Egy új tanulmány szerint átlagosan évi 840 euróval (mintegy 265 ezer forinttal) nő az Európai Unióban a polgárok reáljövedelme attól, hogy országaik az egységes belső piachoz tartoznak, írja a privatbankar.hu. Persze, magyarázza a német Bertelsmann Alapítvány és a Sussexi Egyetem közös tanulmánya, az átlagszám mögött jelentősebb a különbségek.
A kutatók két fontos jelenséget is megfigyeltek. Egyrészt, nem a legnagyobb gazdaságok részesülnek a legjobban a pluszjövedelemből, hanem mindenekelőtt a viszonylag kicsi, de erős exporttal rendelkező nemzetek. Másrészt, az Európa földrajzi központja körül fekvő „magországok” és régiók érik el a legmagasabb egy főre jutó nyereséget, sokkal többet, mint a kontinens déli vagy keleti részén levő uniós tagok.
Az egy főre jutó legnagyobb pluszjövedelem Svájcban (2900 euró), Luxemburgban (2800 euró) és Írországban (1900 euró) tapasztalható. Belgium, Ausztria és Hollandia szintén a csúcson levők közé tartozik. Olyan országok számára, mint Hollandia vagy Ausztria, az egységes piac felbecsülhetetlen értékű, mert versenyképes iparágaik vannak, de kis belföldi piacaik miatt erősen függenek az exporttól.
Dél-Európában viszont az egységes piac jövedelemnövekedése sokkal alacsonyabb, részben azért, mert a versenyképesség elmarad, például Spanyolországban (590 euró egy főre és évre), Portugáliában (500 euró) vagy Görögországban (400 euró).
Magyarország alig egy hajszállal előzi meg Görögországot - így polgárai évi mintegy 130 ezer forint plusztr köszönhetnek az EU-nak. Lengyelország és Horvátország mögöttünk és kicsivel Görögország mögött áll, Románia és Bulgária pedig teljesen a sor végén kullog.
