Újabb kitérő kormányválasz a befuccsolt gazdanapelemprogramról

Továbbra sem tudjuk, mi lép az előző Orbán-kormány által nagy dérrel-dúrral beharangozott, majd tavaly év végén csendben leállított agrárnapelemprogram helyébe.

Újabb kérdés-válasszal folytatódott a DK-s Vadai Ágnes, illetve az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) sajátos levelezése a gazda-napelemprogram - lapunk által elsőként jelzett - befuccsolásának okairól. A párbeszéd dramaturgiája, hogy Vadai Ágnes igyekszik minden korábbinál célirányosabban megtudakolni, mégis miért nem indította el az Orbán-kormány a nagy lendülettel beharangozott földműves-napelemprogramot, erre pedig Cseresnyés Péter, az ITM parlamenti államtitkára újból nem ad értelmezhető választ.

Mint arról korábban beszámoltunk, a kormány tavaly karácsony előtt egy egymondatos határozattal hatálytalanította az agrár-napelemprogramról szóló, akkor egy éves határozatát. Az elsősorban Lázár János korábbi kancelláriaminiszter nevéhez fűződő kezdeményezés szerint hatszáz – később háromezer – agrárgazdálkodót igyekeztek földjeiken a közellátásba kapcsolódó napelempark kialakítására ösztönözni. Ehhez különböző – pontosan nem körvonalazott - támogatásokat helyeztek kilátásba. Mindenesetre az agrárkamara által százmillióért elvégzett felmérés állítólag nagyarányú igényekről tanúskodott. Ám Lázár János távoztával a – napelemek elterjesztését elviekben változatlanul támogató – új Orbán-kormány a kezdeményezést csendben levette a napirendről. A támogatásokat ismereteink szerint nem tudták az uniós szabályokkal összeegyeztetni, illetve az értéktelen területeken valójában nem érte meg egy ilyen drága és komoly szakértelmet igénylő beruházás.

Vadai Ágnesnek az okokat firtató parlamenti kérdéseire ugyanakkor Cseresnyés Péter, mintha kifejezetten a párbeszéd elnyújtását célozná, mindeddig nem adott értelmezhető magyarázatot. Az államtitkár először a Vidékfejlesztési Programot ajánlotta az érdeklődőknek. Miután az ellenzéki politikus felhívta a figyelmét, hogy az uniós támogatási rendszer ide vonatkozó kiírását felfüggesztették, illetve érdeklődött a szintén EU-forrású Gazdaságfejlesztési és Innovációs Program (GINOP) idevágó pályázati feltételei iránt, Cseresnyés Péter annyit felelt, hogy az új szabályozási környezetben sokkal többen jelentkezhetnek.

Miután az új körben Vadai Ágnes felhívta a figyelmét, hogy mezőgazdasági vállalkozók nem kaphatnak GINOP-pénzt, Cseresnyés Péter lényegében visszatért első válaszához és újfent a Vidékfejlesztési Programot ajánlotta. Mindezek nyomán tehát továbbra sem derült ki, a magyar kormány miért fújta le az agrárnapelemprogramot, illetve az sem, hogy pontosan mely támogatási rendszer biztosítana az eredetihez hasonló vagy annál is kedvezőbb feltételeket a gazdáknak nagyobb napelemfarmok létesítésére.

Most nincs más dolgunk, mint kezünket tördelve várni a történelmi párbeszéd újabb fejleményeit.