI értéke átlagosan 2,1 ponttal, míg a városban élő nőké 1,3 ponttal, a férfiaké 1,6 ponttal nőtt.

 A kutatók rámutattak, hogy 1985-ben a városokban élő felnőtt férfiak és nők BMI értéke magasabb volt, mint a vidéken élőké a vizsgált országok több mint háromnegyedében. Harminc évvel később azonban, a különbség drasztikusan lecsökkent vagy akár meg is fordultak a mutatók sok országban.
A kutatók szerint ennek az lehet az oka, hogy a vidéki területeken élőknek bizonyos hátrányokkal kell szembenézniük, mint például az alacsonyabb jövedelem és oktatási szint, az egészséges élelmiszerekhez való korlátozott és drága hozzáférés, valamint a kevesebb sportolási lehetőség.
Ezzati szerint a közegészségügyet érintő eszmecserék gyakran a városi lét negatív oldalaira fókuszálnak, a mostani tanulmány azonban azt mutatja, hogy vannak bizonyos előnyei is. 
"A városok rengeteg lehetőséget kínálnak a megfelelő táplálkozásra, a testmozgásra és a kikapcsolódásra, és összességében az egészségi állapot javítására"

- jegyezte meg a szakember.

Szerző