Transparency International: Migrációval és gyűlölettel takarják ki a korrupciót

Publikálás dátuma
2019.05.13. 08:55

A jelek szerint a populizmus és a mutyi kapcsolódó fogalmak.
Magyarország jelenleg a 64. a Transparency International korrupciós listáján, vagyis tavalyhoz képest két helyet előbbre lépett, ám az uniós tagállamok közül Románia változatlanul megelőzi, és csupán Görögország és Bulgária áll rosszabbul nála. Az EU-n belüli állapotokat összegezve a jelentés rámutat, hogy egynémely országban megerősödtek a populista erők, amelyek azon vannak, hogy fokozzák az emberek félelmét bizonyos kisebbségekkel szemben. Különösen a bevándorlás-ellenes érzelmeket lovagolják meg, hogy igazolják saját antidemokratikus elveiket. A következmény az, hogy a polgárok kevésbé bíznak a demokráciában. Magyarországon és Lengyelországban a populista retorika arra szolgál, hogy lejárassák a nyilvános vizsgálatokat. Mindkét országban demokratikus intézmények és értékek kerültek veszélybe és a kormány folyamatosan beleavatkozik a sajtó, illetve a bíróságok dolgába, megsérti azok függetlenségét. A médiát több esetben is arra használják, hogy civil aktivistákat és önálló gondolkodókat a nemzet ellenségeként tüntessenek fel, ami fokozza a társadalom megosztottságát és elvonja a figyelmet a politikusokról. A dokumentum emlékeztet arra, hogy a jogállam módszeres megszegése miatt mindkét állam ellen uniós eljárás van folyamatban. Az utóbbi években a régión belül Magyarországon és Máltán romlott leginkább az index, ami azt mutatja, hogy egyre súlyosabb a korrupció. A magyar értékelés 7 év alatt 9 ponttal lett rosszabb, és ez azt tükrözi, hogy romlott a demokrácia állapota. Mind kisebb a civil társadalom és a független sajtó mozgástere. A változást csak felerősíti, hogy távozásra kényszerült a Nyílt Társadalom Alapítvány, valamint a CEU. Korlátozták a külföldi támogatást élvező NGO-k működését, ami az alapvető polgári jogok súlyos megsértésével egyenlő. A leendő közigazgatási bíróságok döntenek majd a korrupciós és választási ügyekben – az igazságügyi miniszter irányítása alatt. Mindeközben az ország ellen az a vád, hogy uniós pénzeket sikkasztott el. Ezeket az állításokat a rendőrségnek még ki kell vizsgálnia. A TI indexének élén Dánia áll, majd Új-Zéland és Finnország követi. Az összeállítás ugyanakkor aggasztónak tartja az amerikai, brazil és cseh kilátásokat, ezért jelzi, hogy mostantól különös figyelemmel követi a fejleményeket mindhárom országban. Csehország, valamint Olaszország kapcsán megjegyzi, hogy ott is populisták vannak hatalmon. Ugyanakkor kiemeli, hogy az unió számára szóba sem jöhet az engedékenység a korrupcióval szemben, hiszen a térség irányadó a csatlakozni kívánó államok részére. Épp ezért az EU-nak ki kell kényszerítenie a jogállamot, a demokrácia és az alapjogok értékeivel összhangban, a független és elfogulatlan bíróságok ellenőrzése alatt. Javítania kell a jogalkotás átláthatóságát és jobban hozzáférhetővé kell tenni azokat az információkat, amelyek a hatékony felügyelethez szükségesek a köz számára. Lehetővé kell tennie, hogy a civil szervezetek a megtorlás veszélye nélkül tehessék szóvá a kormányok, illetve a hatóságok dolgait. Végül pedig meg kell őriznie a sajtószabadságot. Az idei jelentés egyébként a Transparency International elnökének kijelentését választotta mottóul, miszerint a korrupció sokkal valószínűbb ott, ahol gyengék a demokratikus alapok, és ahol azt a demokráciaellenes és populista politikusok a maguk javára tudják kihasználni, amint azt sok országban láttuk.
Szerző

323,40 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.05.13. 08:13
Illusztráció: Shutterstock
Fotó: Shutterstock
Vegyesen mozgott a forint a főbb devizákhoz képest hétfőn kora reggel a bankközi devizapiacon péntek estéhez képest.
Hétfő reggel fél hétkor az euró 323,40 forintra gyengült a péntek esti 323,66 forintról.
A svájci frank jegyzése 284,71 forintról 284,82 forintra emelkedett, a dolláré viszont 288,05 forintról 288 forintra csökkent.
Az euró minimálisan gyengült a dollárral szemben: hétfőn reggel 1,1229 dolláron állt a péntek esti 1,1237 dollár után.
Szerző

A BMW hezitál, a Mercedes lassít - a német sajtó szerint rossz idők jönnek a magyar autóiparra

Publikálás dátuma
2019.05.13. 07:51

Fotó: Németh András Péter
A járműgyártás a magyar nemzeti össztermék mintegy 20 százalékát adja.
Megszorításokra kényszerül a BMW és a Daimler és emiatt csökkentenie kell a Magyarországon tervezett termelés bővítését - idézi a neves német üzleti lapot, a Handelsblatt-ot a  portfolio.hu. Márpedig a GDP 20 százalékát termelő autóipar meghatározza a magyar gazdaság középtávú kilátásait is.
2018 nyarán Debrecen helyi politikusai alig hitték el, mekkora szerencse érte őket. A BMW ugyanis akkor jelentette be, hogy egymilliárd eurós megaberuházás keretében új üzemet épít a város határában. A kilátások kedvezőek voltak akkor - kezdődik a cikk egy visszaemlékezéssel. Akkoriban a bajor autógyártó a globális kereslet felfutásával indokolta az új gyár felépítését és éves szinten 150 ezer darabos modellszámot említettek. Most viszont a német lap arról ír: intenzív tárgyalások folytak a háttérben a debreceni üzem felépítésének jövőjéről. Miközben Oliver Zipse termelési igazgató továbbra is reményét fejezte ki a termelés bővítése iránt az alacsony költséggel bíró helyszínen, Nicolas Peter pénzügyi igazgató már egyértelműen utalt a társaság már jelenleg is feszült pénzügyi helyzetére és az egyre jobban kiépülő túlzott kapacitások veszélyére. Ennek oka, hogy 2018 ősze óta a piacok a vártnál rosszabbul teljesítenek, a költségek feletti kontroll pedig gyengülhet.     A Mercedes már meg is hozta a döntését Miközben a BMW elemzi és értékeli a helyzetet, addig a versenytárs Mercedes már most is egy lépéssel előrébb jár - olvasható a Handelsblatt cikkében. A Daimler vezetői ugyanis megállították a kecskeméti gyár bővítését. Az igazgatótanács állásfoglalása szerint a második üzem üzembehelyezését legalább egy évvel elhalasztották - írja a német lap a csoportból származó információi alapján.
Szerző
Frissítve: 2019.05.13. 07:59