Szabotázs élezi a feszültséget a Hormuzi szorosnál

Publikálás dátuma
2019.05.13. 14:29

Fotó: Karim Sahib / AFP
Szaúd-Arábia két olajszállító hajója ellen szabotázsakciót követtek el - közölte hétfőn Khalid al-Falih szaúdi energiaügyi miniszter. A tankereket az Egyesült Arab Emirátusok partjaitól, Fudzsaira kikötővárosától nem messze érte támadás. Áldozatokról nem tudni, ahogyan állítólag olaj sem jutott a vízbe, ugyanakkor a hajókat súlyos kár érte. Egyelőre arról sincs információ, hogy ki felelős az akcióért. A szaúdiak és az Emirátusok arra figyelmeztettek, a támadás veszélyezteti a világ biztonságos olajellátását és a tengeri közlekedést. Az incidens a Hormuzi-szoros közelében történt: a Perzsa-öblöt (Arab-öböl) az Ománi-öböllel összekötő, nagyjából 40 kilométer széles tengeri átjárón a világ kereskedelmi olajforgalmának nagyjából 20 százaléka halad át. A szabotázs egyébként is feszült időszakban történt: Irán részlegesen felmondta az úgynevezett atomalkut, közben az Egyesült Államok nemrégiben lehetséges iráni támadásokra figyelmeztetett, és megerősítette katonai jelenlétét a térségben. A szaúdi tankerek elleni akciót az iráni külügy is elítélte és további vizsgálatot sürgetett.  
Szerző

Papi pedofília árnya vetül a lengyel EP-kampányra

Publikálás dátuma
2019.05.13. 11:40
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Egy film titkos felvételeken rögzíti, amint az elkövetőket szembesítik az áldozatokkal.
Egy közösségi finanszírozásból készült, kétórás dokumentumfilm tartja lázban Lengyelországot szombat óta. A Ne mondd el senkinek című filmet egy nap alatt több mint 3,5 millióan látták, nincs ennél most forróbb téma az országban, írja a 444.hu. Tomasz Sekielski, és testvére, Marek Sekielski filmje az egyházi pedofilügyekkel foglalkozik, és egy fontos lépéssel tovább megy a hasonló témájú műveknél. Nemcsak bemutatják az áldozatok történetét, de rejtett kamerás felvételeken megmutatják azt is, ahogy felkeresik bántalmazójukat, és megkérdezik, miért tették ezt velük.  Ebből pedig egészen hihetelen jelenetek lesznek. Rögtön a film elején bemutatják Anna Misiewicz történetét, aki elmeséli, gyerekkorában hogyan fogdosta, majd elégítette ki magát egy pap az ő kezét használva. Akit ezután fel is keresnek a nyugalmazott papok otthonában. A pap (akinek kitakarják az arcát) nem tagad, amikor Misiewicz szembesíti azzal, mit tette vele. Az idős férfi is megrendül, és arról beszél, hogy nem lett volna szabad ezt tennie, és többek között a „férfidolgokra” hivatkozik, és arról beszél, az „apai szeretet megnyilvánulásai” változtak át fizikai vonzalommá. Misiewicz egyre határozottabban kérdezi, és a szemébe mondja, hogy a mai napig rémálmai vannak - a visszavonult pap pedig azt is elismeri, hogy másokkal is művelt hasonlókat.
A film egy olyan EP-kampány közepén jelenik meg, aminek meghatározó témája a vallás, az egyház és a szexualitás. A liberálisok szerint az egyház túl közel van a hatalomhoz Lengyelországban, és túl sok mindenbe szólnak bele, a konzervatívok szerint viszont a katolikus hit az identitás kulcseleme, amit mindenképp meg kell védeni - a Jog és Igazságosság (PiS) egyik fő kampányígérete épp a „hagyományos értékek megvédéséről” szól.
Szerző

Honvédelem égen, földön és vízen - beindult a hadgyakorlatszezon

Publikálás dátuma
2019.05.13. 10:30
Éleslövészeten az Mi-24-esek.
Fotó: honvedelem.hu
Helikopterek és ejtőernyősök az égen, páncélozott járművek a földön, katonai átkelés a vízen, robbanások és lövöldözés: ha valaki ilyennel találkozik mostanában, pánikra semmi ok! Nincs háború, csak a hét végén igazán beindult a hadgyakorlatszezon. Mint Benkő Tibor honvédelmi miniszter Mesterházy Attila képviselőnek adott minapi válaszából kiderült, május 10-től egészen június 24-ig az Egyesült Államok Európában Állomásozó Szárazföldi Erőinek Haderő Parancsnoksága (USAREUR) szervezésében Magyarországon és több környező országban tizenhárom másik nemzettel közösen nagyszabású hadgyakorlat-sorozatot hajtanak végre. Hazánkban főként Várpalota, Szolnok, Szentes, Ócsa és Taszár települések az érintettek, körülbelül 1100 magyar katona részvételével. A gyakorlatokban nincs semmi rendkívüli, nem „elrettenteni” vagy erőt mutatni akarnak, már a korábbi években is megrendezték ezeket. Céljuk elsősorban, hogy a résztvevő nemzetek között javuljon az együttműködés, egy misszióban vagy éles helyzetben már olajozottan működjön a munka. A soron következő hadgyakorlatok egyébként amerikai kezdeményezésűek, de nyáron egy nagyobb, ugyancsak visszatérő NATO gyakorlatra is sor kerül: a Saber Guardian 2019 elnevezésű műveletnek Románia és Bulgária mellett Magyarország ad otthont. Korábban áprilisban pedig a modernizáláson és nagyjavításon átesett Mi-24-es helikopterek levegő-föld éleslövészetet tartottak. Közben május elsejétől ismét a magyar Gripenek védik a Baltikum légterét. A litván siauliai légi bázison a lengyeleket négy magyar vadászgép és mintegy százfős személyzet váltotta, hogy a spanyolokkal és britekkel közösen augusztus végéig biztosítsák Észtország, Litvánia és Lettország védelmét. A három balti állam 2004-ben csatlakozott a NATO-hoz, a kollektív védelem jegyében a szövetséges országok négy hónapos váltásokban garantálják a biztonságot. A magyar Gripenek legutóbb 2015-ben látták el a feladatot, akkor a pilótáink több mint 430 órát töltöttek a levegőben, ebből 25 alkalommal éles riasztás, tehát a balti országok felett történő légtérsértés miatt kellett felszállniuk. A misszióból persze mi is profitálunk: az extra repülési idővel a pilóták fenntarthatják és fejleszthetik a megszerzett képességeket, a személyzet nemzetközi környezetben bővítheti tapasztalatait. A hadgyakorlatok természetesen nem nyilvánosak, ám az érdeklődők május 18-19-én a budaörsi Honvédelem Napján belekóstolhatnak a magyar hadsereg működésébe. A rendezvényen többek között bemutatkozik a német Leopard 2 nehéz harckocsi is, melyből a haderőfejlesztés keretében 44 darabot vásárol Magyarország, valamint az ugyancsak német Panzerhaubizte 2000 (PzH 2000) önjáró löveg, amiből 24-et szerzünk be, egyelőre ismeretlen áron.
Szerző