Gigászi izraeli kockázatitőke-alapok vezérei jönnek Budapestre

Publikálás dátuma
2019.05.13. 10:32

Fotó: Népszava
A kevesebb tőkével rendelkező befektetők számára új lehetőségeket biztosító ökoszisztémával is megismerkedhetnek az érdeklődők a Venture Capital Summit nevű kockázatitőke-konferenciáján. A 6. alkalommal május 28-án megvalósuló esemény otthont ad a pénzintézeteknek, befektetési alapkezelőknek, állami pénzügyi vállalatoknak, tanácsadóknak és ügyvédeknek.
  Rendkívül eseménydús volt a kockázati tőkepiac utóbbi éve: a növekedés várakozáson felülinek bizonyult, számos, ismert start-up (például a Dropbox, a Spotify és a Lyft) lépett a tőzsdére – több szereplő (mint az Uber, Airbnb és a Pinterest) pedig idén tervezi ezt. A piac egyértelműen lendületben van: gigantikus, 23 milliárd eurónyi (mintegy 7245 milliárd forintnyi) kockázatitőke-befektetés valósult meg Európában, ami akkor is hatalmas siker, ha figyelembe vesszük, hogy az Egyesült Államok és Ázsia eközben 116, illetve 171 milliárd euró tőkebefektetést könyvelhetett el. Európa komoly növekedési potenciállal rendelkezik, hatékonyságát ékesen bizonyítja a 2018-ban exit-ekből realizált 107 milliárd euró, s – bár a jelenlegi növekedési ráta alapján Kína lesz 2023-ra a világ vezető VC-piaca – okozhat komoly meglepetéseket. Ehhez azonban vonzónak és rugalmasnak kell lenni, arra van szükség, hogy minél egyszerűbben és gyorsabban egyre nagyobb volumenű kockázati tőke érkezzen a régióba, a befektetésekből pedig egyre jövedelmezőbb üzletek, exit-ek vagy akár a tőzsdén is jegyzett vállalkozások születhessenek. Nemcsak külföldön dobogtatja meg a startupperek szívét a tőzsdei bevezetés, itthon is egyre több KKV tulajdonos tartja ezt is egy reális exit-lehetőségnek. Nekik komoly segítséget jelenthet a tavaly 13 milliárd forintos keretösszeggel elindult Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap, amelyik olyan vállalkozásokba fektet, amelyek vállalják a tőzsdén való megjelenést 12-24 hónapon belül. A Budapesti Értéktőzsde és a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. szerepvállalásával épülő ökoszisztéma kapcsán szerzett tapasztalatokat osztja meg a közönséggel Tóth József. A társadalmi ügyek finanszírozásáról, a társadalmi hatás elérésének pénzügyi aspektusairól beszél Szalay Orsolya, az Erste Social Banking vezetője az eseményen, s témakörönként bemutatja, hogyan tud egy társadalmi cél bevételtermelő tétellé válni egy hosszú távú befektetés, finanszírozás során. Az MFB Invest az egyedi befektetések mellett szerepet vállal az alapok létrehozása kapcsán is. Két tőkealap már létre jött, lehetővé téve az alapokon keresztüli kihelyezéseket; az összegyűlt tapasztalatokat és a jelenlegi célkitűzéseket Garamvölgyi Balázs, az MFB Invest vezérigazgatója ismerteti előadásában. Különleges vendégei a konferenciának Lakatos Péter, a Videoton társvezérigazgatója, és Wolf László, az OTP vezérhelyettese, akik a vállalati, valamint magánbefektetéseikről fognak beszélgetni dr. Fehérváry Ákossal, a Baker & McKenzie partnerével. A befektetési portfóliók menedzselése nemrég még kizárólag a befektetői alapok kiváltsága volt, a kisbefektetők nem befolyásolhatták, hogy az alap pontosan hova helyezze a pénzüket. Ezt a problémát oldja meg az OurCrowd nevű megoldás, amely Izraelben sikeresen szólította meg azokat a kisbefektetőket, akik portfóliójukat maguk akarták építeni és kezelni. Ezt a magyar piac számára is elérhető, mintaértékű modellt ismerteti Budapesten az OurCrowd vezetője, Jay Kalish, a Venture Capital Summit kockázatitőke-konferencia főelőadójaként. Az esemény másik külföldi keynote előadója dr. Ronen Dagon, a Compass Ventures Group elnök-vezérigazgatója, az izraeli fejlesztési minisztérium egykori tanácsadója, aki korábban a Világbank tanácsadójaként vezetett projekteket világszerte, cége, a Compass Ventures pedig már 20 éve tevékenykedik sikeresen minden fontos területen.. Az eseményen való részvétel kiváló lehetőség azok számára, akik naprakész információk birtokában kívánják meghozni üzleti döntéseiket, építeni szeretnék a kockázatitőke-befektetői kapcsolatrendszerüket, nyereségesen és hatékonyan akarják működtetni növekedésben lévő vállalkozásukat, okosan akarnak tőkét kihelyezni vagy tőkebefektetésre van szükségük.
Szerző
Frissítve: 2019.05.13. 16:19

Transparency International: Migrációval és gyűlölettel takarják ki a korrupciót

Publikálás dátuma
2019.05.13. 08:55

A jelek szerint a populizmus és a mutyi kapcsolódó fogalmak.
Magyarország jelenleg a 64. a Transparency International korrupciós listáján, vagyis tavalyhoz képest két helyet előbbre lépett, ám az uniós tagállamok közül Románia változatlanul megelőzi, és csupán Görögország és Bulgária áll rosszabbul nála. Az EU-n belüli állapotokat összegezve a jelentés rámutat, hogy egynémely országban megerősödtek a populista erők, amelyek azon vannak, hogy fokozzák az emberek félelmét bizonyos kisebbségekkel szemben. Különösen a bevándorlás-ellenes érzelmeket lovagolják meg, hogy igazolják saját antidemokratikus elveiket. A következmény az, hogy a polgárok kevésbé bíznak a demokráciában. Magyarországon és Lengyelországban a populista retorika arra szolgál, hogy lejárassák a nyilvános vizsgálatokat. Mindkét országban demokratikus intézmények és értékek kerültek veszélybe és a kormány folyamatosan beleavatkozik a sajtó, illetve a bíróságok dolgába, megsérti azok függetlenségét. A médiát több esetben is arra használják, hogy civil aktivistákat és önálló gondolkodókat a nemzet ellenségeként tüntessenek fel, ami fokozza a társadalom megosztottságát és elvonja a figyelmet a politikusokról. A dokumentum emlékeztet arra, hogy a jogállam módszeres megszegése miatt mindkét állam ellen uniós eljárás van folyamatban. Az utóbbi években a régión belül Magyarországon és Máltán romlott leginkább az index, ami azt mutatja, hogy egyre súlyosabb a korrupció. A magyar értékelés 7 év alatt 9 ponttal lett rosszabb, és ez azt tükrözi, hogy romlott a demokrácia állapota. Mind kisebb a civil társadalom és a független sajtó mozgástere. A változást csak felerősíti, hogy távozásra kényszerült a Nyílt Társadalom Alapítvány, valamint a CEU. Korlátozták a külföldi támogatást élvező NGO-k működését, ami az alapvető polgári jogok súlyos megsértésével egyenlő. A leendő közigazgatási bíróságok döntenek majd a korrupciós és választási ügyekben – az igazságügyi miniszter irányítása alatt. Mindeközben az ország ellen az a vád, hogy uniós pénzeket sikkasztott el. Ezeket az állításokat a rendőrségnek még ki kell vizsgálnia. A TI indexének élén Dánia áll, majd Új-Zéland és Finnország követi. Az összeállítás ugyanakkor aggasztónak tartja az amerikai, brazil és cseh kilátásokat, ezért jelzi, hogy mostantól különös figyelemmel követi a fejleményeket mindhárom országban. Csehország, valamint Olaszország kapcsán megjegyzi, hogy ott is populisták vannak hatalmon. Ugyanakkor kiemeli, hogy az unió számára szóba sem jöhet az engedékenység a korrupcióval szemben, hiszen a térség irányadó a csatlakozni kívánó államok részére. Épp ezért az EU-nak ki kell kényszerítenie a jogállamot, a demokrácia és az alapjogok értékeivel összhangban, a független és elfogulatlan bíróságok ellenőrzése alatt. Javítania kell a jogalkotás átláthatóságát és jobban hozzáférhetővé kell tenni azokat az információkat, amelyek a hatékony felügyelethez szükségesek a köz számára. Lehetővé kell tennie, hogy a civil szervezetek a megtorlás veszélye nélkül tehessék szóvá a kormányok, illetve a hatóságok dolgait. Végül pedig meg kell őriznie a sajtószabadságot. Az idei jelentés egyébként a Transparency International elnökének kijelentését választotta mottóul, miszerint a korrupció sokkal valószínűbb ott, ahol gyengék a demokratikus alapok, és ahol azt a demokráciaellenes és populista politikusok a maguk javára tudják kihasználni, amint azt sok országban láttuk.
Szerző

323,40 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.05.13. 08:13
Illusztráció: Shutterstock
Fotó: Shutterstock
Vegyesen mozgott a forint a főbb devizákhoz képest hétfőn kora reggel a bankközi devizapiacon péntek estéhez képest.
Hétfő reggel fél hétkor az euró 323,40 forintra gyengült a péntek esti 323,66 forintról.
A svájci frank jegyzése 284,71 forintról 284,82 forintra emelkedett, a dolláré viszont 288,05 forintról 288 forintra csökkent.
Az euró minimálisan gyengült a dollárral szemben: hétfőn reggel 1,1229 dolláron állt a péntek esti 1,1237 dollár után.
Szerző