Sorra döntik a vagyonrekordokat a brit szupergazdagok

Publikálás dátuma
2019.05.12. 08:46

Fotó: Tolga AKMEN / AFP
Az egy évvel korábbi példátlan gyarapodásukat is felülmúlták az idei gazdag-lista szereplői, akik mellet szinte szegénynek tűnik a királyi család. A milliárdosok világfővárosa egyértelműen London.
A brit EU-tagság megszűnését (Brexit) kísérő politikai káosz közepette is vagyonrekordot döntöttek a brit gazdagok leggazdagabbjai az elmúlt egy esztendőben. A Sunday Times 1989 óta minden év tavaszán összeállítja listáját - Rich List - a Nagy-Britanniában élő ezer leggazdagabb mágnás becsült vagyonáról. A vasárnap 31. alkalommal megjelent összesítés szerint
a brit szupergazdagok felső kasztjának összvagyona egy év alatt 47,78 milliárd fonttal 771,13 milliárd fontra (csaknem 290 ezer milliárd forintra) emelkedett az egy évvel korábbi 658 milliárd fontról, amely maga is rekord volt.

A Rich List 2019 szerint rekordot döntött a brit fontmilliárdosok száma is, amely az idén 151, hattal több, mint az előző évi rangsorban.
Nagy-Britannia azonban ezzel is csak a harmadik helyen áll a világban, fontra átszámítva ugyanis az Egyesült Államokban 463, Kínában 294 milliárdos él. A milliárdosok világfővárosa mindazonáltal továbbra is London, ahol a Sunday Times vagyonlistájának szerkesztői szerint 95 fontmilliárdos él, több, mint a világ bármely más városában. Londont jelentős hátránnyal követi a második helyen San Francisco, ahol 73 fontmilliárdos lakik. A harmadik helyre New York került 71 fontmilliárdossal. A világvárosok fontmilliárdos listáján előkelő helyen szerepel Moszkva is - ott 55 olyan mágnás él, akinek legalább egymilliárd fontnak megfelelő vagyona van a lap számításai szerint. Moszkva ezzel megelőzi Los Angelest (45), Pekinget (44) és Párizst (40) is.
Az elmúlt három évtized robbanásszerű nagy-britanniai vagyongyarapodását mutatja, hogy az 1989-ben először megjelent, akkor még 200 névből álló vagyonlistára már 30 millió fonttal be lehetett kerülni, ahhoz azonban, hogy valaki az idei Rich List ezres mezőnyében szerepelhessen, legalább 120 millió font kellett. A tavalyi Rich List tagjainak minimum 115 millió fontos vagyonra volt szükségük ahhoz, hogy nevük megjelenhessen az összeállításban.
Az idei milliárdos ranglistát a Hinduja testvérek vezetik, 22 milliárd fonttal. Az ingatlanpiaci szempontból legdrágább londoni utca, a Carlton House Terrace négy egybefüggő kastélyában élő Sri és Gopi Hinduja multinacionális vállalkozási hálózata az olaj- és az autóipartól a pénzügyi szolgáltatásokon át az ingatlan- és a médiapiacig terjed.
Az élen álló család vagyona a Sunday Times kimutatása szerint egyetlen év alatt csaknem másfél milliárd fonttal gyarapodott.

A tavalyi Rich List első helyezettje, Sir Jim Ratcliffe, az Ineos globális vegyipari vállalatcsoport alapító tulajdonosa az idén a harmadik helyre csúszott vissza. Vagyona a rangsor összeállítóinak számításai szerint az egy évvel ezelőtti 21,05 milliárd fontról 18,15 milliárd fontra csökkent, vállalati részesedéseinek értékvesztése miatt.
Az irodalmárok vagyonlistáját a példátlan sikerű Harry Potter-regénysorozat Skóciában élő szerzője, Joanne K. Rowling vezeti, akinek a Rich List 2019 szerkesztői 750 millió font vagyont tulajdonítanak, 50 millió fonttal többet, mint tavaly. J.K. Rowling az 1990-es évek elején még heti 70 fontos tanácsi segélyből, munkanélküliként tengődött egy edinburghi szociális bérlakásban, ma viszont világviszonylatban is messze a leggazdagabb regényíró.
A zenei vagyonlistát viszont hosszú évek óta először már nem Sir Paul McCartney vezeti: régi vetélytársa, Lord Andrew Lloyd-Webber, az eddigi örök második világhírű musicalszerző ezúttal jelentős előnnyel megelőzte. Lord Lloyd-Webber vagyona az új összeállítás szerint jelenleg 820 millió font a tavaly kimutatott 740 millió font után. McCartney, a Beatles egykori dalszerzője és basszusgitárosa tavaly tudhatott 820 millió fontot bankszámláján, ám az idei Rich List szerkesztőinek becslése szerint vagyona azóta 70 millió fonttal 750 millió fontra csökkent. Az idén 77 esztendős McCartney vagyonát ugyanis felesége, Nancy Shevell - egy hatalmas amerikai szállítmányozási dinasztia első számú, saját jogán is dúsgazdag társtulajdonosa - vagyonával összevonva számolják a Rich List összeállítói, ám a cég márciusban csődeljárást kezdeményezett maga ellen.
A Rich List élmezőnyéhez képest a brit uralkodó szinte szegénynek tűnik. A 93 esztendős II. Erzsébet királynő az idei listán 370 millió fonttal szerepel, ugyanannyival, mint tavaly. Ezzel együtt is az uralkodó 12 helyet visszacsúszott egy év alatt, vagyona ugyanis tavaly a 344., az idén már csak a 356. helyhez volt elegendő a Rich List ezres mezőnyében.

A válság óta megduplázódott a milliárdosok száma, sosem volt még ennyi pénze a gazdagoknak

2018-ban a 26 leggazdagabb ember vagyona egyenlő volt az emberiség legszegényebb felének, 5 milliárd embernek összvagyonával - derül ki az Oxfam International januárban közreadott éves egyenlőtlenségi jelentéséből. A leggazdagabbak vagyona tavaly összesen 900 milliárd dollárral (252 ezer milliárd forinttal) nőtt, ami napi 2,5 milliárd dolláros (700 milliárd forintos) növekedésnek felel meg, miközben a világ legszegényebb felének összvagyona átlagosan 11 százalékkal csökkent. A szervezet jelentésében aláhúzta: soha a bolygó történetében nem volt ekkora vagyona a leggazdagabbaknak, míg eközben az emberiség fele napi nagyjából 1500 forintból kell megéljen. A világszerte fizetett adóknak csak 4 százaléka származik a gazdagoktól, 96 százalékot a szegények fizetnek, emelték ki továbbá, hozzátéve: az adók szintje évtizedek óta most a legalacsonyabb. "A gazdagok és szegények közötti egyre szélesedő szakadék ellehetetleníti a szegénység elleni harcot, károsítja a gazdaságot és szítja az emberek dühét" - kommentálta az eredményeket Winnie Byanyima, az Oxfam International vezérigazgatója.

Frissítve: 2019.05.12. 08:51

Nem árt a szennyezett olaj a motornak

Publikálás dátuma
2019.05.11. 10:00
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Semmi esély arra, hogy a Barátság-vezetékben lévő szennyezett olaj bármilyen kárt okozzon a gépjárművekben. Az még a finomítóig sem jut el.
Akkor sem okozna semminemű károsodást a gépjárművek motorjában a klórral szennyezett kőolaj, ha az véletlenül bekerülne a finomítókba: előbb mennének tönkre az üzemanyag-előállító berendezések, mintsem az bárminő hatást gyakorolna a végtermék minőségére – hangoztatta határozottan az összes általunk megkeresett, vezető olajmérnök. Mint ismeretes, három hete az orosz kőolajmezőkön a finomítókat károsító klórvegyületek keveredtek az Európát nyersanyaggal ellátó Barátság-vezetékbe. Az oroszok nem figyelmeztették előre vevőiket, így elsőként Fehéroroszország kürtölte világgá a szennyezés tényét. Majd először a németek és a lengyelek, illetve a szállítmány útvonalát követve a szlovákok, az ukránok és a magyar Mol is felfüggesztette az átvételt. Mivel a csapokat már Ukrajnában elzárták, Magyarország határát nem lépte át a szennyezés. A rendezés folyamata zavaros. Oroszország – elsősorban Vlagyimir Putyin határozott fellépésének köszönhetően – mindennemű felelősséget magára vállalt és a vétkesek büntetőjogi felelősségre vonását ígérte. Arról azonban, hogy mikorra és miként tisztulna ki a cső, illetve mikor érkezhet hozzánk megfelelő minőségű kőolaj, ellentmondásosak a hírek. A hazai üzemanyag-előállítást végző Mol nyilatkozatai megnyugtatók. Eszerint elvben a magyar – és a szintén általuk üzemeltetett szlovák - finomító akár teljes mértékben is ellátható lenne az Adria-vezetéken keresztül a tenger felől. Emellett vannak saját tartalékaik és az ország is tárol több hétre elegendő nyersanyagot. Miközben a múlt hét elején a cég az érintett országok képviselőivel abban állapodott meg, hogy május közepére – a jövő hétre – a szállítások helyreállnak, az illetékes miniszter 400 ezer tonnányi stratégiai készletet „felszabadított” a Mol számára. Ebből az olajcég 150 ezer tonnát le is foglalt. A szállítások helyreállásáról az utolsó biztató hír mégis lassan két hetes, amikor Fehéroroszországba érkezett jó minőségű termék. A leállásnál megfigyelt dominó-hatás viszont egyelőre elmaradt. Az elmúlt hetek során számos nemzetközi szakértő adott hangot a gyors rendezést illető borúlátásának. A rossz minőségű kőolajat először tartályokba fejtik, majd azt forrásaink szerint a jó minőségű anyagba apránként visszaadagolva feldolgozhatóvá teszik. Ez az anyag klórvegyület-tartalmának kis mértékű, szabványon belüli emelkedésével járhat. A hírek nyomán több olvasónk jelezte a tárgyú aggodalmát, hogy a szennyezett kőolaj okozhat-e bármilyen kárt a motorban. A cseh és a lengyel olajcég megnyugtató közleményt tett közzé. Lapunk megkeresésére a Mol a téma kapcsán leszögezte: kizárólag szabványszerű üzemanyag kerülhet ki a finomítókból. Általánosságban pedig ez olyan kémiai és mechanikai folyamat, aminek során a kőolajat alkotórészeire bontják. Ez pedig minden oda nem való anyagot kiszűr – szögezték le az olajtársaságnál. A szennyezés ugyanakkor kétségkívül nagy. A hírek szerint a klórvegyületek szokásos aránya a nyersanyagban 1-3 milliomod (ppm). A szabvány szerint még elfogadható – vagyis a finomítót még nem károsító – arány 10 ppm. A hírek szerint ugyanakkor a szennyezés elérte a 330 ppm-et. Igaz, ismereteink szerint a szint Ukrajnában már „csak” 40 ppm, mivel az anyag jelentős része az út során kicsapódott. Ám szakértők megerősítették, hogy a hazai finomítóra ez a szint is veszélyes, így a Mol felelősségteljesen járt el. Abban a nem várt esetben, ha 10 ppm feletti szennyezőanyag-arányú kőolaj érkezne a finomítóba és a berendezések kisebb károsodások – alapvetően rozsdásodás – mellett ezt ki is bírnák, a kész üzemanyag összetételét akkor sem befolyásolná a nyersolaj szennyezettsége – hangoztatták az egyaránt elismert olajmérnökök. Ugyanakkor ez emelné a finomítás költségeit, amit a Mol bizonyára nem vállal. Az egyik szakember – aki a többiekhez hasonlóan névtelenséget kért – ugyanakkor kérésünkre kiszámolta: ha a vezetékbe összesen félmillió tonna, átlag 50 ppm-es klórtartalmú olaj került, annak fokozatos visszakeverése 2 év alatt a hibahatárt el nem érő mértékben, összesen 0,3 ppm-mel növeli a szennyezettséget. Mindazonáltal ez már több éves rendezést vetít előre. Számításai szerint a cső tartalma tiszta kőolajjal akár 10 nap alatt is lecserélhető; a két adag nem keveredik. A mérnökök véleményét teljes mértékben osztotta egy, lapunk által megkérdezett autószerelő-szakértő is. Forrásaink a Barátság-vezeték ilyen súlyos szennyezésére nem emlékeznek, így maguk is szándékos közbeavatkozásra gyanakszanak. (Az eredetileg a kitermelést segítő klórvegyületeket a szállításra váró kőolajból ki kell vonni.) A Mol szerintük azért nem vesz a jelenlegi mintegy 20 százaléknál nagyobb arányban az Adria-vezetékből tengeri olajat, mert annak minősége eltér az orosztól. Habár az éppenséggel jobb, de a finomító berendezéseit az orosz olajra állították be, így bármely, ettől kissé eltérő típusú nyersanyag feldolgozása valamivel drágább. (A Mol is hangoztatta, hogy az incidens ellenére alapvetően nem kívánja beszerzési csatornáit átszervezni.) A kőolajszállítások várható helyreállását firtató kérdésünkre a Mol megismételte múlt heti nyilatkozatát. Eszerint a helyzet május közepére rendeződhet. Addig a biztonsági készletekből elegendőnek látszik az általuk lefoglalt 150 ezer tonna. Az ellátás a minőséget és a mennyiséget illetően is változatlanul a legmagasabb szintű.

Inkább május második fele

Négy embert vettek őrizetbe az orosz hatóságok Barátság kőolajvezeték beszennyezése miatt - jelentette ki kedden Moszkvában Alekszandr Novak energiaügyi miniszter. Szvetlana Petrenko, a kiemelt ügyekben eljáró orosz Nyomozó Bizottság (SZK) szóvivője az MTI közlése szerint hozzátette: további két gyanúsított ellen körözést adtak ki. Szerinte a bűnszövetkezet tagjai szennyezéssel próbálták meg elleplezni az általuk elkövetett olajlopásokat. A klórtartalmú vegyületekkel telt olajat a Szamara megyei Nyikolajevka környéki állomáson juttatták a vezetékbe március-áprilisban. Az ügy gyanúsítottja mások mellett a Nyeftyepervalka nevű cég vezérigazgatója és helyettese, a Petronyefty Aktyiv vezérigazgatója és a Magisztral igazgatóhelyettese. Az olajszállításokért felelő orosz Transznyefty a tíznaposról áttér a napi minőségellenőrzésre. Az energiaügyi miniszter szerint a helyzet május második felére rendeződhet maradéktalanul. A lengyel szállításokat illetően gyors megállapodást ígért. Az orosz kormány szabályozási és hatósági intézkedéseket is foganatosít a hasonló esetek elkerülése végett.

Szerző

Elcsúsztatnák az azonnali banki átutalás bevezetését

Publikálás dátuma
2019.05.11. 09:00

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
A bankok tekintélyes része úgy véli, hogy az azonnali átutalást nem szabad sikeres próba nélkül bevezetni. A lakáspiac várja már az új rendszert.
Csúszhat az azonnali fizetési rendszer indulása. Az átlagos bankszámla tulajdonosoknak ebből nemigen származik kára, hiszen ma is 1-4 órán belül célba ér a banknak adott átutalási megbízása. Ettől függetlenül az új rendszer bevezetését történelmi lépésnek tartják a bankrendszer szereplői, ezért sem akarják elszúrni, inkább halasztanának. Ennek előjelei már érzékelhetőek: a jegybank kommunikációs igazgatóságának lapunk érdeklődésére adott válasza szerint az azonnali fizetési rendszer tervezett indulási időpontja 2019. július 1., ugyanakkor az MNB folyamatosan nyomon követi a pénzforgalmi szolgáltatók felkészülését és annak fényében hozza meg a szükséges döntéseket - írják. Magyarán semmi sem kizárt. Május 13-án eldől, hogy lesz-e, és ha igen, mi lesz az új határidő, mikortól ér át az átutalásunk öt másodperc alatt a címzett számlájára. Jövő hétfőn ugyanis - a hírek szerint - a bankok vezetői tanácskozásra ülnek össze a jegybank szakértőivel, és kölcsönösen tájékoztatják egymást az azonnali fizetési rendszerre való átállás készültségi fokáról. A jegybank ragaszkodna az eredeti határidőhöz, de úgy tűnik nem minden áron. A bankok mintaként az online pénztárgépek 2013-as bevezetési időpontjának többszöri elhalasztását emlegetik.   Az MNB tavaly rendelte el a július 1-jei dátumot, időközben azonban kiderült, hogy ez nehezen teljesíthető. Olyannyira, hogy az egyik nagy kereskedelmi bank kezdeményezte a Magyar Bankszövetségnél, hogy az kezdeményezze a jegybanknál: az eredetileg kitűzött határidőben csak kis tételeket lehessen átutalni, tesztjelleggel, s amikor biztonságosan működik a rendszer, akkor legyen meg a tényleges indítás. Többen úgy vélték, hogy a kezdeményező az OTP volt, amely azért tette le a voksát a halasztás mellett, mert maga nem készült fel teljesen. A Népszavának ezt a feltételezést Gáspár Bence a bank kommunikációs vezetője határozottan cáfolta. A pénzintézet álláspontja ugyanakkor az, hogy a bankok és az elszámolást végző GIRO Zrt. közötti kapcsolatot több hónapig terheléses tesztnek szükséges alávetni, s csak utána lehet a rendszert szabályszerűen üzembe helyezni. A GIRO Zrt. egyébként a honlapja tanúsága szerint idén januárjában megkezdte az üzleti tesztelést a bankokkal, ám azóta ezzel kapcsolatban nem nyilatkozott. A nagybankok valamennyien kijelentették, hogy felkészültek a feladatra. A helyzetet az is bonyolítja, hogy a külföldi anyabankoknak is értesülniük kell az ügyletekről, és ez még nem mindenütt megoldott. Az új fizetési rendszerben a 10 millió forint alatti egyedi átutalások a hét minden napján a nap 24 órájában 5 másodperc alatt teljesülhetnek majd. Lehetőség nyílik majd arra, hogy az átutalási megbízásokat akár már mobiltelefonszámra is indíthatjuk, nem lesz szükséges ismerni a fogadó fél 24 számból álló bankszámlaszámát. Az azonnali átutalást ugyan több uniós tagállamban alkalmazzák, de a teljes körű rendszer Magyarországon valósul meg először. Ugyanúgy úttörők lehetünk ebben, mint ahogy a bankkártya használatot jelző SMS-üzenetet is nálunk alkalmazták először. Az azonnali átutalás megindulásával egyszerűsödik az ingatlant eladni, illetve venni kívánók dolga - hiszen semmiféle igazolásra nem lesz külön szükség, elég ha a felek telefonjaik visszaigazoló üzenetét bemutatják egymásnak - mondta lapunknak Trencsán Erika, a money.hu portál szakértője. (Hasonló módszert alkalmaznak a kriptovaluták kereskedésénél is, amikor a valós idejű teljesítést kívánják igazolni.) Arra kérdésünkre, hogy a gyorsaság árát az ügyfeleknek kell-e megfizetni, a szakember úgy vélte, hogy a díjakat minden bank maga állapítja meg, így azt is, hogy az átállás költségeiből áthárítanak-e vagy sem. Az azonnali átutalás a pénzkímélést segíti elő, ezért a bankoknak nem érdeke a díjemelés, még akkor sem, ha az egyes átutalásokért a pénzintézeteknek fizetniük kell a GIRO-nak. Az azonnali átutalást kínáló bankok igénybevétele az üzleti szféra számára a gyorsaság miatt előnyös, míg az adóhatóság, illetve a  költségvetés a feketegazdaság visszaszorítása miatt "örülhet", emellett minden tranzakciónak nyoma marad. 
Szerző
Témák
átutalás
Frissítve: 2019.05.11. 10:16