Magyarország jelenleg a 64. a Transparency International korrupciós listáján, vagyis tavalyhoz képest két helyet előbbre lépett, ám az uniós tagállamok közül Románia változatlanul megelőzi, és csupán Görögország és Bulgária áll rosszabbul nála. Az EU-n belüli állapotokat összegezve a jelentés rámutat, hogy egynémely országban megerősödtek a populista erők, amelyek azon vannak, hogy fokozzák az emberek félelmét bizonyos kisebbségekkel szemben. Különösen a bevándorlás-ellenes érzelmeket lovagolják meg, hogy igazolják saját antidemokratikus elveiket. A következmény az, hogy a polgárok kevésbé bíznak a demokráciában.
Magyarországon és Lengyelországban a populista retorika arra szolgál, hogy lejárassák a nyilvános vizsgálatokat. Mindkét országban demokratikus intézmények és értékek kerültek veszélybe és a kormány folyamatosan beleavatkozik a sajtó, illetve a bíróságok dolgába, megsérti azok függetlenségét. A médiát több esetben is arra használják, hogy civil aktivistákat és önálló gondolkodókat a nemzet ellenségeként tüntessenek fel, ami fokozza a társadalom megosztottságát és elvonja a figyelmet a politikusokról. A dokumentum emlékeztet arra, hogy a jogállam módszeres megszegése miatt mindkét állam ellen uniós eljárás van folyamatban.
Az utóbbi években a régión belül Magyarországon és Máltán romlott leginkább az index, ami azt mutatja, hogy egyre súlyosabb a korrupció. A magyar értékelés 7 év alatt 9 ponttal lett rosszabb, és ez azt tükrözi, hogy romlott a demokrácia állapota. Mind kisebb a civil társadalom és a független sajtó mozgástere. A változást csak felerősíti, hogy távozásra kényszerült a Nyílt Társadalom Alapítvány, valamint a CEU. Korlátozták a külföldi támogatást élvező NGO-k működését, ami az alapvető polgári jogok súlyos megsértésével egyenlő. A leendő közigazgatási bíróságok döntenek majd a korrupciós és választási ügyekben – az igazságügyi miniszter irányítása alatt. Mindeközben az ország ellen az a vád, hogy uniós pénzeket sikkasztott el. Ezeket az állításokat a rendőrségnek még ki kell vizsgálnia.
A TI indexének élén Dánia áll, majd Új-Zéland és Finnország követi. Az összeállítás ugyanakkor aggasztónak tartja az amerikai, brazil és cseh kilátásokat, ezért jelzi, hogy mostantól különös figyelemmel követi a fejleményeket mindhárom országban. Csehország, valamint Olaszország kapcsán megjegyzi, hogy ott is populisták vannak hatalmon. Ugyanakkor kiemeli, hogy az unió számára szóba sem jöhet az engedékenység a korrupcióval szemben, hiszen a térség irányadó a csatlakozni kívánó államok részére. Épp ezért az EU-nak ki kell kényszerítenie a jogállamot, a demokrácia és az alapjogok értékeivel összhangban, a független és elfogulatlan bíróságok ellenőrzése alatt. Javítania kell a jogalkotás átláthatóságát és jobban hozzáférhetővé kell tenni azokat az információkat, amelyek a hatékony felügyelethez szükségesek a köz számára. Lehetővé kell tennie, hogy a civil szervezetek a megtorlás veszélye nélkül tehessék szóvá a kormányok, illetve a hatóságok dolgait. Végül pedig meg kell őriznie a sajtószabadságot.
Az idei jelentés egyébként a Transparency International elnökének kijelentését választotta mottóul, miszerint a korrupció sokkal valószínűbb ott, ahol gyengék a demokratikus alapok, és ahol azt a demokráciaellenes és populista politikusok a maguk javára tudják kihasználni, amint azt sok országban láttuk.
