A kis pártok esélyeinek rontásában élen jár Magyarország

Publikálás dátuma
2019.05.12. 09:09

Fotó: AFP
A szavazatok legalább 5 százalékát kell megszereznie egy pártnak, hogy az Európai Parlamentbe juthasson, és még ekkor sem garantált a mandátumszerzés.
Az európai parlamenti (EP-) választáson az országok maguk alakíthatják ki a választási rendszerüket (az unió által megjelölt keretek között), így például minden ország maga dönthet arról, hogy alkalmaz-e a választás során a mandátumszerzéshez szükséges úgynevezett jogi küszöböt. Az EU országainak közel fele úgy döntött, az érvényes szavazatok bizonyos százalékához köti a mandátumszerzést. Az úgynevezett jogi küszöb a választójogi törvényben azt az előre meghatározott szavazatmennyiséget jelenti, amelynek elérése a mandátumszerzés feltétele. A küszöb funkciója a választáspolitológiai szakirodalom szerint az, hogy a politikai stabilitás érdekében mérsékelje a bejutó pártok számát.
Az Európai Parlament kutatási szolgálatának összeállítása szerint az EP-választáson nem alkalmaznak jogi küszöböt Bulgáriában, Dániában, Észtországban, Finnországban, Hollandiában, Írországban, Luxemburgban, Nagy-Britanniában, Németországban, Máltán, Portugáliában, Szlovéniában és Spanyolországban. Azok az országok, amelyek alkalmaznak jogi küszöböt, a leadott érvényes szavazatok 1,8, 3, 4, illetve 5 százalékában határozzák meg a mandátumhoz jutás feltételét. A 28 tagállam közül egyedül Cipruson alkalmaznak 1,8 százalékos, Görögországban pedig 3 százalékos küszöböt. Ausztriában, Olaszországban és Svédországban a szavazatok 4 százalékát kell elérni.
A legmagasabb, 5 százalékos küszöböt alkalmaznak Belgiumban, Csehországban, Franciaországban, Horvátországban, Lengyelországban, Lettországban, Litvániában, Romániában, Szlovákiában - és Magyarországon.

A választójogi törvényben rögzített úgynevezett explicit küszöbön túl a listás választási rendszerekben létezik az implicit küszöb is, amely az utolsó mandátum elnyeréséhez szükséges szavazatmennyiséget jelenti. A jogi küszöb átlépése így az implicit küszöb miatt nem jelent automatikusan garanciát a mandátumszerzésre, vagyis előfordulhat, hogy "járna" mandátum a pártnak, csak "nem jut", mivel az utolsó mandátum megszerzése "több szavazatba" kerül, mint amennyi a pártnak van.

Ordas nagy hazugság miatt támadja Brüsszelt a kormány

Publikálás dátuma
2019.05.11. 19:32

Fotó: Népszava
Kikezdte az Európai Bizottság a babaváró támogatást, írta a kormány kedvenc napilapja, Rétvári Bence pedig sajtótájékoztatón háborodott fel a történek miatt. Kiderült, hogy mindebből semmi sem igaz.
Azzal a címlappal jelentkezett a Magyar Nemzet szombaton, hogy „Az Európai bizottság megtámadta az új magyar babaváró támogatást”. Az Index megkérdezte a Bizottságot, hogy milyen kifogásuk van az alig néhány hete elfogadott magyar törvényekkel szemben, mikor indítottak vizsgálatot és milyen kifogást jeleztek a magyar kormánynak. Miután az uniós végrehajtó és ellenőrző testületek magyarországi képviseletén még csak előzetes vizsgálatról sem hallottak ebben a tárgyban, a lap Bizottság brüsszeli szóvivőihez fordult kérdéseivel.
Így kiderült: az Európai Bizottság még csak nem is hallott arról, hogy bármiféle kifogása lenne a magyar babaváró támogatási programmal kapcsolatban, aminek ügyében az Orbán-kormány fordult hozzájuk, nem pedig fordítva.

Ráadásul: nemhogy nem vizsgálják, de semmiféle szakmai véleményük nincs is ezért a támogatási konstrukcióról, így ilyen álláspontról sem informálisan, sem hivatalosan nem is tájékoztathatták tehát a magyar kormány egyetlen tagját sem. Pedig eközben Rétvári Bence szombati sajtótájékoztatón azt állította: Brüsszel az előzetes egyeztetési eljárásban kifogásolta a magyar kormány által bevezetni kívánt babaváró támogatás bankokon keresztüli folyósítását. Rétvári arra is felhívta a figyelmet, hogy „Brüsszel a migránskártyák kapcsán semmilyen versenyjogi korlátozást, kifogást nem emelt, holott az ilyen kártyákra érkező pénzt is bankokon keresztül utalják”. Ezt az MTI tudósítása szerint az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára felháborító kettős mércének nevezte. 
Szerző

Tóth Bertalan: a piros-zöld szövetség új Európa-politikát alapozhat meg

Publikálás dátuma
2019.05.11. 19:11

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Az MSZP elnöke szerint véget kell vetni annak a világnak, amiben egyre kevesebbeknek jut egyre több.
– Béke, jólét és biztonság. Ez kell Európának, nem pedig populista „szélkakas politikusok” – fogalmazott Tóth Bertalan, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) elnöke a Párbeszéddel közös szombat délutáni, a XVIII. kerületi Rózsa Művelődési Házban megtartott kampányrendezvényükön. Mint mondta, véget kell vetni annak a világnak, amiben egyre kevesebbeknek jut egyre több. – Ez az egyik tétje a május 26-i európai parlamenti választásoknak. Szolidáris, szociális Európára van szükség. Egy olyan piros-zöld szövetség, mint az MSZP-é és a Párbeszédé, megalapozhat egy új Európa-politikát, ami végre az emberekről, a többségről, nem pedig a kevés kiváltságosról szól. Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke hozzátette: miközben Magyarország már több mint 18 ezer milliárd forintnyi támogatást kapott az EU-tól, továbbra is magyarok milliói nyomorognak; mintegy 2,5 millió magyar embert érint a lakhatási szegénység, ez négyszerese az uniós átlagnak. Közel egymillió, hitelcsapdában vergődő ember ellen végrehajtás van folyamatban. – A pénzek pedig olyan emberek zsebében landolnak, mint Orbán Viktor veje, Tiborcz István, aki a maga 35 milliárdjával az egyik leggazdagabb magyarrá vált. Olyan emberek zsebében, mint Matolcsy György jegybankelnök fia, aki, mint tudjuk, Porschékat gyűjt. Ennek kell véget vetnünk, ezért olyan tökös képviselőket kell küldenünk Brüsszelbe, akik az MSZP-Párbeszéd listán szerepelnek – mondta. 
Az egyik ilyen „tökös képviselő” Szanyi Tibor, az MSZP alelnöke és EP képviselője, aki Horn Gyulát idézve („Egyedül vagyunk, Tibor”) arról beszélt: az MSZP már nincs egyedül. – A Párbeszéddel kötött szövetségünk a jövőt alapozza meg. Közösen fogunk küzdeni sok minden más mellett az európai minimálnyugdíjért, a lakhatási válság felszámolásáért. Olyan lakhatási alapot hoznánk létre, amivel a lakbéreket is a felére tudnánk csökkenteni. Azt a temérdek pénzt, amit az EU ad, rátok, magyar emberekre kell fordítani. – Azt jósolom, hogy minket fognak a legtöbbet ütni a kampány alatt. De bele kell állnunk a küzdelembe, mert az igazság a mi oldalunkon van – vette át a szót Ujhelyi István. Az MSZP EP-képviselője szerint a következő hetek nagy kérdése, mennyire tudják mozgósítani szavazóikat. 
– Mindenkinek érezni kell, mekkora súlya van ennek a választásnak. Nem egyszerűen csak a mandátumunkért küzdünk, hanem azért, hogy Orbán és a Fidesz ne tudja mindannyiunk nevében Európa ellenségévé tenni a magyarságot. Az európai uniós Magyarországnak nincs alternatívája. Aki megkockáztatja, hogy kisodródjunk ebből, az a jövő ellensége – fogalmazott Ujhelyi. Hozzátette: még ha kevesebb képviselői hellyel is rendelkeznek majd, az MSZP-Párbeszédnek sokkal nagyobb érdekérvényesítő ereje lesz az Európai Parlamentben, mint a Fidesz képviselőinek, akiknek a véleményére sosem lesznek kíváncsiak a „szélsőjobbos sarokban”.
Szerző