Delegáció, futóverseny, meccs - lezárásokra kell számítani Budapesten

Publikálás dátuma
2019.05.12. 09:38
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Sok helyen nem lehet majd megállni, néhol pedig ideiglenes lezárások is lesznek. A tömegközlekedés rendje is változik.
Futóverseny miatt forgalomkorlátozásokra kell számítani vasárnap délelőtt Budapesten, szakaszosan és időszakosan lezárják például a budai és a pesti rakpartot, valamint a Margit hidat. Ezen túl egy kézilabda-mérkőzés és egy érkező delegáció miatt is változik a forgalmi rend.
A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) tájékoztatása szerint a "15 év - 15 km" elnevezésű futóverseny miatt délelőtt rövidített útvonalon közlekedik a 2-es villamos (Közvágóhíd - Kossuth Lajos tér) és a 19-es villamos (Kelenföld vasútállomás - Batthyány tér). A 15-ös és a 115-ös autóbusz, valamint a CITY-troli járat módosított útvonalon jár 8 és 12 óra között, a 26-os busz pedig rövidített útvonalon, csak az Árpád híd és a Margitsziget, Centenáriumi emlékmű között közlekedik. A rendőrség az alábbi térképet tette közzé arról, hogy merre lesz tilos megállni ebben az időben:
A police.hu arra is felhívja a figyelmet, hogy vasárnap a „Final Four” kézilabda-mérkőzések miatt is ideiglenes forgalomkorlátozás lesz érvényben Budapest XIV. kerületében, a Papp László Sportaréna környékén: 
Delegáció miatt több helyen tilos megállni vasárnap a fővárosban, írják még. A korlátozások szombaton kezdődtek, és keddig eltartanak. Az V. és XIII. kerületeket érintik.

A kis pártok esélyeinek rontásában élen jár Magyarország

Publikálás dátuma
2019.05.12. 09:09

Fotó: AFP
A szavazatok legalább 5 százalékát kell megszereznie egy pártnak, hogy az Európai Parlamentbe juthasson, és még ekkor sem garantált a mandátumszerzés.
Az európai parlamenti (EP-) választáson az országok maguk alakíthatják ki a választási rendszerüket (az unió által megjelölt keretek között), így például minden ország maga dönthet arról, hogy alkalmaz-e a választás során a mandátumszerzéshez szükséges úgynevezett jogi küszöböt. Az EU országainak közel fele úgy döntött, az érvényes szavazatok bizonyos százalékához köti a mandátumszerzést. Az úgynevezett jogi küszöb a választójogi törvényben azt az előre meghatározott szavazatmennyiséget jelenti, amelynek elérése a mandátumszerzés feltétele. A küszöb funkciója a választáspolitológiai szakirodalom szerint az, hogy a politikai stabilitás érdekében mérsékelje a bejutó pártok számát.
Az Európai Parlament kutatási szolgálatának összeállítása szerint az EP-választáson nem alkalmaznak jogi küszöböt Bulgáriában, Dániában, Észtországban, Finnországban, Hollandiában, Írországban, Luxemburgban, Nagy-Britanniában, Németországban, Máltán, Portugáliában, Szlovéniában és Spanyolországban. Azok az országok, amelyek alkalmaznak jogi küszöböt, a leadott érvényes szavazatok 1,8, 3, 4, illetve 5 százalékában határozzák meg a mandátumhoz jutás feltételét. A 28 tagállam közül egyedül Cipruson alkalmaznak 1,8 százalékos, Görögországban pedig 3 százalékos küszöböt. Ausztriában, Olaszországban és Svédországban a szavazatok 4 százalékát kell elérni.
A legmagasabb, 5 százalékos küszöböt alkalmaznak Belgiumban, Csehországban, Franciaországban, Horvátországban, Lengyelországban, Lettországban, Litvániában, Romániában, Szlovákiában - és Magyarországon.

A választójogi törvényben rögzített úgynevezett explicit küszöbön túl a listás választási rendszerekben létezik az implicit küszöb is, amely az utolsó mandátum elnyeréséhez szükséges szavazatmennyiséget jelenti. A jogi küszöb átlépése így az implicit küszöb miatt nem jelent automatikusan garanciát a mandátumszerzésre, vagyis előfordulhat, hogy "járna" mandátum a pártnak, csak "nem jut", mivel az utolsó mandátum megszerzése "több szavazatba" kerül, mint amennyi a pártnak van.

Ordas nagy hazugság miatt támadja Brüsszelt a kormány

Publikálás dátuma
2019.05.11. 19:32

Fotó: Népszava
Kikezdte az Európai Bizottság a babaváró támogatást, írta a kormány kedvenc napilapja, Rétvári Bence pedig sajtótájékoztatón háborodott fel a történek miatt. Kiderült, hogy mindebből semmi sem igaz.
Azzal a címlappal jelentkezett a Magyar Nemzet szombaton, hogy „Az Európai bizottság megtámadta az új magyar babaváró támogatást”. Az Index megkérdezte a Bizottságot, hogy milyen kifogásuk van az alig néhány hete elfogadott magyar törvényekkel szemben, mikor indítottak vizsgálatot és milyen kifogást jeleztek a magyar kormánynak. Miután az uniós végrehajtó és ellenőrző testületek magyarországi képviseletén még csak előzetes vizsgálatról sem hallottak ebben a tárgyban, a lap Bizottság brüsszeli szóvivőihez fordult kérdéseivel.
Így kiderült: az Európai Bizottság még csak nem is hallott arról, hogy bármiféle kifogása lenne a magyar babaváró támogatási programmal kapcsolatban, aminek ügyében az Orbán-kormány fordult hozzájuk, nem pedig fordítva.

Ráadásul: nemhogy nem vizsgálják, de semmiféle szakmai véleményük nincs is ezért a támogatási konstrukcióról, így ilyen álláspontról sem informálisan, sem hivatalosan nem is tájékoztathatták tehát a magyar kormány egyetlen tagját sem. Pedig eközben Rétvári Bence szombati sajtótájékoztatón azt állította: Brüsszel az előzetes egyeztetési eljárásban kifogásolta a magyar kormány által bevezetni kívánt babaváró támogatás bankokon keresztüli folyósítását. Rétvári arra is felhívta a figyelmet, hogy „Brüsszel a migránskártyák kapcsán semmilyen versenyjogi korlátozást, kifogást nem emelt, holott az ilyen kártyákra érkező pénzt is bankokon keresztül utalják”. Ezt az MTI tudósítása szerint az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára felháborító kettős mércének nevezte. 
Szerző