„Egyre aggasztóbb Kína katonai nyomásgyakorlása. Bár nem minden tajvani ragaszkodik a teljes függetlenséghez, a Kínától való végső elszakadáshoz, de szeretnénk, ha felhagynának azzal, hogy erőszakkal fenyegetnek minket” – mondja egy 29 éves fiú, akit a nyugat tajvani Tainanban ismertem meg. Ugyan tajvaninak vallja magát, de ha Kínába látogat, akkor félelemből már kínaiként mutatkozik be. Mint mondja, ideje lenne, hogy bárhol szabadon nyilatkozhasson arról, hogy milyen nemzetiségűként tekint magára.
Ettől azonban egyelőre messze vagyunk. A 23 millió lakosú Tajvan függetlenségét ugyanis húsznál is kevesebb ország ismeri el a világon. Ugyan 1949 óta saját politikai irányítása van, hivatalosan sosem függetlenedett Kínától, az saját tartományaként tekint a szigetre. Akkor is, ha az önálló, demokratikusan választott kormánnyal rendelkezik. A két ország között az utóbbi időben egyre feszültebb a helyzet, főleg mióta januárban a kínai elnök, Hszi Csin-ping úgy nyilatkozott: szükség esetén akár erőszakkal egyesítené Kínát és Tajvant. Április közepén kínai harci repülők és hadihajók is gyakorlatoztak a sziget közelében, mellyel kapcsolatban Caj Jing-ven tajvani elnök úgy nyilatkozott: a tajvani hadsereg képes és elszánt arra, hogy megvédje magát.
Mikor Tajvanban járva erről kérdeztük az embereket a legtöbben úgy nyilatkoztak: el kell kerülni a katonai konfliktust, de ha Kína rákényszeríti őket, igyekeznek megvédeni hazájukat. A lakosság 70 százaléka gondolja úgy: amennyiben fegyverrel akarják „meghódítani” a szigetet, akkor meg kell védeni a demokráciát és az önállóságot.
A szigeten jelenleg kormányzó Demokratikus Progresszív Párt egyébként a függetlenedést támogatja, de mivel ők sem akarják provokálni és katonai beavatkozásra késztetni Kínát, a status quo ideiglenes fenntartása mellett voksolnak.
A két ország kapcsolatát az egyre terjedő hamis hírek is tovább rombolják. Tavaly például a kínai média olyan hamis híreket publikált, melyek szerint Tajvan oszakai képviseletet nem segít annak a közel 1000 tajvani turistáknak, akik a tájfun miatt elárasztott kansai reptéren ragadtak Japánban, miközben Kína buszokat indít a kínai turisták megsegítésére. Emellett arról is felröppentek hírek, hogy a tajvaniak abban az esetben mehetnek el a buszokkal, ha kínainak vallják magukat. Mindez persze óriási felháborodást és komoly aggodalmat keltett. A hamis hír egy ember életébe került. Su Chii-cherng, az Oszakában található Taipei Gazdasági és Kulturális Hivatal vezetője öngyilkosságot követett el, annyira megrázta a kritikaáradat, amelyben azzal vádolták az irodáját: nem segíti a tajvani turistáknak, magukra hagyják az embereket.
A valóság azonban az, hogy a japán hatóságok bezárták a repteret és korlátoztak minden felesleges forgalmat. Az evakuálási buszokat pedig a Kansai Nemzetközi Repülőtér indította, és minden utas felszállhatott, függetlenül az állampolgárságtól. A Hong Kong Economic Journal szerint Kína nem indított buszokat a turisták evakuálására, a hamis hírt azonban ellenőrizetlenül átvették más híroldalak, így gyorsan elterjedt.
Su öngyilkosságát követően több tajvani online szervezet közös nyilatkozatot írt alá a hamis hírek elleni küzdelemről; ígéretet tettek, hogy nem közölnek ellenőrizetlen híreket.
különösen a Kína által támogatott állami média kampányok ellen, amelyek szerintük torzítják a hírek jelentését és a tajvani kérdéseket is – közölte a Taiwan News.
A tajvani független média is rendkívül frusztrált a kínai helyzet miatt, megterhelő az állandó küzdelem a hamis hírek ellen, amelyeket zömében a kormányközeli kínai média produkál. Egy Tajpejben tartott háttérbeszélgetésen elhangzott: a kínai média egészen más képet mutat Kínáról, mint amit Tajvanon tapasztalnak. „Nehezen értük el, hogy itt demokrácia és szabad sajtó legyen, ezt pedig nem akarjuk feladni” – hangsúlyozta egy neve elhallgatását kérő szakértő.
Tajvanon a helyiek nagy része a közösségi médiát használja a hírek megosztására, így gyorsan elterjedhet egy szenzációhajhász hamis hír, miközben a helyreigazítás már jóval kevesebb emberhez jut el – tudtunk meg a tajpeji demokráciáért alapítványtól.
A tajvani politikusok egyébként nem utaznak Kínába, az ország ugyanis minden hivatalos kapcsolatot megszakított Tajvannal. Bár a sziget több szempontból is rendkívül fejlett, kiváló egészségügyi ellátással rendelkezik, és a technológiai innovációk terén is az élvonalba tartozik, ahogy arról korábban beszámoltunk: jó gyakorlataik, fejlesztéseik és támogatásuk Kína miatt nehezen jut el más országokhoz. „Szeretnénk, ha nem ellenségként tekintenének ránk, ha lehetne szabad választásunk, politikusaink és kormányunk” – mondta lapunknak egy tajvani diplomata.
A Kína és Tajvan közötti konfliktus már Magyarországra is begyűrűzik. A tajvani külügyminisztérium nemrégiben tiltakozását fejezte ki, mert szerintük a kínai magyar nagykövetség a magyar kormány közbenjárásával korlátozta tajvani diákok jogait Debreceni Egyetemen. A tajvani tárca szerint a felülről érkező nyomás hatására a tajvani diákoknak néhány órával az esemény előtt megtiltották, hogy Tajvan vagy Kínai Köztársaság név alatt vegyenek részt az International Food Day-en – írja a Focus Taiwan. A tajvani külügyminisztérium sürgetni kezdte a magyar kormányt, hogy tiszteljék és védjék a tajvani tanulók jogait.