Európában erősítenek a liberálisok

Publikálás dátuma
2019.05.14. 09:30

Fotó: Alberto Pezzali / NurPhoto
Emmanuel Macron francia elnök pártja az ALDE frakciójához csatlakozik a jövő hét végén esedékes európai parlamenti választást követően. A harmadik legnagyobb frakció jöhet létre.
Hétvégén született megállapodás arról, hogy mind a Renaissance névre keresztelt francia választási szövetség, mind az ALDE vezetői kifejtették: közös pártcsalád megalakítását tervezik. A liberális együttműködésben eddig a Renaissance mellett a magyar Momentum, német szabaddemokrata FDP, az osztrák liberális párt, a NEOS, a holland kormánypárt, a Mark Rutte miniszterelnök által fémjelzett VVD, a szintén holland D66, a belga kormányfő, Charles Michel által irányított MR, valamint a spanyol Ciudadanos jelezte részvételét. A legnagyobb meglepetés azonban az, hogy szombaton este António Costa portugál szocialista miniszterelnök is jelezte, nem a szociáldemokrata frakcióban képzeli el a jövőt az európai parlamenten belül, hanem a liberálisokhoz kíván csatlakozni. Könnyen lehet azonban, hogy további pártok csatlakoznak majd. A legnagyobb fegyvertény az ALDE számára az lenne, ha az olasz Demokrata Párt (PD) is őket erősítené. Matteo Renzi korábbi pártelnök komoly érdeklődést mutatott Macron tervei iránt, időközben azonban Nicola Zingarettit választották meg a tömörülés élére, aki baloldalibb politikát folytat, így a PD várhatóan a szociáldemokrata frakcióban marad. Biztosra vehető az is, hogy nem távozik a liberálisoktól a cseh kormány legerősebb pártja, az Ano. A Renaisssance Emmanuel Macron pártja, a Lendületben a Köztársaság (LREM) választási listájának neve. Az együttműködésben Macron tömörülése mellett két másik kisebb politikai erő, a konzervatív Agir, valamint a centrista MoDem is részt vesz. A liberálisok és a Macron-lista közötti egyeztetések már hónapok óta zajlottak. Bár arra látszott a legnagyobb esély, hogy a francia elnök listája végül a liberálisok frakciójához csatlakozik, más elképzelésekről is szó volt. Így például arról, hogy Macronék önálló frakciót alakítanak az EP-ben. Ez óriási érvágást jelentett volna az ALDE számára, hiszen nyilvánvalóan több európai liberális párt csatlakozott volna a francia köztársasági elnök kezdeményezéséhez. Olyan szóbeszéd is napvilágot látott, hogy a Renaissance esetleg a Zöldeket erősíti majd. A megállapodás nyomán azonban teljesen új helyzet áll elő. A széleskörű összefogásnak köszönhetően a liberálisok minden korábbinál nagyobb frakcióra számíthatnak az Európai Parlamentben. Becslések szerint körülbelül száz mandátumhoz jutnak, így a harmadik legnagyobb frakciót mondhatják magukénak övék a következő EP-ben. Ezzel az ALDE képviselőcsoportja lesz a legjelentősebb az Európai Néppárté és a szociáldemokratáké után, ami azt is jelentheti, hogy fontos posztokat kaphat a következő EP-ben. Az ALDE frakciót jelenleg vezető Guy Verhofstadt az EP elnöki tisztségét pályázza meg. Megválasztása komoly érvágás lenne Orbán Viktor kormányfő számára, hiszen egyik legádázabb európai bírálójáról van szó.
Jelenleg az európai néppárti Antonio Tajani irányítja az EP munkáját. A megállapodással a francia elnök is jól járhat, tovább emelheti európai súlyát. Ráadásul egy erős liberális frakció véget vethet a csúcsjelölti rendszernek. Emmanuel Macron az EU múlt heti, nagyszebeni informális találkozóján jelezte, nem tartja sokra a „spitzenkandidat”-eljárást. Ezt a gyakorlatot 2014-ben vezették be.

A megállapodásról francia szemmel

Belkhir Belhaddad, Emmanuel Macron pártja, a LREM politikusa megerősítette, sokáig tartottak a konzultációk az új szövetség létrejöttéről, a megbeszéléseken a magyar Momentum is részt vett. Lapunknak elmondta, azért is fontos a megállapodás, mert mindenekelőtt el kell dönteni, milyen Európát akarunk, olyat, amely érzékeny a szociális ügyek iránt, vagy amely nyíltan liberális gazdaságpolitikát folytat. Utalt arra, hogy az uniós politikát évtizedek óta az Európai Néppárt határozza meg, ám az EPP rendkívül szabadelvű gazdaságpolitikát folytatott. Arra a kérdésünkre, lát-e esélyt arra, hogy Manfred Weber helyett a francia, szintén néppárti Michel Barnier legyen az Európai Bizottság következő elnöke, kifejtette, franciaként ezt reméli. Barnier-t kompromisszumkereső személyiségként, igazi „európerként” írta le, egyfajta középutas személyiségként, aki szociálisan is érzékeny.

The Times: Mielőtt pitiáner nacionalista lett volna, a magyar miniszterelnök 4 millió bevándorlót akart

Publikálás dátuma
2019.05.14. 08:08

A korábbi antikommunista harcos büszke arra, hogy megalkotta az illiberális államot
Az orbáni populizmus olyan, hogy vakká teszi gazdáját a valóság iránt, írja a The Times. Az összeférhetetlen magyar vezető létrehozta a modellt a nyugati demokráciákon végigsöprő populizmus számára. A korábbi antikommunista harcos büszke arra, hogy megalkotta az illiberális államot. Olyan félelmekre épít, amik borzalmasan ismerősek: a menekülteket bűnbakká teszi, muzulmánokkal riogat, elutasítja a multikulturalizmust és rokonszenvez Putyin rendszerével. Ám paradox, hogy miközben bevándorlás-ellenes tengelyt sürget a hasonszőrű pártokkal és lezárja határait, aközben Magyarország tipikusan az az ország, amelynek külső utánpótlásra volna szüksége, hogy pótolja a csökkenő népességet. Utóbbi oka a magas halálozási arányszám, illetve az elvándorlás. Csakhogy Orbán politikája elutasítja a legnyilvánvalóbb gyógyírt, a jelentős bevándorlást. A munkaerőhiányon nem segít a babaprogram. Ellenben megszületett a rabszolga törvény a helyzet enyhítésére. Mielőtt pitiáner nacionalista lett volna, a politikus elismerte, hogy az országnak 4 millió bevándorló kellene. Napjainkban arra használja a menekülteket és a vallást, hogy hazafiként pózoljon, miközben megosztottságot terjeszt. Mint annyi más populista, ő is képmutató, akinek rosszindulatú irányvonala az ország jólétét teszi tönkre. 
Szerző

Frankfurter Rundschau: Orbán úgy érezheti, menlevelet kapott

Publikálás dátuma
2019.05.14. 07:23

A magyar vendég is legfeljebb csak zárt ajtók mögött hallhatott bírálatot, már ha egyáltalán
Orbán Viktor minden bizonnyal menlevélként értelmezi, hogy kezet rázhatott Donald Trumppal, akivel egyébként bőven vannak közös vonásaik, írja a Frankfurter Rundschau. Már a látogatás bejelentése is igen szívélyesre sikeredett, és ez nem csoda, hiszen az ügyben Amerikának is megvannak a maga érdekei. Mindketten a bezárkózást szorgalmazzák a menekültekkel szemben és ellenszenvvel viseltetnek az EU iránt. Olyannyira, hogy Washington igyekszik magához vonzani Olaszországot, Lengyelországot, no, és Magyarországot, mivel azok jócskán bírálják az uniót. Az autokraták Trump gyengéjét jelentik, az elnök ebből sosem csinált titkot. Közülük Orbán a doyen. Az ilyen megbeszéléseken nyilvánosan sosem kerül szóba az emberi jogok megsértése vagy az állami önkény. Így a magyar vendég is legfeljebb csak zárt ajtók mögött hallhatott ez ügyben egy s mást, már ha egyáltalán. Amerikai források viszont utaltak arra, hogy legutóbb Budapesten Mike Pompeo külügyminiszter felhozta a kifogásolt témákat. A mostani washingtoni kormányzat nem szokta a közvélemény előtt nehezményezni a magyar demokrácia leépítését. A State Department ugyan bírálta a CEU-val szembeni eljárást, de a kérdés azóta már lekerült napirendről. Orbán viszont igazolásként tekint az útra, mármint hogy a világ legerősebb hatalmának semmi baja szabad média korlátozásával, civil szervezetek bűnössé nyilvánításával, a tudomány függetlenségének fenyegetésével. Úgy gondolja, hogy ily módon felhatalmazást kapott az ország további átalakítására. De nem kell tartania Kínának sem semmitől, mert hiába figyelmeztetett Pompeo, a magyar miniszterelnököt ez nem izgatta, így a Huawei építheti ki az új internetes hálózatot.
Szerző