Újjáépítik az Akropolisz Parthenonjának dór templomcelláját

Publikálás dátuma
2019.05.10. 18:18
Illusztráció
Fotó: Nikos Libertas / SOOC / AFP
A görög régészeti tanács úgy döntött, hogy újjáépítik az athéni Akropolisz Parthenonjának egy részét, felhasználva azokat a márvány- és kődarabokat, amelyek a műemlék körül hevernek - adta hírül csütörtökön a Greek Reporter című görög napilap honlapja.
Ez lesz az első alkalom, hogy szűz Pallasz Athéné templomának egy részét újjáépítik, hogy az ókori műemlék eredeti pompáját bemutathassák az athéni Akropoliszon. A régészeti tanács úgy döntött, hogy a dór stílusú templom celláját építik újjá, a cella hátsó falánál állt Pheidiasz, a Parthenon építését vezető görög szobrász 12 méter magas Athéné szobra, amelyet i.e. 439-ben vagy 438-ban avattak fel. A krizelefantin technikával készült szobor elefántcsontból, ruhája aranyozott üvegből készült.
"A mai tanácskozás nagy fontossággal bír, mert felhasználva a cella újjáépítéséről szóló kutatásokat, képesek leszünk rekonstruálni azt, ez egy nagyon fontos esemény a Parthenon történetében"

- olvasható a régészeti tanács közleményében.

Athéné szobra egészen az ötödik századig a cellában volt, ekkor átszállították Konstantinápolyba, és utána eltűnt. Athéné egyik kezében a győzelem istennője szobrát tartotta, a másikkal egy pajzsra támaszkodott, amelyen a görögök és amazonok harcát jelenítették meg. Fején szfinxszel és kétoldalt szárnyas lovakkal díszített sisakot viselt.
Az épületrész újjáépítése évekig fog tartani, fel fogják hozzá használni azt a 360 darab márvány- és kő darabot, amely összetörve hever a Parthenonnál.
Szerző
Témák
Parthenon Athén

3D-s nyomtatás mentheti meg a korallokat

Publikálás dátuma
2019.05.10. 17:17
Illusztráció: AFP
A Zürichi Műszaki Egyetem (ETH) kutatója olyan szerkezeteket alkotott 3D-s nyomtatóval, amelyek lehetővé teszik mesterséges korallzátonyok kialakítását ellenállóbb korallokkal.
"A világtengerek akadálytalanul melegszenek tovább, ami azzal fenyeget, hogy a korallzátonyok több mint 90 százaléka 2050-re kihal"

- írta közleményében Ulrike Pfreundt.

A víz hőmérsékletének emelkedése megzavarja a korallok és a velük szimbiózisban élő algák együttes létezését. A korallok eltaszítják maguktól az algákat és idővel gyakorlatilag éhen halnak. Ez a folyamat korallfehéredés néven ismert. 
De nemcsak a korallok vannak veszélyben: a zátonyok az óceánok halfajainak legalább negyede számára szolgál ívóhelyül. Elveszítésük pusztító hatással lehet a tengeri ökoszisztémák stabilitására - fejtette ki Pfreundt. Ráadásul a korallzátonyok természetes védelmet jelentenek a partvidékek számára, ily módon pedig az embereket is szolgálják. 
A kutató kollégáival a 3D-s nyomtató segítségével mesterséges szerkezeteket hozott létre, amelyeken megtelepedhetnek a korall-lárvák. A magas hőmérséklet ellenére ugyanis nem minden korall hal meg azonnal. Pfreundt abból indul ki, hogy bizonyos területek továbbra is megfelelőek maradhatnak a korallzátonyok számára, például egy hűsítő áramlat közelében.
Már korábban is végeztek kísérleteket mesterséges korallzátonyokkal, ezek gyakori problémája azonban, hogy nem telepszenek meg rajtuk a bébikorallok. Ennek oka, hogy a legtöbb mesterséges zátony szerkezetileg nem eléggé tagolt, ezért nem kínál elegendő védett helyet a fiatal korallok számára és túl kevéssé vannak kölcsönhatásban az áramlatokkal.
Szerző

Génmódosított vírusokkal mentettek meg egy szuperbaktériummal fertőzött lányt

Publikálás dátuma
2019.05.10. 16:16

Fotó: NOBEASTSOFIERCE/SCIENCE PHOTO LI / AFP/Science Photo Library
Először használtak genetikailag módosított bakteriofágokat, vagyis baktériumokat fertőzni képes vírusokat egy szuperbaktériummal fertőzött beteg kezelésében.
 A cisztás fibrózissal született Isabelle Carnell-Holdaway szervezetét a tuberkulózis kórokozójával egy nemzetségbe tartozó Mycobacterium abscessus fertőzte meg. Tizenhat éves korában a lány dupla tüdőátültetésen esett át, ám a baktérium továbbra is a szervezetében maradt. Később intenzív osztályra került mája rendellenes működése miatt. Az orvosok kevesebb mint egy százalék esélyt adtak a túlélésre.
A Pittsburghi Egyetem és a világhírű londoni Great Ormond Street Gyermekkórház kutatói azonban több mint 10 ezer bakteriofágot megvizsgálva végül megtalálták azt a hármat, amely együttesen legyőzheti a fertőzést. A három közül kettőn még genetikai módosítást is végeztek, hogy még halálosabb fegyverré tegyék a Mycobacterium abscessus ellen.
Isabelle Carnell-Holdaway
Fotó: JO CARNELL HOLDAWAY
A bakteriofágok a legszélesebb körben elterjedt, legváltozatosabb szervezetek a földi bioszférában. A legtöbb fág megfertőzi a gazdaszervezetet (baktériumot), gyorsan megsokszorozódik benne, majd elpusztítja azt.
A Nature Medicine című folyóiratban publikált eredmények szerint a páciens állapota javult az egyebek között intravénásan adagolt "fágkoktél" alkalmazását követően. Mint a szakemberek írták, "valószínű", hogy a módosított bakteriofágoknak köszönhető a javulás, ám nem lehet egyértelmű konklúziót levonni, mivel csupán egyetlen páciens kapott ilyen kezelést.
A tanulmányt méltató szakértők szerint az eredmények előrelépést jelentenek a bakteriofágokat alkalmazó terápiában, ugyanis most először használtak genetikailag módosított fágokat és ugyancsak első ízben alkalmazták a kezelést Mycobacterium abscessusnál.
Bakteriofágokkal történő terápiát általában csak nagyon beteg pácienseknél alkalmaznak. Az immár 17 éves Isabelle a veleszületett genetikai betegségen kívül diabétesszel, májkárosodással él együtt, valamint Epstein-Barr vírussal fertőzött.
A 3 fág, amivel Isabellet kezelték
Fotó: NATURE MEDICINE
Szerző