Meghalt a kétszeres Jászai Mari-díjas színésznő

Publikálás dátuma
2019.05.12. 14:16

Fotó: Shutterstock
85 éves korában elhunyt Vass Éva kétszeres Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes és kiváló művész.
A színésznő halálát közlő hírt Nótin István osztotta meg - írja a Színház.org
1933. július 23-án Budapesten. 1952-1954 között az Úttörő Színház, 1954-1956 között pedig a Pécsi Nemzeti Színház tagja volt. 1956-1957 között a Petőfi Színház és a Jókai Színházban játszott. 1957-1975 között a Madách Színház tagja volt. 1975-1978 között Katona József Színházban játszott. 1978-1983 között a Várszínház, 1983-1991 között pedig a Nemzeti Színház tagja volt. 1991-1994 között a Független Színpad művésze volt. 1994 óta a Budapesti Kamaraszínház tagja. Első filmes szerepe az 1953-ban készült Rákóczi hadnagya című filmben volt, ahol Bíró Annát alakította. Első férje Bán Frigyes filmrendező, második férje Gábor Miklós színművész volt. 2000-ben alapította a Gábor Miklós-díjat. 1998-ban Gábor Miklós halála után végleg visszavonult a színpadtól.  
Szerző
Témák
gyász

Esőember, esernyő nélkül

Publikálás dátuma
2019.05.11. 14:04

Fotó: LIONEL BONAVENTURE / AFP
Az autizmus világnapján megrendítő levél keringett egy közösségi oldalon: egy 13 éves fiú édesanyja mesélt a tíz évvel ezelőtt e betegséggel diagnosztizált fiával való együttélésről. Egy családról, amelynek mindennapjai egészen másképp telnek, mint az „átlagosaké”. Írt be(nem)fogadásról, napi 24 órás figyelemről és arról, hogy minden – legtöbbünknek elképzelhetetlen – nehézség ellenére úgy érzi, teljes értékű életet élnek. Egyszerűen, mindenféle dramatizálás nélkül írta le életüket, ezzel gondolkodásra és érzelmi azonosulásra késztetve olvasóját. Daniel Tammet nem autista, „csak” Asperger-szindrómás. Kék napon születtem című könyvéből azonban kitűnik, a könnyebben kezelhetőnek vélt állapot is számos – utólag már talán így is lehet fogalmazni – kalandot nyújt szülőknek, testvéreknek, és főként önéletrajza hősének. Gyerekkorában még nem tudott a világ annyi mindent erről az állapotról, mint a Dustin Hoffmann főszereplésével készült Esőember után. Daniel 25 éves volt, amikor diagnosztizálták. Igaz rá számos, ma már szinte unalomig ismert tulajdonság: zseniális matematikai és nyelvtanulási képesség, az átlagosnál sokkal alacsonyabb szociális készség és szinte hiányzó érzelmi intelligencia, ami – bizonyítja a könyv – fejleszthető. A fiú, aki szeretné beszélgetőtársait lehalkítani vagy felhangosítani, ahogy egy rádiót, és értetlenül fogadja, ha a katicabogarak iránti rajongásáról szóló történeteket egyre türelmetlenebbül hallgatják, meghitt viszonyban a számokkal van az emberek helyett. „A 4 egyszerre félénk és csendes – ez a kedvenc számom, talán mert önmagamra emlékeztet.” „David Letterman olyan, mint a 117 – magas és szikár.” Rációval közelít akkor is, amikor mi érzelmekkel szoktunk, de elsajátít sok képességet a barátságtól a szerelemig, a szemkontaktustól az érintésig. És tanul szeretni. Családját a szeretet még arra is képessé teszi, amire keveseket. Egy egészséges gyerek elengedése is nagyon nehéz szülői feladat, hát még akkor, ha a már felnőtt fiú bal és jobb cipőjét is meg kell még jelölni. Aggodalmukat nem, támogatásukat annál inkább megosztják Daniellel, aki – bár nemrég még az is zavart okozott neki, ha valamiért nem pontosan a megszokott útvonalon ment – sok-sok ezer kilométerre, más kultúrába, idegen emberek közé utazik. Racionálisan tudta, de talán már érezte is, hogy itt az ideje elkezdeni az önálló életét. Aki minden ellenérzése mellett túl tud lendülni – titokban esetleg egy-két bekezdés átugrásával – a számtani elemzéseken és be tudja fogadni egy fura önéletírás szikárságát, annak lebilincselő fejlődési önéletregény jut osztályrészül. Amely szerethetővé teszi azt az idegent is, akit nem könnyű. Infó Daniel Tammet: Kék napon születtem Európa Könyvkiadó, 2019.
Témák
könyv

Bachtól Ligetiig, avagy zongoraművész három szerepben

Publikálás dátuma
2019.05.11. 13:33

Fotó: Lakos Gábor / Népszava
Mindhárom szerepében aktív Marczi Mariann zongoraművész: tanít, gyermeket nevel, muzsikál − koncertezik és felvételeket készít. Pár hete újabb lemeze jelent meg, ezen Schubert és Schumann műveit játssza.
Bár édesanyja valamikor tanult zongorázni, nem volt otthon hangszerük, vendégségben voltak, amikor Marczi Mariann négyéves korában először látott zongorát. „Eleinte arra a főiskolára jártam be gyakorolni, ahol édesanyám tanított, ő ismertetett meg kislányként a hangszer alapjaival, de pár évvel később lett saját hangszerem is” – emlékszik vissza a művész. Azután persze el kezdte járni a hivatalos zeneiskolai utat a zeneóvodából indulva, közben rendre nyerte a versenyeket. A Bartók-konziban Ábrahám Mariann és Csalogh Gábor növendéke volt, ekkor már 6-8 órát is gyakorolt naponta, a Zeneakadémia után további képzéseken vett részt, Pierre-Laurent Aimard-t és Eliszo Virszaladazét említi mentoraiként a művésznő. Továbbra is részt vett megmérettetéseken − mintegy belenőtt abba az állapotba, hogy a versenyzés része a zongorista létnek −, nem kárhoztatja azokat, mint sok más művésztársa.
A sok gyakorlás ma is része életének, ami három síkon zajlik: tanítás, koncertezés, és az azokra való készülés, valamint a gyermeknevelés. Egyedül neveli három fiát, és bár a gyakorlásra sokszor csak az éjszakai órák jutnak, be tudja osztani idejét. Mariannak mindez ez nem teher, mint mondja, a munkában kipiheni a gyermekekkel való foglalkozást, a gyerekekkel való törődésben pedig megfeledkezhet a munkáról − egyébként a két nagyobbik fiú hegedül, a legkisebb még nem tart ott, hogy hangszert tanuljon. Jut tehát idő mindenre, lemezkészítésre is, hat évvel ezelőtt Bartók, Kodály, Ligeti, Kurtág, Lajtha László, Jeney Zoltán, Csapó Gyula szerepeltek Splinters (Szálkák) című cédéje műsorán. A lemezről 18 kritika jelent meg, bár mindössze kettő volt magyar. Általában öt csillagot kapott, és a BBC Music Magazine az éves díjára is jelölte. Igaz, Marczi Mariann a róla szóló kritikákat nem annyira követi.
Hogy a huszadik századi zene világa különösen érdekli, arról az is bizonyság, hogy doktori disszertációjában Ligeti György zongoraetűdjeivel foglalkozott. „Azért is tartott sokáig a munka, mert nem csak magukat a darabokat, hanem a róluk megjelent felvételeket is számba vettem: 18 rövid etűdről van szó, de hat év munkába került az órásmesteri pontossággal megszerkesztett elemzése” – tudjuk meg. Aki pedig nem tudományos alapon kíváncsi a múlt század egyik legnagyobb zeneszerzőjére, és arra, milyen inspiráló erővel is bírnak az ő alkotásai: vegye kezébe Ligeti György, Marczi Mariann és Nádler István közös könyvét, amelyben a zeneszerző és a festő művészetének hasonlóságaira derül fény. Széles tehát az a spektrum, amelyet a zongorista tevékenysége átfog. Nemrégiben Bach hatalmas sorozatát, a Goldberg-variációkat játszotta hangversenyen, és tervezi e variációk valamint a hat partita lemezfelvételét is, valamint nemrég jelent meg egy új Schubert-Schumann albuma Past Visions címmel az Odradek Recordsnál.
Mivel Mariann zeneakadémistákat tanít, a növendékei hozzáállását megfelelőnek látja, hiszen azért jelentkeztek az intézménybe, mert zenei pályára szeretnének lépni. Amit nem lát megfelelőnek, az a művészek menedzselése. Olyan koncertrendező irodák vannak, amelyek befutott külföldi és magyar művészeknek szerveznek hangversenyeket, ami alapjában rendben van, de a klasszikus impresszárió tevékenység, fiatal tehetséges művészek felkutatása, karrierjük megtervezése, egyengetése hazánkban valójában nem létezik. „Lehet, ennek anyagi okai is vannak, az ilyen tevékenységet folytató irodák működése piaci alapon nem lenne kifizetődő” – tűnődik el a művésznő. Hozzáteszi azonban, hogy a Zeneakadémia Karrierirodája az utóbbi években kiválasztott tehetségeknek már komoly segítséget nyújt pályájuk elindításához. A média vagy az internet nyilvánossága is sokat segíthet, nem feltétlenül csak versenyeken lehet kitűnni.
A jövőben a Goldberget és a hat partitát mindenképpen lemezre venné, és romantikus zongora balladákkal is foglakozik, Bodrogi Évával közös műsorában görög hősnők állnak majd a középpontban, ez zeneakadémiai dalesten fog elhangzani, Balogh Máté és Tornyai Péter műveivel. Bársony Péterrel pedig Hindemithre fognak emlékezni a híres zeneszerző születésének 125. évfordulója kapcsán.

Szalonkoncertek

Május 12-én és 19-én a Károly körút 14. szám alatti gyönyörű szecessziós lakásszínházban ad szalonkoncertet Marczi Mariann. A műsor Mozarttól Chopinen és Liszten át a kodályi és bartóki billentyűs örökségig terjed.

Szerző
Témák
zene