A Közép-Európai emberek véleményét próbálták összegyűjteni, megnézni, a közép-európaiak milyen Európát szeretnének, hogy gondolkoznak Kelet-Németországtól Bulgáriáig, Észtországtól Szlovéniáig, magyarázta Mráz Ágoston, mi motiválta kutatást. A Nézőpont Intézet vezetője úgy summázott, hogy a régióban élők 70 százaléka keresztény identitású, 70 százaléka nem kér a migrációból - és alapvetően a nemzetállamok szoros szövetségét támogatja a többség.
Karol Biernacki a társszervező Waclaw Felczak Alapítvány kuratóriumának elnöke hibátlan magyarsággal megtartott előadásában azt mondta, a V4-ek sikertörténet az Unión belül, maga az EU ugyanakkor letért az alapítók által kijelölt útról, vannak erők, melyek uniformizálni akarják az Uniót, miközben félreértik az „európai értékrend” fogalmát. Maga az unió zászlaja is számos szempontból keresztény szimbolikus jeleket hordoz és ez nem volt véletlen.
Trócsányi László igazságügyi miniszter, a Fidesz EP-listavezetője azt mondta, „minden ellenkező híreszteléssel szemben a magyar és a lengyel kormány is fontosnak tartja országa uniós tagságát”, de tény, hogy nem elégedett az EU jelenlegi állapotával, vezetésével, változást akarnak. Trócsányi szerint új a mostani EP-választásokban, hogy valóban európai kérdésekre kell választ keresni, mint, hogy a kohézió, vagy a szubszidiaritás felé induljon az Unió, mi legyen a globális környezeti problémákkal, a támogatásokkal.
Közép-Európa helyzete máig speciális, nyugatról mi vagyunk a „keleti blokk”, miközben Közép-Európa lakói egyértelműen a nyugati kultúrkörhöz sorolják magukat, de közben szoros kapcsolatokra törekszenek a valódi kelettel és a Balkánnal is. Utóbbi integrációját stratégiai jelentőségűnek nevezte a miniszter, már csak azért is, mert a Balkánon más nagyhatalmak is terjeszkedésre törekednek, így az EU-nak nem szabad késlekednie az integrációval. Sajnálatos módon azonban az EU-ban most ismét bizalmatlanság jelent meg a keleti és nyugati tagállamok között, ennek visszaállítása nagyon fontos, ez azonban csak egyenrangú felek párbeszédeként jöhet létre, tiszteletben tartva az egyes tagállamok nemzeti sajátosságait. Az igazságügyi miniszter szerint a közigazgatási bíróságok felállítását például hiába fogadta el a Velencei Bizottság is, az EU Bizottsága „politikai szerepbe helyezkedve” bírálta, miközben Hollandia például sosem kapott kritikát azért, mert nincs Alkotmánybírósága. Természetesen - „a téma aktualitása kapcsán” - szóba került a migráció is, Trócsányi szerint az érkezők 80 százaléka nem menekült, hanem gazdasági migráns, akiket nem illetnek meg a Genfi Egyezmény által biztosított jogok – ez lengyel-magyar közös álláspont. A V4-ek igenis szolidárisak, több programmal segítik a nehéz helyzetben lévő államokat.
Beata Szydlo lengyel miniszterelnök-helyettes azt mondta, az EU jelenleg egyre több csalódást okoz több tagállam polgárainak, ezért javítani kell a működésén, mert az EU-nak arról kell szólnia, hogy valóban összekösse az egyes nemzeteket. Oroszország igyekszik újraépíteni a befolyását Közép-Európában, Kína szintén, ez pedig stratégiailag felértékeli a régió befolyását Nyugat-Európában is. A régiónak, a V4-eknek szorosan együtt kell működni egymással, különben „szétesnek a nagy európai puzzle-ben”. A Visegrádi országoknak meg kell fogalmazniuk a saját világos elképzeléseiket az EU jövőjéről, ennek kapcsán a migrációról is, vagy a gazdaságról – utóbbit éppen a V4-ek és a japán kormányfő legutóbbi csúcstalálkozóján Pozsonyban is. (Ezt Orbán Viktor kihagyta, mert éppen Kazahsztánban és Kínában volt.)
A V4-eknek alapvető jelentősége van a NATO keleti határainak védelmében is. Lengyelországban is kiemelkedően magas az EU támogatottsága, nem kétséges, hogy az ország sokat nyert a tagsággal, de most akkor is reformokra van szükség, mert dezintegrációs folyamatok indultak el, például az Európai Tanácsban a többségi szavazásra való áttérés a konszenzus helyett nem jó irányba tett lépés, nem az integrációt szolgálja. Lengyelország számára az Egyesült Államokkal való szoros együttműködés is alapvető. Ma a biztonságérzetet az jelenti, hogy ha biztosítjuk, hogy a gyermekeink jobban élnek majd, mint mi, ehhez bátor gazdasági lépések, integráció kell. A terrorizmus, az orosz hibrid háborúk is rombolták az uniós polgárok biztonságérzetét, ezért új biztonságpolitikai lépésekre van szükség. Nyugtalanító, hogy az eurót nem használó államokat megpróbálják kirekeszteni a formálódó bankunióból, a kétsebességes EU nem lesz erősebb.
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet vezetője a már említett, tíz közép-európai országra kiterjedő közvélemény-kutatást ismertetve azt mondta, eredményeik szerint a közép-európaiak egységesen örülnek az uniós tagságnak, átlagban hatvan százalékuk vélekedik így, csupán 16 százalék szerint kellene kilépni. A Brexitnek egyértelműen negatív a megítélése. A balkáni bővítést ugyanakkor a megkérdezettek 57 százaléka támogatta. A megkérdezettek relatív többsége (47%-a) támogatta, hogy országa védelmi kiadásai érjék el a GDP 2 százalékát.
