Nemsokára 135 ezer forinttal jut kevesebb egy átlagnyugdíjasnak

Publikálás dátuma
2019.05.13. 11:45

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Tovább nyílik az olló a fizetések és a nyugdíjak között: az idősek egyre kevesebből gazdálkodhatnak.
Nem sok jóval kecsegteti a nyugdíjasokat a közeljövő, hiszen a bérek és nyugdíjak közötti szakadék egyre csak mélyülni fog. Ennek következménye a legidősebb társadalmi réteg fokozatos, egyre nagyobb mértékű elszegényedése lesz – állapította meg az mfor.hu.
Jelenleg 85 ezer forinttal kevesebből gazdálkodhat egy átlagos összegű nyugdíjban részesülő személy, mint egy átlagbérért foglalkoztatott. Öt év múlva a gazdasági portál számításai szerint már 135 ezer forintos lesz ez a különbség.
Az elmúlt néhány év folyamatainak az eredményeként mára egyre jobban megverik a fizetések a nyugdíjakat, és a kétféle havi juttatás közötti olló egyre jobban szétnyílt. Ennek oka az mfor.hu szerint, hogy a bérek a járulékcsökkentés, a minimálbér-emelés és a munkaerőhiány bérfelhajtó hatásának eredményeként lendületesen emelkednek, emellett a nyugdíjak évről évre mindössze az infláció mértékével nőhetnek, ami töredéke a bérnövekedés ütemének.
Szerző
Témák
nyugdíj fizetés

Ilyen az objektíve jó pálinka

Publikálás dátuma
2019.05.13. 11:00

Létezik tényszerűen kiváló pálinka, ami nem feltétlenül esik egybe az utca embere véleményével - derült ki a Pálinka Nemzeti Tanács minapi bírálóválogatóján.
Iszonyatosan utó- és előpárlatos, garatból kellemetlen, visszaköszön a galagonya kedves, bájos, a borsmentalevélre hajazó, kellemes illatvilága, intenzíven meggyes, a vége felé fás, mintha érlelt lenne, keserű, karakteres illatú, a galagonyából hiányzik a galagonya, nem gyártáshibás, technológiailag tiszta, jellegzetesen füstös illatú, aszalt és vadgyümölcsös jelleget hoz, tejsavasan erjedt illatú, piros gyümölcsök fedezhetők fel benne, bocskorszínű, mézes, vadvirágos ízek, picit kesernyés, életciklusa csúcsán áll, vagyis ennél már jobb nem lesz, kis menta, picit olajos, fűszeres, a csokoládéban találtam egy kis mentát, feltapadt a szájpadlásomra – ilyen és ehhez hasonló jelzők sorjáznak a Pálinka Nemzeti Tanács (PNT) „pálinkabírálói tréningjén”. Elsőre nem érteni, mi visz rá tizenöt embert, hogy pálinkák százait kóstolja és véleményezze végig mindenféle hangulati ingadozás nélkül, ha nem is pókerarccal, de kifejezett fegyelmezetten, legfeljebb egy kellemes délutáni szaktanácskozás derültségéig merészkedve; hogy miként tudnak ilyen komolyan és részletekbe menően ecsetelni egy olyan terméket, amit a társadalom nagy része féldekás „tüske” alakban fogyaszt, reggel hat körül, szótlanul, különösebb elemző szándék nélkül. A többnapos válogató helyszínéül a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Budaörsi úti Borászati és Alkoholos Italok Igazgatósága Oktatóterme adott otthont. A sokak számára igen vonzón hangzó tevékenység ráadásul olyan, ma már ritkaságszámba menő, hamisítatlan szocreál berendezésű épületben zajlik, ahol a belépőt vörös alapon „a előadóteremben tilos a dohányzás” felirat fogadja. Mint azt már a legelején megtudjuk, az ország számos pálinkaversenye közül kizárólag a PNT – mint köztestület – versenyét előzi meg a Nébih vegyi-analitikai vizsgálata. Habár a versenyen kizárólag kereskedelmi forgalomban lévő termékek vehetnek részt, a boroktól eltérően ezekre az értékesítés előtt nem kerül feltétlen hatósági pecsét, vagyis annak megfelelősége csak a termelő felelőssége. Igaz, a Nébih szórópróbaszerű ellenőrzéseket végrehajt. Béli Gézától, az Országos Pálinka- és Törkölypálinka Verseny szakmai elnökétől – a kóstolás levezénylőjétől - megtudhattuk, hogy itt most épp a PNT Országos Pálinka és Törkölypálinka Versenyének bírálóbizottságát választják ki, almástermésű és csonthéjas gyümölcsökből készült pálinkákon kívüli pálinkák véleményezésével. (A tényleges versenynek egyébként épp mától Sümeg ad otthont.) A kóstolás során tehát magukat a bírákat tesztelik. Mindazonáltal a jelentkezőkön semminemű feszültség nem látszik. Habár a kivetítőn olvashatók a termék legfontosabb alaptulajdonságai, egyáltalán nem rejtik véka alá ettől akár erőteljesen eltérő véleményüket sem. A kóstolás igen szertartásos és semmi kétséget nem hagy a mozdulatok tudományos megalapozottsága felől. A poharak tartalmát percekig szagolgatják, olykor tenyérrel tölcsért formálva közvetlen kapcsolatot teremtve a pohár és az orr között, avagy – a parfümhöz hasonlóan – a kézfejen szétkenve és az onnan felszálló párát legyezgetve. A megkóstolt pálinkát vissza lehet és szokás köpni egy gyűjtőpohárba, bár így nem könnyű a nedűt „garatra helyezni”. A szájban maradt ízek eloszlatását víz, sajt és keksz segíti, de egy-egy erősebb adag után az átszellőztetés végett el is kell hagyni a termet. Mint azt az egyik pályázótól, Schmidt Eszter pálinkamérnöktől megtudtuk, valamennyi „tételt” egytől háromig, négyig vagy ötig kell pontozniuk illattisztaság, -karakter, íztisztaság és -karakter, valamint harmónia szerint. Az így adódó összpontszám alapján a termék arany, ezüst, bronz vagy semmilyen minősítést nem kap. A kóstolás után először összeszámolják, a négy kategóriából hányan melyikbe sorolták a terméket. A többségből így mindig kialakul egy fajta középarányos. Ezek után Béli Géza néhányukat szövegesen minősítésre kéri. Ennek során csak úgy sorjáznak a fent idézetthez hasonló jelzők. Béli Géza ezt követően röviden értékeli az értékelőket, miszerint például helyesen észlelték a lekvárt és a mézet, de a termék nem hibás, nincs benne utópárlat, illetve maga is egyetért a többség által adott ezüstéremmel. De hogy a pályázóknak ne legyen ilyen egyszerű dolguk, három pálinka közül ki kellett választaniuk azt az egyet, ami a másik kettő egyformától csak egy árnyalattal tér el - a feladaton többen elvéreztek. Majd a legvégén újra fel kellett ismerniük néhányat az aznap kóstoltak közül, üzembiztos ízlésüket bizonyítandó. Schmidt Eszternek a tesztje például száz százalékosan sikerült. Kérdésünkre, hogy milyen képzettségre van szükség pálinkák ingyenes kóstolásához, elárulja, hogy előzetesen a Széchenyi István Egyetem kertészettudományi karán elvégezte a diplomásoknak szóló, két éves pálinkamesteri képzést, de van családi főzdéjük is. Némi idő eltelte után engem is felkértek a kóstolásra, ami általam nem várt, a szakértőket viszont egyáltalán meg nem lepő eredményt hozott. Azt az alma-birsalmapálinkát, amit a nagy többség bronzéremre, ízben egyszerűnek és vékonynak, illetve kellemesen harmonikusnak minősített, magam lenyelve úgy éreztem, mintha egy vasúti sínnel vágtak volna arcon. Egy, a többség által aranyérmesnek szavazott szőlő-meggypálinkát én vízízűnek találtam, egy szintén bronzérmes szőlő-birs engem egy tavaszi rét kipufogófüsttel és fogkrémmel vegyített illatára emlékeztetett, némi marcipánnal, de ezeket a bírálók egyáltalán nem említették. Egy ágyas meggyet, ami majdhogynem szétmarta a torkomat, a szakértők éppenséggel tapadós-nyúlós-szirupos-gejlnek tartottak. A kedvencem szintén bronzérmet kapott. Utcai ízlésem mondhatni szinte teljesen eltér a szakértőkétől. Béli Gézától megtudjuk: ez alkalommal körülbelül 80 minősítő jelentkezett a körülbelül 25 fős bíráló bizottságba, akiknek két napos vizsgán kell részt venniük. A teljes válogatón körülbelül 300-400 mintát kóstolnak végig. A részvétel feltétele legalább a szakirányú tanfolyam elvégzése. A bírák ítéletét pedig egy, a termékeket előzetesen véleményező „szuperzsüri” véleményével vetik össze és az kerül a bíráló bizottságba, akinek a véleménye a legkevésbé tér el a szakma nagyjai által képviselttől. Emellett számít a bíráló szakmai előélete is. Ennek megfelelően évente cserélődik is a bíráló bizottság; vannak formájukat régóta tartók és lassan elfáradók is. Béli Géza nem tagadja, hogy a hazai pálinkaminősítés a borhoz képest még kevésbé előrehaladott, így vettek is át bizonyos elemeket. Kérdésünkre, miszerint tapasztalatunk szerint erősen eltérhet a pálinkáról alkotott szakértői és a „civil” vélemény, megerősíti: a pálinkákat nem az alapján ítélik meg, hogy az mennyire „finom”. Szerinte viszont igenis létezik objektíve jó, kiváló, a szakmai előírásoknak a leginkább megfelelő pálinka. A versenyen elért eredmény aztán a termék árán is éreztetheti hatását. (Egy hipermarket általunk kóstolásra felkínált pálinkatermékéről ugyanakkor csak azt lakonikus véleményt hallhattuk, hogy az "hulladék".) Természetesen a PNT válogatóin, versenyein elképzelhetetlen, hogy egy ítész felöntsön a garatra – felelte kérdésünkre a szakmai elnök. Már csak azért is, mert az alkoholos állapot rendkívül letompítja az érzékelőképességet. (Azt ugyanakkor nem tagadta, hogy kisebb körű, háziversenyeken találkozott már ilyen esettel.) A kóstolás során minimális mennyiségű alkohol ugyan kerül a szervezetbe, de ezt nagy mennyiségű vízzel hígítják. Ugyanakkor a rendezvényről senki sem távozhat maga vezette autóval.
Szerző

Gigászi izraeli kockázatitőke-alapok vezérei jönnek Budapestre

Publikálás dátuma
2019.05.13. 10:32

Fotó: Népszava
A kevesebb tőkével rendelkező befektetők számára új lehetőségeket biztosító ökoszisztémával is megismerkedhetnek az érdeklődők a Venture Capital Summit nevű kockázatitőke-konferenciáján. A 6. alkalommal május 28-án megvalósuló esemény otthont ad a pénzintézeteknek, befektetési alapkezelőknek, állami pénzügyi vállalatoknak, tanácsadóknak és ügyvédeknek.
  Rendkívül eseménydús volt a kockázati tőkepiac utóbbi éve: a növekedés várakozáson felülinek bizonyult, számos, ismert start-up (például a Dropbox, a Spotify és a Lyft) lépett a tőzsdére – több szereplő (mint az Uber, Airbnb és a Pinterest) pedig idén tervezi ezt. A piac egyértelműen lendületben van: gigantikus, 23 milliárd eurónyi (mintegy 7245 milliárd forintnyi) kockázatitőke-befektetés valósult meg Európában, ami akkor is hatalmas siker, ha figyelembe vesszük, hogy az Egyesült Államok és Ázsia eközben 116, illetve 171 milliárd euró tőkebefektetést könyvelhetett el. Európa komoly növekedési potenciállal rendelkezik, hatékonyságát ékesen bizonyítja a 2018-ban exit-ekből realizált 107 milliárd euró, s – bár a jelenlegi növekedési ráta alapján Kína lesz 2023-ra a világ vezető VC-piaca – okozhat komoly meglepetéseket. Ehhez azonban vonzónak és rugalmasnak kell lenni, arra van szükség, hogy minél egyszerűbben és gyorsabban egyre nagyobb volumenű kockázati tőke érkezzen a régióba, a befektetésekből pedig egyre jövedelmezőbb üzletek, exit-ek vagy akár a tőzsdén is jegyzett vállalkozások születhessenek. Nemcsak külföldön dobogtatja meg a startupperek szívét a tőzsdei bevezetés, itthon is egyre több KKV tulajdonos tartja ezt is egy reális exit-lehetőségnek. Nekik komoly segítséget jelenthet a tavaly 13 milliárd forintos keretösszeggel elindult Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap, amelyik olyan vállalkozásokba fektet, amelyek vállalják a tőzsdén való megjelenést 12-24 hónapon belül. A Budapesti Értéktőzsde és a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. szerepvállalásával épülő ökoszisztéma kapcsán szerzett tapasztalatokat osztja meg a közönséggel Tóth József. A társadalmi ügyek finanszírozásáról, a társadalmi hatás elérésének pénzügyi aspektusairól beszél Szalay Orsolya, az Erste Social Banking vezetője az eseményen, s témakörönként bemutatja, hogyan tud egy társadalmi cél bevételtermelő tétellé válni egy hosszú távú befektetés, finanszírozás során. Az MFB Invest az egyedi befektetések mellett szerepet vállal az alapok létrehozása kapcsán is. Két tőkealap már létre jött, lehetővé téve az alapokon keresztüli kihelyezéseket; az összegyűlt tapasztalatokat és a jelenlegi célkitűzéseket Garamvölgyi Balázs, az MFB Invest vezérigazgatója ismerteti előadásában. Különleges vendégei a konferenciának Lakatos Péter, a Videoton társvezérigazgatója, és Wolf László, az OTP vezérhelyettese, akik a vállalati, valamint magánbefektetéseikről fognak beszélgetni dr. Fehérváry Ákossal, a Baker & McKenzie partnerével. A befektetési portfóliók menedzselése nemrég még kizárólag a befektetői alapok kiváltsága volt, a kisbefektetők nem befolyásolhatták, hogy az alap pontosan hova helyezze a pénzüket. Ezt a problémát oldja meg az OurCrowd nevű megoldás, amely Izraelben sikeresen szólította meg azokat a kisbefektetőket, akik portfóliójukat maguk akarták építeni és kezelni. Ezt a magyar piac számára is elérhető, mintaértékű modellt ismerteti Budapesten az OurCrowd vezetője, Jay Kalish, a Venture Capital Summit kockázatitőke-konferencia főelőadójaként. Az esemény másik külföldi keynote előadója dr. Ronen Dagon, a Compass Ventures Group elnök-vezérigazgatója, az izraeli fejlesztési minisztérium egykori tanácsadója, aki korábban a Világbank tanácsadójaként vezetett projekteket világszerte, cége, a Compass Ventures pedig már 20 éve tevékenykedik sikeresen minden fontos területen.. Az eseményen való részvétel kiváló lehetőség azok számára, akik naprakész információk birtokában kívánják meghozni üzleti döntéseiket, építeni szeretnék a kockázatitőke-befektetői kapcsolatrendszerüket, nyereségesen és hatékonyan akarják működtetni növekedésben lévő vállalkozásukat, okosan akarnak tőkét kihelyezni vagy tőkebefektetésre van szükségük.
Szerző
Frissítve: 2019.05.13. 16:19