Átrendezik a lakáskasszák piacát

Az Erste Lakástakarék veszi át az Aegon Lakástakarékpénztár portfólióját – jelentette be a pénzintézet, bemutatva egyben új megtakarítási konstrukcióit. Kérdés, a lakáskasszás befizetések állami támogatásának megszűntetése után ezek mennyire lesznek vonzóak.

Átveszi az Aegon Lakástakarékpénztár portfólióját az Erste Lakástakarék, a társasághoz kerülő 64 ezer szerződéssel a pénzintézet piaci részesedése a jelenlegi 10 százalékról csaknem 14 százalékra nő – jelentette be pénteken az Erste. A tranzakció hatósági jóváhagyáshoz kötött, az érintett ügyfelek adataik átadása előtt 60 nappal kapnak tájékoztatást az őket, illetve szerződéseiket érintő változásokról.

A 101 milliárd forint mérlegfőösszegű Erste Lakástakarék 92 milliárd forint betétállományt kezel, míg az Aegon Lakástakarékpénztár betétállománya megközelítette a 30 milliárd forintot. Az Erste 115 ezer ügyfél 157 ezer szerződését kezeli, míg az Aegon mintegy 50 ezer ügyfelének 64 ezer szerződése van. Az Erste szerződött állománya eléri a 680 milliárd forintot, az Aegoné közel 230 milliárd forintot tesz ki.

„Az idén 200 éves Erste Csoport takarékpénztárként kezdte működését, felismerve az öngondoskodás, a rendszeres megtakarítások fontosságát. Ezért tartja fontosnak a lakáscélú előtakarékoskodás támogatását állami hozzájárulás nélkül is” – mondta a lépést magyarázva Jelasity Radován, az Erste Bank Hungary Zrt. elnök-vezérigazgatója. Hozzátette: „az akvizíció fontos lépés a magyarországi Erste számára, hiszen modern banki szolgáltatásai és kiterjedt fiókhálózata révén új lehetőségeket tud kínálni leendő ügyfeleinek”.

Kármán András, a pénzintézet vezetője azt is részletezte, milyeneket. A péntektől ismét értékesített Erste Lakástakarék termékeknél a maximum 8 éves megtakarítási időszak mellett az ügyfelek havi 20, 30 és 40 ezer forintos befizetések közül választhatnak. Aki a havi 40 ezer forintnál többet szeretne félretenni, több szerződést is köthet (a korábbi, állami támogatású termékeknél erre nem volt lehetőség). A megtakarítások után fizetett kamaton felül – a tavaly októberben kivezetett állami támogatás pótlásaként – kamatbónusszal egészítik ki az ügyfelek befizetését.

A jóváírás mértéke az egyik termékmódozat esetén évi 8,33 százalék. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a pénzintézet minden évben plusz egy hónappal, egy 13. havi megtakarítással egészíti ki azt az ügyfelek által félretett összeget. A másik módozat pedig az első évi 5 százalékról fokozatosan évi 10 százalékra növekvő kamatbónusszal jutalmazza a megtakarító ügyfelek hűségét. A befizetésarányos jóváírás akkor jár, ha az ügyfelek legalább 6 évig megtakarítanak, ennek lejárta után azonban az Erste Lakástakarék akkor is kifizeti a kamatbónusz időarányos részét, ha az ügyfél eredetileg 8 éves megtakarítási időszakot vállalt, de azt megelőzően felmondja a szerződését. A megtakarítási termék mellé háromféle hitelt is kínál az Erste Lakástakarék.

Az Erste Lakástakarék arra számít, hogy a fenti konstrukciók - a lakáscélú öngondoskodásban gondolkodó ügyfelek mellett - azok számára is alternatívát jelent, akik olyan kamatra és biztonságra vágynak, mint amit az állampapír nyújt, de jelenleg nincs számottevő leköthető megtakarításuk, ugyanakkor havonta 20-40 ezer forintot rendszeresen félre tudnak tenni a következő években. Az Erste Lakástakarék úgy számol: az új szerződésekből a jelenlegi piaci részesedését meghaladó arányban tud majd részesedni.

Az Aegon Lakástakarékpénztár 2013. novemberében kezdte meg működését Magyarországon, majd 2018. október 1-től felfüggesztette értékesítési tevékenységét. Két héttel később a kormány viharos gyorsasággal – mindössze két nap leforgása alatt – megszüntette a lakáskasszákba befizetett lakossági megtakarítások után addig járó 30 százalékos állami támogatást. Október 16-án lehetett utoljára állami támogatással lakástakarék-szerződést kötni: az utolsó pillanatokban mintegy 140 ezer új szerződést kötöttek a pénztáraknál.

„Az Aegon-portfólió eladása minden szempontból logikus volt: fenntartásának ugyanis vannak költségei, amit a lakástakarék-pénztárak a lakáshitelek keresztértékesítéséből finanszíroznak. A lakástakarék termék önmagában ugyanis nem tudja biztosítani az elvárt hozamot” – kommentálta a bejelentést Veres Patrik, a Bank360 szakértője. Hozzátette: „az Erste részéről logikus lépés volt az ügyfélállomány megvásárlása, hiszen a tranzakció pluszköltséggel nem jár, így javítani tudja a pénztár hatékonyságát. Az Erste Bank pénzügyi háttere erős, a hitelkihelyezés szempontjából fontos lehet a megszerzett portfólió. Piaci információk szerint ugyanakkor az idén a szereplők már csak a tavalyi volumen 30 százalékát fogják elérni.”

A Bank 360 összesítése arra is kitér: a két versenytárs - a Fundamenta Lakáskassza és az OTP Lakástakarékpénztár - már korábban bemutatta új ajánlatait, de az állami támogatással megspékelt hozamokat - ami akár 12 százalék felett is lehetett - egyik termékkel sem sikerült még csak megközelíteni sem. A Fundamentánál legfeljebb 2,44 százalék az EBKM (egységes betéti kamatmutató), míg az OTP-nél 1,36 százalék. Ehhez képest a 3 éves Prémium Magyar Állampapír 4,2 százalékos hozammal, az 5 éves pedig 4,5 százalékos hozammal fizet jelenleg. A hamarosan debütáló Nemzeti Kötvény pedig átlagosan 4,95 százalékot fizet 5 év alatt.

Ez alapján a lakástakarék-piac nagy kérdése, hogy az új termékek mennyire lesznek versenyképesek a megtakarítási piacon az állami támogatás nélkül, hiszen nagyobb hozamot érhetünk el, ha például állampapírba fektetjük a pénzünket, ráadásul ott nincs felhasználási megkötés sem.