Újabb kitérő kormányválasz a befuccsolt gazdanapelemprogramról

Publikálás dátuma
2019.05.10. 14:49

Fotó: Shutterstock
Továbbra sem tudjuk, mi lép az előző Orbán-kormány által nagy dérrel-dúrral beharangozott, majd tavaly év végén csendben leállított agrárnapelemprogram helyébe.
Újabb kérdés-válasszal folytatódott a DK-s Vadai Ágnes, illetve az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) sajátos levelezése a gazda-napelemprogram - lapunk által elsőként jelzett - befuccsolásának okairól. A párbeszéd dramaturgiája, hogy Vadai Ágnes igyekszik minden korábbinál célirányosabban megtudakolni, mégis miért nem indította el az Orbán-kormány a nagy lendülettel beharangozott földműves-napelemprogramot, erre pedig Cseresnyés Péter, az ITM parlamenti államtitkára újból nem ad értelmezhető választ. Mint arról korábban beszámoltunk, a kormány tavaly karácsony előtt egy egymondatos határozattal hatálytalanította az agrár-napelemprogramról szóló, akkor egy éves határozatát. Az elsősorban Lázár János korábbi kancelláriaminiszter nevéhez fűződő kezdeményezés szerint hatszáz – később háromezer – agrárgazdálkodót igyekeztek földjeiken a közellátásba kapcsolódó napelempark kialakítására ösztönözni. Ehhez különböző – pontosan nem körvonalazott - támogatásokat helyeztek kilátásba. Mindenesetre az agrárkamara által százmillióért elvégzett felmérés állítólag nagyarányú igényekről tanúskodott. Ám Lázár János távoztával a – napelemek elterjesztését elviekben változatlanul támogató – új Orbán-kormány a kezdeményezést csendben levette a napirendről. A támogatásokat ismereteink szerint nem tudták az uniós szabályokkal összeegyeztetni, illetve az értéktelen területeken valójában nem érte meg egy ilyen drága és komoly szakértelmet igénylő beruházás. Vadai Ágnesnek az okokat firtató parlamenti kérdéseire ugyanakkor Cseresnyés Péter, mintha kifejezetten a párbeszéd elnyújtását célozná, mindeddig nem adott értelmezhető magyarázatot. Az államtitkár először a Vidékfejlesztési Programot ajánlotta az érdeklődőknek. Miután az ellenzéki politikus felhívta a figyelmét, hogy az uniós támogatási rendszer ide vonatkozó kiírását felfüggesztették, illetve érdeklődött a szintén EU-forrású Gazdaságfejlesztési és Innovációs Program (GINOP) idevágó pályázati feltételei iránt, Cseresnyés Péter annyit felelt, hogy az új szabályozási környezetben sokkal többen jelentkezhetnek. Miután az új körben Vadai Ágnes felhívta a figyelmét, hogy mezőgazdasági vállalkozók nem kaphatnak GINOP-pénzt, Cseresnyés Péter lényegében visszatért első válaszához és újfent a Vidékfejlesztési Programot ajánlotta. Mindezek nyomán tehát továbbra sem derült ki, a magyar kormány miért fújta le az agrárnapelemprogramot, illetve az sem, hogy pontosan mely támogatási rendszer biztosítana az eredetihez hasonló vagy annál is kedvezőbb feltételeket a gazdáknak nagyobb napelemfarmok létesítésére. Most nincs más dolgunk, mint kezünket tördelve várni a történelmi párbeszéd újabb fejleményeit.
Szerző

7 millió liter sörrel több csorog le a magyar torkokon

Publikálás dátuma
2019.05.10. 11:44

Fotó: CAIA IMAGE/SCIENCE PHOTO LIBRARY / AFP
A jelek azt mutatják, hogy a hazai fogyasztás a minőségi sörök felé mozdul el.
A magyar sörpiacon 2018-ban
629 millió
liter sör fogyott, szemben a 2017-es 622 millió literrel.

Az öt legjelentősebb sörgyártó (Borsodi Sörgyár Kft., Carlsberg Hungary Kft., Dreher Sörgyárak Zrt., Heineken Hungária Zrt. és a Pécsi Sörfőzde Zrt.) együttes belföldi értékesítése a múlt évben több mint 15 millió palackkal haladta meg az előző évit - ez 1,2 százalék feletti növekedésnek felel meg.  “Nem véletlen, hogy a társasági események “királya” még mindig a csapolt sör, hiszen annak a frissessége és ízharmóniája adja vissza azt a figyelmet és gondoskodást, amit a sörfőzés mestereitől kap a gyártás során. Az emberek szeretik az igényes, nagy szakértelemmel készült különlegességeket, ezért választják előszeretettel a prémium söröket” - magyarázta Ali Rawech Szami, Kraft Sör Egyesületének képviselője. Dr. Kántor Sándor szerint 2019-ben folytatódik a tavaly megkezdődött tendencia. Idén is egyre több fogy a prémium sörökből, tovább nő az ízesített és ízesítettlen alkoholmentes sörök forgalma, míg az olcsóbb, alacsonyabb minőségű termékek fogyasztása tovább csökken.
Szerző
Témák
sörfogyasztás
Frissítve: 2019.05.14. 11:52

Ennyivel van több pénze egy átlagmagyarnak az EU jóvoltából

Publikálás dátuma
2019.05.10. 11:05

Fotó: Michal Fludra / AFP
Egy új tanulmány szerint átlagosan évi 840 euróval (mintegy 265 ezer forinttal) nő az Európai Unióban a polgárok reáljövedelme attól, hogy országaik az egységes belső piachoz tartoznak, írja a privatbankar.hu. Persze, magyarázza a német Bertelsmann Alapítvány és a Sussexi Egyetem közös tanulmánya, az átlagszám mögött jelentősebb a különbségek. A kutatók két fontos jelenséget is megfigyeltek. Egyrészt, nem a legnagyobb gazdaságok részesülnek a legjobban a pluszjövedelemből, hanem mindenekelőtt a viszonylag kicsi, de erős exporttal rendelkező nemzetek. Másrészt, az Európa földrajzi központja körül fekvő „magországok” és régiók érik el a legmagasabb egy főre jutó nyereséget, sokkal többet, mint a kontinens déli vagy keleti részén levő uniós tagok. Az egy főre jutó legnagyobb pluszjövedelem Svájcban (2900 euró), Luxemburgban (2800 euró) és Írországban (1900 euró) tapasztalható. Belgium, Ausztria és Hollandia szintén a csúcson levők közé tartozik. Olyan országok számára, mint Hollandia vagy Ausztria, az egységes piac felbecsülhetetlen értékű, mert versenyképes iparágaik vannak, de kis belföldi piacaik miatt erősen függenek az exporttól. Dél-Európában viszont az egységes piac jövedelemnövekedése sokkal alacsonyabb, részben azért, mert a versenyképesség elmarad, például Spanyolországban (590 euró egy főre és évre), Portugáliában (500 euró) vagy Görögországban (400 euró). Magyarország alig egy hajszállal előzi meg Görögországot - így polgárai évi mintegy 130 ezer forint plusztr köszönhetnek az EU-nak. Lengyelország és Horvátország mögöttünk és kicsivel Görögország mögött áll, Románia és Bulgária pedig teljesen a sor végén kullog.
Szerző