Uniós kötődés és bevándorlás: a Nézőpont pont azt mérte, amit a kormány mond

Publikálás dátuma
2019.05.10. 12:50

Fotó: Máthé Zoltán / MTI
Közép-Európa lakói szeretik az EU-t, de elutasítják a migrációt – hangzott el a Nézőpont Intézet konferenciáján.
A Közép-Európai emberek véleményét próbálták összegyűjteni, megnézni, a közép-európaiak milyen Európát szeretnének, hogy gondolkoznak Kelet-Németországtól Bulgáriáig, Észtországtól Szlovéniáig, magyarázta Mráz Ágoston, mi motiválta  kutatást. A Nézőpont Intézet vezetője úgy summázott, hogy a régióban élők 70 százaléka keresztény identitású, 70 százaléka nem kér a migrációból - és alapvetően a nemzetállamok szoros szövetségét támogatja a többség.
Karol Biernacki a társszervező Waclaw Felczak Alapítvány kuratóriumának elnöke hibátlan magyarsággal megtartott előadásában azt mondta, a V4-ek sikertörténet az Unión belül, maga az EU ugyanakkor letért az alapítók által kijelölt útról, vannak erők, melyek uniformizálni akarják az Uniót, miközben félreértik az „európai értékrend” fogalmát. Maga az unió zászlaja is számos szempontból keresztény szimbolikus jeleket hordoz és ez nem volt véletlen. Trócsányi László igazságügyi miniszter, a Fidesz EP-listavezetője azt mondta, „minden ellenkező híreszteléssel szemben a magyar és a lengyel kormány is fontosnak tartja országa uniós tagságát”, de tény, hogy nem elégedett az EU jelenlegi állapotával, vezetésével, változást akarnak. Trócsányi szerint új a mostani EP-választásokban, hogy valóban európai kérdésekre kell választ keresni, mint, hogy a kohézió, vagy a szubszidiaritás felé induljon az Unió, mi legyen a globális környezeti problémákkal, a támogatásokkal. Közép-Európa helyzete máig speciális, nyugatról mi vagyunk a „keleti blokk”, miközben Közép-Európa lakói egyértelműen a nyugati kultúrkörhöz sorolják magukat, de közben szoros kapcsolatokra törekszenek a valódi kelettel és a Balkánnal is. Utóbbi integrációját stratégiai jelentőségűnek nevezte a miniszter, már csak azért is, mert a Balkánon más nagyhatalmak is terjeszkedésre törekednek, így az EU-nak nem szabad késlekednie az integrációval. Sajnálatos módon azonban az EU-ban most ismét bizalmatlanság jelent meg a keleti és nyugati tagállamok között, ennek visszaállítása nagyon fontos, ez azonban csak egyenrangú felek párbeszédeként jöhet létre, tiszteletben tartva az egyes tagállamok nemzeti sajátosságait. Az igazságügyi miniszter szerint a közigazgatási bíróságok felállítását például hiába fogadta el a Velencei Bizottság is, az EU Bizottsága „politikai szerepbe helyezkedve” bírálta, miközben Hollandia például sosem kapott kritikát azért, mert nincs Alkotmánybírósága. Természetesen - „a téma aktualitása kapcsán” - szóba került a migráció is, Trócsányi szerint az érkezők 80 százaléka nem menekült, hanem gazdasági migráns, akiket nem illetnek meg a Genfi Egyezmény által biztosított jogok – ez lengyel-magyar közös álláspont. A V4-ek igenis szolidárisak, több programmal segítik a nehéz helyzetben lévő államokat. Beata Szydlo lengyel miniszterelnök-helyettes azt mondta, az EU jelenleg egyre több csalódást okoz több tagállam polgárainak, ezért javítani kell a működésén, mert az EU-nak arról kell szólnia, hogy valóban összekösse az egyes nemzeteket. Oroszország igyekszik újraépíteni a befolyását Közép-Európában, Kína szintén, ez pedig stratégiailag felértékeli a régió befolyását Nyugat-Európában is. A régiónak, a V4-eknek szorosan együtt kell működni egymással, különben „szétesnek a nagy európai puzzle-ben”. A Visegrádi országoknak meg kell fogalmazniuk a saját világos elképzeléseiket az EU jövőjéről, ennek kapcsán a migrációról is, vagy a gazdaságról – utóbbit éppen a V4-ek és a japán kormányfő legutóbbi csúcstalálkozóján Pozsonyban is. (Ezt Orbán Viktor kihagyta, mert éppen Kazahsztánban és Kínában volt.) A V4-eknek alapvető jelentősége van a NATO keleti határainak védelmében is. Lengyelországban is kiemelkedően magas az EU támogatottsága, nem kétséges, hogy az ország sokat nyert a tagsággal, de most akkor is reformokra van szükség, mert dezintegrációs folyamatok indultak el, például az Európai Tanácsban a többségi szavazásra való áttérés a konszenzus helyett nem jó irányba tett lépés, nem az integrációt szolgálja. Lengyelország számára az Egyesült Államokkal való szoros együttműködés is alapvető. Ma a biztonságérzetet az jelenti, hogy ha biztosítjuk, hogy a gyermekeink jobban élnek majd, mint mi, ehhez bátor gazdasági lépések, integráció kell. A terrorizmus, az orosz hibrid háborúk is rombolták az uniós polgárok biztonságérzetét, ezért új biztonságpolitikai lépésekre van szükség. Nyugtalanító, hogy az eurót nem használó államokat megpróbálják kirekeszteni a formálódó bankunióból, a kétsebességes EU nem lesz erősebb. Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet vezetője a már említett, tíz közép-európai országra kiterjedő közvélemény-kutatást ismertetve azt mondta, eredményeik szerint a közép-európaiak egységesen örülnek az uniós tagságnak, átlagban hatvan százalékuk vélekedik így, csupán 16 százalék szerint kellene kilépni. A Brexitnek egyértelműen negatív a megítélése. A balkáni bővítést ugyanakkor a megkérdezettek 57 százaléka támogatta. A megkérdezettek relatív többsége (47%-a) támogatta, hogy országa védelmi kiadásai érjék el a GDP 2 százalékát.
Frissítve: 2019.05.10. 14:44

Megnyerte a pert az ügyész, akit a Facebook-posztjai miatt rúgtak ki

Publikálás dátuma
2019.05.10. 12:44
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A választás másnapján tudta meg: bejegyzései miatt elvesztette állását.
Megszületett az elsőfokú ítéletet a munkaügyi bíróságon pénteken, abban az ügyben, amelyben egy ügyészt politikai jellegű posztjai miatt rúgtak ki még 2018-ban. Pap Balázs 13 éve dolgozik ügyészként, munkáját szinte minden évben szakmai elismerésben részesítették, majd jött a 2018-as választás kampányidőszaka, amikor megosztott három politikai tartalmú posztot a privát Facebook-oldalán. 
A választás másnapján kapta az értesítést, hogy fegyelmi eljárás indul ellene, az eljárás végén pedig az ítéletet: kirúgást

– írja az Index. A döntést bíróságon támadta meg, a pernek tárgya volt többek között a lefolytatott fegyelmi eljárás szabályossága, az hogy az ismerősi körben megosztott posztok szétfeszítik-e a szólásszabadság kereteit, de leginkább az, mennyire arányos a büntetés, azaz a kirúgása. Az ügyben ma hozott a bíróság elsőfokú ítéletet, amiben kimondták:
Az ügyészség kirúgásról szóló döntését megváltoztatják és büntetését egy fizetési fokozattal visszavetésben állapítják meg. Tehát az ügyészségnek továbbra is alkalmaznia kell az ügyészt, eredeti pozíciójában.

Emellett a bíróság pénteki ítéletével gyakorlatilag kimondta, hogy az ügyész három politikai tartalmú posztjából kettőt véd a szólásszabadsághoz való jog. A harmadik posztja viszont valóban fegyelmi vétséget valósított meg, ám a szankció eltúlzott volt. 
Az ítéletben emellett kötelezték az ügyészséget hétmillió forintnyi elmaradt illetmény, ruhapénz és cafetéria megfizetésére, valamint az ügyésznek megítéltek egymillió forint sérelemdíjat is.

Szerző
Témák
ügyész

Tömegesen mondanak fel a tisztviselők a kormányhivatalokban – A következő hetekben még rosszabb lesz a helyzet

Publikálás dátuma
2019.05.10. 12:26

Fotó: Népszava
Az utóbbi hónap tömegesen mondtak fel, mert fizetések elinflálódtak és a munkakörülmények is rosszak.
Felháborodott és beletörődő kommentek is olvashatók a kormányhivatali ügyintézéssel kapcsolatosan, hiszen akinek most van szüksége útlevélre vagy bármilyen dolgot el kell intéznie, arra számíthat, hogy nem lesz egyszerű dolga. Már időpontra is hetekig kell várni. A háttérben a méltatlan munkakörülmények miatti tömeges felmondás áll. 
A hiány azonban csak a következő hetekben válik majd brutálissá, mert most következett el a két hónap felmondási időnek az a része, amikor az úgynevezett kinevezésmódosítást el nem fogadó hivatalnokokat már mentesítették a munkavégzés alól

– írja a 168 óra.  A lap  több, frissen felmondott munkatárssal is beszélt arról, miként bánik a kormány azokkal, akik az „általános hatáskörű szerveiknél” dolgoznak nap mint nap. Az egyik megszólaló, aki 10 év után mondott fel – az osztályon, ahol ő dolgozott, még csak létszámleépítés sem volt, igaz, nem is volt honnan leépíteni, mert már így is hegyekben tornyosult a munka, amit nagyon kevés ügyintézőnek kellett volna ellátnia. Elmondása szerint kétszer ennyien kellettek volna a beömlő ügyek intézéséhez, és akkor talán lehetett volna teljesíteni a törvényben rögzített ügyintézési határidőket. 
Hiába adtak azonban jelzést a munkaerőhiánnyal kapcsolatos tarthatatlan helyzetről, az illetékes tárca döntéshozóit nem tettek lépéseket.

Január végén a kormányhivatal több szervezeti egysége is Kőbányára költözött. Az épületet úgy kellett a dolgozóknak elfoglalniuk, hogy az még nem volt kész. „A négyszáz hivatali dolgozónak nincs üzemi étkezdéje, mert nem készült el. Tavaszra ígérték, de az étkező kijelölt helyén még csak vasbeton csontváz áll. A munkatársak csak a közeli Penny Marketben tudnak ételt venni, még egy gíroszos sincs a közelben.(....) A munka törvénykönyve szerinti alapszabadsághoz képest, ami 20 nap, nekünk öttel több, 25 nap volt az alapszabadságunk. Szinte már csak ez szólt a közszolgálat mellett, de márciustól ezt is elvették”– nyilatkozta a lapnak egy másik volt dolgozó.
Emellett a régóta beígért harmincszázalékos béremelés sem történt meg, a központi közigazgatásban dolgozó beosztottak nagy részének 2008 óta nem emelkedett a bére.

Szerző
Témák
kormányhivatal