Átrendezik a lakáskasszák piacát

Publikálás dátuma
2019.05.10. 17:24

Fotó: Népszava
Az Erste Lakástakarék veszi át az Aegon Lakástakarékpénztár portfólióját – jelentette be a pénzintézet, bemutatva egyben új megtakarítási konstrukcióit. Kérdés, a lakáskasszás befizetések állami támogatásának megszűntetése után ezek mennyire lesznek vonzóak.
Átveszi az Aegon Lakástakarékpénztár portfólióját az Erste Lakástakarék, a társasághoz kerülő 64 ezer szerződéssel a pénzintézet piaci részesedése a jelenlegi 10 százalékról csaknem 14 százalékra nő – jelentette be pénteken az Erste. A tranzakció hatósági jóváhagyáshoz kötött, az érintett ügyfelek adataik átadása előtt 60 nappal kapnak tájékoztatást az őket, illetve szerződéseiket érintő változásokról. A 101 milliárd forint mérlegfőösszegű Erste Lakástakarék 92 milliárd forint betétállományt kezel, míg az Aegon Lakástakarékpénztár betétállománya megközelítette a 30 milliárd forintot. Az Erste 115 ezer ügyfél 157 ezer szerződését kezeli, míg az Aegon mintegy 50 ezer ügyfelének 64 ezer szerződése van. Az Erste szerződött állománya eléri a 680 milliárd forintot, az Aegoné közel 230 milliárd forintot tesz ki. „Az idén 200 éves Erste Csoport takarékpénztárként kezdte működését, felismerve az öngondoskodás, a rendszeres megtakarítások fontosságát. Ezért tartja fontosnak a lakáscélú előtakarékoskodás támogatását állami hozzájárulás nélkül is” – mondta a lépést magyarázva Jelasity Radován, az Erste Bank Hungary Zrt. elnök-vezérigazgatója. Hozzátette: „az akvizíció fontos lépés a magyarországi Erste számára, hiszen modern banki szolgáltatásai és kiterjedt fiókhálózata révén új lehetőségeket tud kínálni leendő ügyfeleinek”. Kármán András, a pénzintézet vezetője azt is részletezte, milyeneket. A péntektől ismét értékesített Erste Lakástakarék termékeknél a maximum 8 éves megtakarítási időszak mellett az ügyfelek havi 20, 30 és 40 ezer forintos befizetések közül választhatnak. Aki a havi 40 ezer forintnál többet szeretne félretenni,  több szerződést is köthet (a korábbi, állami támogatású termékeknél erre nem volt lehetőség). A megtakarítások után fizetett kamaton felül – a tavaly októberben kivezetett állami támogatás pótlásaként – kamatbónusszal egészítik ki az ügyfelek befizetését. A jóváírás mértéke az egyik termékmódozat esetén évi 8,33 százalék. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a pénzintézet minden évben plusz egy hónappal, egy 13. havi megtakarítással egészíti ki azt az ügyfelek által félretett összeget. A másik módozat pedig az első évi 5 százalékról fokozatosan évi 10 százalékra növekvő kamatbónusszal jutalmazza a megtakarító ügyfelek hűségét. A befizetésarányos jóváírás akkor jár, ha az ügyfelek legalább 6 évig megtakarítanak, ennek lejárta után azonban az Erste Lakástakarék akkor is kifizeti a kamatbónusz időarányos részét, ha az ügyfél eredetileg 8 éves megtakarítási időszakot vállalt, de azt megelőzően felmondja a szerződését. A megtakarítási termék mellé háromféle hitelt is kínál az Erste Lakástakarék. Az Erste Lakástakarék arra számít, hogy a fenti konstrukciók - a lakáscélú öngondoskodásban gondolkodó ügyfelek mellett - azok számára is alternatívát jelent, akik olyan kamatra és biztonságra vágynak, mint amit az állampapír nyújt, de jelenleg nincs számottevő leköthető megtakarításuk, ugyanakkor havonta 20-40 ezer forintot rendszeresen félre tudnak tenni a következő években. Az Erste Lakástakarék úgy számol: az új szerződésekből a jelenlegi piaci részesedését meghaladó arányban tud majd részesedni. Az Aegon Lakástakarékpénztár 2013. novemberében kezdte meg működését Magyarországon, majd 2018. október 1-től felfüggesztette értékesítési tevékenységét. Két héttel később a kormány viharos gyorsasággal – mindössze két nap leforgása alatt – megszüntette a lakáskasszákba befizetett lakossági megtakarítások után addig járó 30 százalékos állami támogatást. Október 16-án lehetett utoljára állami támogatással lakástakarék-szerződést kötni: az utolsó pillanatokban mintegy 140 ezer új szerződést kötöttek a pénztáraknál.   „Az Aegon-portfólió eladása minden szempontból logikus volt: fenntartásának ugyanis vannak költségei, amit a lakástakarék-pénztárak a lakáshitelek keresztértékesítéséből finanszíroznak. A lakástakarék termék önmagában ugyanis nem tudja biztosítani az elvárt hozamot” – kommentálta a bejelentést Veres Patrik, a Bank360 szakértője. Hozzátette: „az Erste részéről logikus lépés volt az ügyfélállomány megvásárlása, hiszen a tranzakció pluszköltséggel nem jár, így javítani tudja a pénztár hatékonyságát. Az Erste Bank pénzügyi háttere erős, a hitelkihelyezés szempontjából fontos lehet a megszerzett portfólió. Piaci információk szerint ugyanakkor az idén a szereplők már csak a tavalyi volumen 30 százalékát fogják elérni.” A Bank 360 összesítése arra is kitér: a két versenytárs - a Fundamenta Lakáskassza és az OTP Lakástakarékpénztár - már korábban bemutatta új ajánlatait, de az állami támogatással megspékelt hozamokat - ami akár 12 százalék felett is lehetett - egyik termékkel sem sikerült még csak megközelíteni sem. A Fundamentánál legfeljebb 2,44 százalék az EBKM (egységes betéti kamatmutató), míg az OTP-nél 1,36 százalék. Ehhez képest a 3 éves Prémium Magyar Állampapír 4,2 százalékos hozammal, az 5 éves pedig 4,5 százalékos hozammal fizet jelenleg. A hamarosan debütáló Nemzeti Kötvény pedig átlagosan 4,95 százalékot fizet 5 év alatt. Ez alapján a lakástakarék-piac nagy kérdése, hogy az új termékek mennyire lesznek versenyképesek a megtakarítási piacon az állami támogatás nélkül, hiszen nagyobb hozamot érhetünk el, ha például állampapírba fektetjük a pénzünket, ráadásul ott nincs felhasználási megkötés sem.   
Szerző

Újabb kitérő kormányválasz a befuccsolt gazdanapelemprogramról

Publikálás dátuma
2019.05.10. 14:49

Fotó: Shutterstock
Továbbra sem tudjuk, mi lép az előző Orbán-kormány által nagy dérrel-dúrral beharangozott, majd tavaly év végén csendben leállított agrárnapelemprogram helyébe.
Újabb kérdés-válasszal folytatódott a DK-s Vadai Ágnes, illetve az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) sajátos levelezése a gazda-napelemprogram - lapunk által elsőként jelzett - befuccsolásának okairól. A párbeszéd dramaturgiája, hogy Vadai Ágnes igyekszik minden korábbinál célirányosabban megtudakolni, mégis miért nem indította el az Orbán-kormány a nagy lendülettel beharangozott földműves-napelemprogramot, erre pedig Cseresnyés Péter, az ITM parlamenti államtitkára újból nem ad értelmezhető választ. Mint arról korábban beszámoltunk, a kormány tavaly karácsony előtt egy egymondatos határozattal hatálytalanította az agrár-napelemprogramról szóló, akkor egy éves határozatát. Az elsősorban Lázár János korábbi kancelláriaminiszter nevéhez fűződő kezdeményezés szerint hatszáz – később háromezer – agrárgazdálkodót igyekeztek földjeiken a közellátásba kapcsolódó napelempark kialakítására ösztönözni. Ehhez különböző – pontosan nem körvonalazott - támogatásokat helyeztek kilátásba. Mindenesetre az agrárkamara által százmillióért elvégzett felmérés állítólag nagyarányú igényekről tanúskodott. Ám Lázár János távoztával a – napelemek elterjesztését elviekben változatlanul támogató – új Orbán-kormány a kezdeményezést csendben levette a napirendről. A támogatásokat ismereteink szerint nem tudták az uniós szabályokkal összeegyeztetni, illetve az értéktelen területeken valójában nem érte meg egy ilyen drága és komoly szakértelmet igénylő beruházás. Vadai Ágnesnek az okokat firtató parlamenti kérdéseire ugyanakkor Cseresnyés Péter, mintha kifejezetten a párbeszéd elnyújtását célozná, mindeddig nem adott értelmezhető magyarázatot. Az államtitkár először a Vidékfejlesztési Programot ajánlotta az érdeklődőknek. Miután az ellenzéki politikus felhívta a figyelmét, hogy az uniós támogatási rendszer ide vonatkozó kiírását felfüggesztették, illetve érdeklődött a szintén EU-forrású Gazdaságfejlesztési és Innovációs Program (GINOP) idevágó pályázati feltételei iránt, Cseresnyés Péter annyit felelt, hogy az új szabályozási környezetben sokkal többen jelentkezhetnek. Miután az új körben Vadai Ágnes felhívta a figyelmét, hogy mezőgazdasági vállalkozók nem kaphatnak GINOP-pénzt, Cseresnyés Péter lényegében visszatért első válaszához és újfent a Vidékfejlesztési Programot ajánlotta. Mindezek nyomán tehát továbbra sem derült ki, a magyar kormány miért fújta le az agrárnapelemprogramot, illetve az sem, hogy pontosan mely támogatási rendszer biztosítana az eredetihez hasonló vagy annál is kedvezőbb feltételeket a gazdáknak nagyobb napelemfarmok létesítésére. Most nincs más dolgunk, mint kezünket tördelve várni a történelmi párbeszéd újabb fejleményeit.
Szerző

7 millió liter sörrel több csorog le a magyar torkokon

Publikálás dátuma
2019.05.10. 11:44

Fotó: CAIA IMAGE/SCIENCE PHOTO LIBRARY / AFP
A jelek azt mutatják, hogy a hazai fogyasztás a minőségi sörök felé mozdul el.
A magyar sörpiacon 2018-ban
629 millió
liter sör fogyott, szemben a 2017-es 622 millió literrel.

Az öt legjelentősebb sörgyártó (Borsodi Sörgyár Kft., Carlsberg Hungary Kft., Dreher Sörgyárak Zrt., Heineken Hungária Zrt. és a Pécsi Sörfőzde Zrt.) együttes belföldi értékesítése a múlt évben több mint 15 millió palackkal haladta meg az előző évit - ez 1,2 százalék feletti növekedésnek felel meg.  “Nem véletlen, hogy a társasági események “királya” még mindig a csapolt sör, hiszen annak a frissessége és ízharmóniája adja vissza azt a figyelmet és gondoskodást, amit a sörfőzés mestereitől kap a gyártás során. Az emberek szeretik az igényes, nagy szakértelemmel készült különlegességeket, ezért választják előszeretettel a prémium söröket” - magyarázta Ali Rawech Szami, Kraft Sör Egyesületének képviselője. Dr. Kántor Sándor szerint 2019-ben folytatódik a tavaly megkezdődött tendencia. Idén is egyre több fogy a prémium sörökből, tovább nő az ízesített és ízesítettlen alkoholmentes sörök forgalma, míg az olcsóbb, alacsonyabb minőségű termékek fogyasztása tovább csökken.
Szerző
Témák
sörfogyasztás
Frissítve: 2019.05.14. 11:52