A víz hőmérsékletének emelkedése megzavarja a korallok és a velük szimbiózisban élő algák együttes létezését. A korallok eltaszítják maguktól az algákat és idővel gyakorlatilag éhen halnak. Ez a folyamat korallfehéredés néven ismert.
De nemcsak a korallok vannak veszélyben: a zátonyok az óceánok halfajainak legalább negyede számára szolgál ívóhelyül. Elveszítésük pusztító hatással lehet a tengeri ökoszisztémák stabilitására - fejtette ki Pfreundt. Ráadásul a korallzátonyok természetes védelmet jelentenek a partvidékek számára, ily módon pedig az embereket is szolgálják.
A kutató kollégáival a 3D-s nyomtató segítségével mesterséges szerkezeteket hozott létre, amelyeken megtelepedhetnek a korall-lárvák. A magas hőmérséklet ellenére ugyanis nem minden korall hal meg azonnal. Pfreundt abból indul ki, hogy bizonyos területek továbbra is megfelelőek maradhatnak a korallzátonyok számára, például egy hűsítő áramlat közelében.
Már korábban is végeztek kísérleteket mesterséges korallzátonyokkal, ezek gyakori problémája azonban, hogy nem telepszenek meg rajtuk a bébikorallok. Ennek oka, hogy a legtöbb mesterséges zátony szerkezetileg nem eléggé tagolt, ezért nem kínál elegendő védett helyet a fiatal korallok számára és túl kevéssé vannak kölcsönhatásban az áramlatokkal.