Durván nőtt tavaly a gazdagok és szegények közti szakadék Magyarországon

Publikálás dátuma
2019.05.12. 15:09

Fotó: Shutterstock
Bár jobb még az uniós átlagnál a magyar helyzet, az előnyünk nagyon gyorsan amortizálódik. A rendszerváltáskor lezajlott privatizáció módja volt az "ősbűn".
Az Európai Unióban (EU) élő gazdagok és szegények közötti szakadék egyre szélesebbé vált az utóbbi évtizedekben - derül ki a vagyoni egyenlőtlenségeket elemző francia intézet (WID) friss jelentéséből. Az összehasonlításhoz használt, a vagyoni egyenlőtlenséget mérő Gini-együttható adatai szerint ugyanakkor a legjobb mutatókkal világszinten még így is az Európai Unió országai és Kanada rendelkezik. Az index értéke a nulla és 100 pont között skálán mozog, és minél alacsonyabb, annál kisebbek a jövedelmi egyenlőtlenségek.
Az Európai Unió statisztikai hivatalának (Eurostat) a héten kiadott jelentése szerint az Európai Unió 28 tagállamát együttvéve 2017-ben 30,7 pontra, az eurózóna 19 országában pedig 30,5 pontra rúgott a Gini-index értéke. Az egy évvel korábbihoz képest az unióban 0,1 ponttal, az euróövezetben pedig 0,2 ponttal javult az együttható. Az Európai Unió tagállamai között jelentős különbségek mutatkoznak,
a legnagyobb mértékben a volt szocialista országokban nőtt a gazdagok és a szegények közötti szakadék.

"Ennek oka, hogy ezekben az országokban a szocializmusból a kapitalizmusra való áttéréshez kapcsolódó privatizáció idején egy szűk elitet részesítettek előnyben" - mutattak rá a kutatók. Bulgáriában a legrosszabb a helyzet, amely esetében a Gini-index 2017-ben 40,2 pontra, 2018-ben pedig 39,6 pontra rúgott. A legnagyobb jövedelmi különbségeket felmutató tíz ország között azonban ott van a három balti állam, a négy dél-európai állam, valamint Románia és Nagy-Britannia. A brit szupergazdagok összvagyona csak tavaly 47,8 milliárd fonttal gyarapodott, rekordot döntve ezzel.
A legnagyobb uniós országok közül Németország, Franciaország és Lengyelország az átlagosnál valamivel jobb, 29 pont körüli mutatóval büszkélkedhet. A legjobb Gini-együtthatót Szlovákia (23,2 pont), Szlovénia (23,7 pont) és Csehország (24,5 pont) tudja felmutatni, majd Svédország, Dánia, Finnország, Belgium, Hollandia és Ausztria következik.
Magyarország esetében a Gini-együttható értéke a 2017-ben mért 28,1 pontról 28,7 pontra emelkedett 2018-ban.

A jelentés szerint Nyugat-Európában a leggazdagabbak 10 százaléka átlagosan hétszer annyit keres, mint a szegények 50 százaléka, az adózás utáni különbség pedig még mindig ötször nagyobb. Bár a gazdagok és szegények közötti szakadék nőtt az EU tagországaiban, a helyzet sokkal jobb mint az Egyesült Államokban, köszönhetően az egyenlőségre jobban törekvő oktatási és az egészségügyi rendszernek.
Az európai népesség legszegényebb felének bevételei 37 százalékkal nőttek 1980 óta, miközben az Egyesült Államokban stagnáltak. Eközben a leggazdagabb amerikaiak 0,01 százalékának bevétele több mint 300 százalékkal nőtt, kétszer nagyobb mértékben mint Európában. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adatai szerint az Egyesült Államokban 39 ponton állt a Gini-index 2017-ben, több nyolc ponttal magasabb az EU-s adatnál. Az OECD nem európai tagállamai közül csak Kanada (31 pont) áll az unióval nagyjából egy szinten, más országokban - például Ausztrália (33 pont), Japán (34 pont), Törökország (40 pont), Mexikó (46 pont) vagy éppen Dél-Afrika (62) - jóval nagyobbak az egyenlőtlenségek.
Frissítve: 2019.05.12. 21:08

Orbán a Roszatom-vezérrel tárgyalt a Karmelitában

Publikálás dátuma
2019.05.12. 14:27

Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Árvai Károly / MTI
Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap a Karmelita kolostorban fogadta Alekszej Lihacsovot, a Roszatom orosz atomenergetikai konszern vezérigazgatóját.
Havasi Bertalan sajtófőnök szűkszavú közlése szerint a megbeszélésen áttekintették a paksi atomerőmű-építési projekt állását, és tárgyaltak a további teendőkről. Orbán Viktor szerint a két új atomerőművi blokk megépítése jelentősen növeli Magyarország energiabiztonságát, hozzájárul hazánk energiafüggetlenségéhez és a klímavédelmi célok eléréséhez is. A beruházás tehát teljes mértékben összhangban van Magyarország nemzeti érdekeivel - hangsúlyozta a kormányfő.
Mint az lapunk is több esetben megírta, új blokkok építése több éves csúszásban van, és a Roszatom kivitelezési tervei is késnek. Az építkezés késői kezdését és a befejezés várható elhúzódását erősítik azok a sajtóértesülések, amelyek szerint az oroszok által nyújtott 10 milliárd eurós, a piacinál magasabb kamatozású hitel szerződésének módosításáról már meg is állapodott a kormány, hogy a később kezdhesse a törlesztést.
Szerző
Témák
Paks2 Roszatom
Frissítve: 2019.05.12. 18:54

Sorra döntik a vagyonrekordokat a brit szupergazdagok

Publikálás dátuma
2019.05.12. 08:46

Fotó: Tolga AKMEN / AFP
Az egy évvel korábbi példátlan gyarapodásukat is felülmúlták az idei gazdag-lista szereplői, akik mellet szinte szegénynek tűnik a királyi család. A milliárdosok világfővárosa egyértelműen London.
A brit EU-tagság megszűnését (Brexit) kísérő politikai káosz közepette is vagyonrekordot döntöttek a brit gazdagok leggazdagabbjai az elmúlt egy esztendőben. A Sunday Times 1989 óta minden év tavaszán összeállítja listáját - Rich List - a Nagy-Britanniában élő ezer leggazdagabb mágnás becsült vagyonáról. A vasárnap 31. alkalommal megjelent összesítés szerint
a brit szupergazdagok felső kasztjának összvagyona egy év alatt 47,78 milliárd fonttal 771,13 milliárd fontra (csaknem 290 ezer milliárd forintra) emelkedett az egy évvel korábbi 658 milliárd fontról, amely maga is rekord volt.

A Rich List 2019 szerint rekordot döntött a brit fontmilliárdosok száma is, amely az idén 151, hattal több, mint az előző évi rangsorban.
Nagy-Britannia azonban ezzel is csak a harmadik helyen áll a világban, fontra átszámítva ugyanis az Egyesült Államokban 463, Kínában 294 milliárdos él. A milliárdosok világfővárosa mindazonáltal továbbra is London, ahol a Sunday Times vagyonlistájának szerkesztői szerint 95 fontmilliárdos él, több, mint a világ bármely más városában. Londont jelentős hátránnyal követi a második helyen San Francisco, ahol 73 fontmilliárdos lakik. A harmadik helyre New York került 71 fontmilliárdossal. A világvárosok fontmilliárdos listáján előkelő helyen szerepel Moszkva is - ott 55 olyan mágnás él, akinek legalább egymilliárd fontnak megfelelő vagyona van a lap számításai szerint. Moszkva ezzel megelőzi Los Angelest (45), Pekinget (44) és Párizst (40) is.
Az elmúlt három évtized robbanásszerű nagy-britanniai vagyongyarapodását mutatja, hogy az 1989-ben először megjelent, akkor még 200 névből álló vagyonlistára már 30 millió fonttal be lehetett kerülni, ahhoz azonban, hogy valaki az idei Rich List ezres mezőnyében szerepelhessen, legalább 120 millió font kellett. A tavalyi Rich List tagjainak minimum 115 millió fontos vagyonra volt szükségük ahhoz, hogy nevük megjelenhessen az összeállításban.
Az idei milliárdos ranglistát a Hinduja testvérek vezetik, 22 milliárd fonttal. Az ingatlanpiaci szempontból legdrágább londoni utca, a Carlton House Terrace négy egybefüggő kastélyában élő Sri és Gopi Hinduja multinacionális vállalkozási hálózata az olaj- és az autóipartól a pénzügyi szolgáltatásokon át az ingatlan- és a médiapiacig terjed.
Az élen álló család vagyona a Sunday Times kimutatása szerint egyetlen év alatt csaknem másfél milliárd fonttal gyarapodott.

A tavalyi Rich List első helyezettje, Sir Jim Ratcliffe, az Ineos globális vegyipari vállalatcsoport alapító tulajdonosa az idén a harmadik helyre csúszott vissza. Vagyona a rangsor összeállítóinak számításai szerint az egy évvel ezelőtti 21,05 milliárd fontról 18,15 milliárd fontra csökkent, vállalati részesedéseinek értékvesztése miatt.
Az irodalmárok vagyonlistáját a példátlan sikerű Harry Potter-regénysorozat Skóciában élő szerzője, Joanne K. Rowling vezeti, akinek a Rich List 2019 szerkesztői 750 millió font vagyont tulajdonítanak, 50 millió fonttal többet, mint tavaly. J.K. Rowling az 1990-es évek elején még heti 70 fontos tanácsi segélyből, munkanélküliként tengődött egy edinburghi szociális bérlakásban, ma viszont világviszonylatban is messze a leggazdagabb regényíró.
A zenei vagyonlistát viszont hosszú évek óta először már nem Sir Paul McCartney vezeti: régi vetélytársa, Lord Andrew Lloyd-Webber, az eddigi örök második világhírű musicalszerző ezúttal jelentős előnnyel megelőzte. Lord Lloyd-Webber vagyona az új összeállítás szerint jelenleg 820 millió font a tavaly kimutatott 740 millió font után. McCartney, a Beatles egykori dalszerzője és basszusgitárosa tavaly tudhatott 820 millió fontot bankszámláján, ám az idei Rich List szerkesztőinek becslése szerint vagyona azóta 70 millió fonttal 750 millió fontra csökkent. Az idén 77 esztendős McCartney vagyonát ugyanis felesége, Nancy Shevell - egy hatalmas amerikai szállítmányozási dinasztia első számú, saját jogán is dúsgazdag társtulajdonosa - vagyonával összevonva számolják a Rich List összeállítói, ám a cég márciusban csődeljárást kezdeményezett maga ellen.
A Rich List élmezőnyéhez képest a brit uralkodó szinte szegénynek tűnik. A 93 esztendős II. Erzsébet királynő az idei listán 370 millió fonttal szerepel, ugyanannyival, mint tavaly. Ezzel együtt is az uralkodó 12 helyet visszacsúszott egy év alatt, vagyona ugyanis tavaly a 344., az idén már csak a 356. helyhez volt elegendő a Rich List ezres mezőnyében.

A válság óta megduplázódott a milliárdosok száma, sosem volt még ennyi pénze a gazdagoknak

2018-ban a 26 leggazdagabb ember vagyona egyenlő volt az emberiség legszegényebb felének, 5 milliárd embernek összvagyonával - derül ki az Oxfam International januárban közreadott éves egyenlőtlenségi jelentéséből. A leggazdagabbak vagyona tavaly összesen 900 milliárd dollárral (252 ezer milliárd forinttal) nőtt, ami napi 2,5 milliárd dolláros (700 milliárd forintos) növekedésnek felel meg, miközben a világ legszegényebb felének összvagyona átlagosan 11 százalékkal csökkent. A szervezet jelentésében aláhúzta: soha a bolygó történetében nem volt ekkora vagyona a leggazdagabbaknak, míg eközben az emberiség fele napi nagyjából 1500 forintból kell megéljen. A világszerte fizetett adóknak csak 4 százaléka származik a gazdagoktól, 96 százalékot a szegények fizetnek, emelték ki továbbá, hozzátéve: az adók szintje évtizedek óta most a legalacsonyabb. "A gazdagok és szegények közötti egyre szélesedő szakadék ellehetetleníti a szegénység elleni harcot, károsítja a gazdaságot és szítja az emberek dühét" - kommentálta az eredményeket Winnie Byanyima, az Oxfam International vezérigazgatója.

Frissítve: 2019.05.12. 08:51