Génmódosított vírusokkal mentettek meg egy szuperbaktériummal fertőzött lányt

Publikálás dátuma
2019.05.10. 16:16

Fotó: NOBEASTSOFIERCE/SCIENCE PHOTO LI / AFP/Science Photo Library
Először használtak genetikailag módosított bakteriofágokat, vagyis baktériumokat fertőzni képes vírusokat egy szuperbaktériummal fertőzött beteg kezelésében.
 A cisztás fibrózissal született Isabelle Carnell-Holdaway szervezetét a tuberkulózis kórokozójával egy nemzetségbe tartozó Mycobacterium abscessus fertőzte meg. Tizenhat éves korában a lány dupla tüdőátültetésen esett át, ám a baktérium továbbra is a szervezetében maradt. Később intenzív osztályra került mája rendellenes működése miatt. Az orvosok kevesebb mint egy százalék esélyt adtak a túlélésre.
A Pittsburghi Egyetem és a világhírű londoni Great Ormond Street Gyermekkórház kutatói azonban több mint 10 ezer bakteriofágot megvizsgálva végül megtalálták azt a hármat, amely együttesen legyőzheti a fertőzést. A három közül kettőn még genetikai módosítást is végeztek, hogy még halálosabb fegyverré tegyék a Mycobacterium abscessus ellen.
Isabelle Carnell-Holdaway
Fotó: JO CARNELL HOLDAWAY
A bakteriofágok a legszélesebb körben elterjedt, legváltozatosabb szervezetek a földi bioszférában. A legtöbb fág megfertőzi a gazdaszervezetet (baktériumot), gyorsan megsokszorozódik benne, majd elpusztítja azt.
A Nature Medicine című folyóiratban publikált eredmények szerint a páciens állapota javult az egyebek között intravénásan adagolt "fágkoktél" alkalmazását követően. Mint a szakemberek írták, "valószínű", hogy a módosított bakteriofágoknak köszönhető a javulás, ám nem lehet egyértelmű konklúziót levonni, mivel csupán egyetlen páciens kapott ilyen kezelést.
A tanulmányt méltató szakértők szerint az eredmények előrelépést jelentenek a bakteriofágokat alkalmazó terápiában, ugyanis most először használtak genetikailag módosított fágokat és ugyancsak első ízben alkalmazták a kezelést Mycobacterium abscessusnál.
Bakteriofágokkal történő terápiát általában csak nagyon beteg pácienseknél alkalmaznak. Az immár 17 éves Isabelle a veleszületett genetikai betegségen kívül diabétesszel, májkárosodással él együtt, valamint Epstein-Barr vírussal fertőzött.
A 3 fág, amivel Isabellet kezelték
Fotó: NATURE MEDICINE
Szerző

Megfordult a trend: a vidéken élők jobban híznak - többek között a szegénység miatt

Publikálás dátuma
2019.05.10. 09:09
Illusztráció
Fotó: CHASSENET / BSIP / AFP
Már nem a városi környezet az elhízás világméretű terjedésének oka - derült ki egy globális vizsgálatból.
Gyorsabb ütemben terjed az elhízás a falusias területeken élők, mint a városi lakosság körében - derült ki egy új tanulmányból, amely az emberek testtömegindexének (BMI) globális változásait vizsgálta az elmúlt több mint három évtizedben.   

"Ennek a globális tanulmánynak az eredményei rácáfolnak arra a széles körben elfogadott nézetre, amely szerint a globális elhízás vezető oka az, hogy egyre több ember él városi környezetben"

- mondta a kutatás egyik vezetője, Majid Ezzati, a londoni Imperial College professzora.

A Nature című folyóiratban publikált tanulmány készítői nagyjából 112 millió felnőtt ember testtömegindexére (BMI) - a testmagasságból és testtömegből kiszámított érték - vonatkozó adatot elemeztek 200 ország és terület városi, valamint vidéki területeire kiterjedően 1985 és 2017 között. Az eredmények szerint a vizsgált időszakban a nők BMI-értéke átlagosan 2 ponttal, a férfiaké 2,2 ponttal nőtt világszerte, ami 5-6 kilogramm testsúlynövekedést jelent. Ennek a globális növekedésnek több mint a fele a vidéki területeken élők BMI értékének emelkedése számlájára írható. 

Az elmúlt 33 évben ugyanis a vidéken élő nők és férfiak BMI értéke átlagosan 2,1 ponttal, míg a városban élő nőké 1,3 ponttal, a férfiaké 1,6 ponttal nőtt.

 A kutatók rámutattak, hogy 1985-ben a városokban élő felnőtt férfiak és nők BMI értéke magasabb volt, mint a vidéken élőké a vizsgált országok több mint háromnegyedében. Harminc évvel később azonban, a különbség drasztikusan lecsökkent vagy akár meg is fordultak a mutatók sok országban.
A kutatók szerint ennek az lehet az oka, hogy a vidéki területeken élőknek bizonyos hátrányokkal kell szembenézniük, mint például az alacsonyabb jövedelem és oktatási szint, az egészséges élelmiszerekhez való korlátozott és drága hozzáférés, valamint a kevesebb sportolási lehetőség.
Ezzati szerint a közegészségügyet érintő eszmecserék gyakran a városi lét negatív oldalaira fókuszálnak, a mostani tanulmány azonban azt mutatja, hogy vannak bizonyos előnyei is. 

"A városok rengeteg lehetőséget kínálnak a megfelelő táplálkozásra, a testmozgásra és a kikapcsolódásra, és összességében az egészségi állapot javítására"

- jegyezte meg a szakember.

Szerző

Megtalálták a brit Tutanhamont

Publikálás dátuma
2019.05.09. 15:15

Fotó: MOLA
Egy feltehetően a VI. században élt angolszász herceg maradványait tárták fel az essexi Southend mellett. Ez a lelet a "brit válasz Tutamhamon sírjára" - írta a felfedezés jelentőségéről a BBC News.
A southendi Prittlewell temetkezési helyet 2003-ban fedezték fel. A királyi sírhelyre egy kocsma és egy szupermarket között bukkantak rá útépítés közben. Régészek tárták fel a sírt, amely több tucatnyi ritka műkincset rejtett. Emberi maradványként mindössze fogzománctöredékek kerültek elő, de a szakértők ebből is arra következtettek, hogy a sírban egy hatodik századi angolszász herceg nyugodott.
A leletet a legrégebbi keresztény angolszász királyi maradványként tartják számon. A temetkezési helyet a Londoni Archeológiai Múzeum (Mola) kutatócsoportja tárta fel. Mint hangsúlyozták: megdöbbentette őket, mennyire érintetlen állapotban volt a sírkamra. 
A faszerkezetes sírbolt másfél méter mély, négyméteres oldalú, négyzet alakú temetkezési hely. A sírban körülbelül 40 értékes és ritka műtárgyat találtak, köztük egy lantot és egy 1400 éves dobozt, amely az egyetlen példája a britanniai festett angolszász asztalosmunkának. Aranyérmék, ezüstözött nyakú, fából készült ivóedény, dekoratív üvegedények és egy feltehetően Szíriából származó kancsó is előkerült a sírból.
A tárgyakat pontosan megkoreografált temetési szertartás során helyezték el a sírban, ami ugyancsak arra utal, hogy a sír előkelő származású ember maradványait őrzi. Mivel nem lehet tudni, kit temettek a sírba, a helyiek prittlewelli hercegként emlegetik. A szakemberek eleinte azt feltételezték, hogy az Essexben az időszámítás után 604 és 616 között uralkodó szász király, Saebert maradványait helyezték a sírba, a karbonos kormeghatározás és más tesztek szerint azonban a sír időszámítás után 575 és 605 között készült, legalább 11 évvel az uralkodó halála előtt. 
15 éves kutatómunka után az archeológusok arra az eredményre jutottak, hogy a legvalószínűbb, hogy a sírban Seaxa, Saebert fivére nyugszik. A koporsó fejrészén arannyal borított kis kereszteket találtak, ezeket valószínűleg a halott szemeire helyezték egykor, és ebből nyilvánvaló, hogy keresztény volt a halott. Más temetkezési tárgyak viszont a pogány hitvilágot és hagyományokat idézik. A fából készült koporsó szokatlanul nagy méretű volt, szépen kidolgozott fedéllel. A méretei alapján a test, amelyet elhelyeztek benne, legalább 168 cm magas lehetett. A sírban elhelyezett, aranyozott díszítésű, szépen megmunkált kard szintén azt az elméletet erősíti, hogy királyi származású személyé volt a sír.
Sophie Jackson, a Mola kutatási igazgatója elmondta: váratlan volt a sír felfedezése, mivel annyira valószínűtlennek tűnt, hogy 2003-ban rendkívüli leletre bukkanjanak egy útépítésen, ami a britek számára Tutanhamon sírjával lehet egyenértékű. Mint hozzátette: a lelet "nagyon izgalmas", átmeneti időszakból származik, amikor a kereszténység még éppen csak megérkezett a Brit-szigetekre. A temetkezési helyen talált tárgyak is a pogány és a keresztény temetkezési szokások találkozását jelzik.
A feltáráson és a helyszín rekonstruálásán több mint 40 szakember dolgozott. Néhány tárgy annyira erodálódott, hogy csupán a lenyomata maradt meg, ezeket digitális technológiával állították helyre. A sírkamra néhány jellegzetes tárgyát szombattól a southendi Központi Múzeumban állítják ki. A múzeum honlapot is indított, amely tájékoztatást nyújt a temetkezési helyről.
Szerző
Frissítve: 2019.05.09. 15:36